Sorsdöntő választások és hatalmas bukások: 2013 legfontosabb eseményei – Európán kívül (I.)

A 2013-as év külpolitikai, leginkább Európán kívüli eseményei, sok szempontból felülmúlják a 2012-es esztendőben történteket. Fontos választásokból, tüntetésekből, fegyveres konfliktusokból, terrorista merényletekből idén sem volt hiány, miközben váratlanabbnál váratlanabb meglepetések értek minket.

Akárcsak az előző években, ismét Ázsia volt a főbb politikai-gazdasági történések helyszíne, bár azért sor került néhány érdekes afrikai és amerikai eseményre is. A Körkép szubjektíven összegyűjtötte a 2013-as  „év eseményeit” és hirdetett győztest 13 kategóriában, sőt valahol több helyezés is született. Természetesen, ahogy azt már a külügyi rovatban megszokhattuk, ezúttal is az Európán kívüli történések kerülnek az évértékelő elemzés középpontjába.

AZ ÉV VÁLASZTÁSA: Irán.

A nyári iráni választások előtt nagyon kevés esélyt jósoltak a mérsékelt, reformjairól és a Nyugattal való kapcsolat rendezéséről híres Hasszán Rohanninak. Ennek ellenére az idei, június 14-én tartott iráni választásokat ő nyerte meg. Rohani beiktatását követően – Ali Khamenei áldásával –  hozzálátott az iráni külpolitika és belpolitika átalakításához. Természetesen ez nem mindenki tetszését váltotta ki a perzsa országban, például a Forradalmi Gárda gyakran gördít akadályokat az elnök útjába.

További helyezettek: Választások Izraelben és Pakisztánban.

   

AZ ÉV TÜNTETÉSE: Törökország

Senki sem gondolta volna (sem Törökországban, sem a világban), hogy egy park átépítése ilyen komoly dühöt vált ki Isztambulban, amely aztán átterjedt a többi török nagyvárosba is. A kezdeti isztambuli szimpátia és zöldpárti tüntetések végül Erdogan és az iszlamista Fejlődés és Igazság Pártja (AKP) ellenes megmozdulásokba csaptak át. A fő törésvonal itt is az iszlamisták és a szekularizáció közti ellentét volt. A törökországi tüntetések mérlege: négyen meghaltak, ezren megsebesültek, és legalább ötezer embert letartóztattak. Erdogan eddigi magabiztossága megrendült, kérdésessé vált, hogy mennyire folytatható az iszlamista politika az országban. Majd a jövő évi  helyhatósági választások után meglátjuk…

További helyezett: Brazília.

Mindenki úgy tudta, hogy a latin-amerikai ország lakosai csak a focival és a 2014-es labdarúgó világbajnoksággal vannak elfoglalva. Erre a 2013-as Konföderációs Kupa alatt jött a feketeleves: a brazilokat jobban érdekli a jövő évi labdarúgó-vb rendkívül magas költségei, a stadionépítések, a gyenge közszolgáltatások és a kiterjedt korrupció, mint maga a futball. A tüntetések még novemberben is zajlottak, beárnyékolva ezzel a jövő évi elnökválasztást és a foci vb-t.

AZ ÉV LEGNAGYOBB BUKÁSA: Mohamed Murszi – Egyiptom.

Az észak-afrikai országban folyamatosak voltak a kairói kormány elleni tüntetések, de június 30-án eddig soha nem látott – egyes források szerint több milliós – tömegtüntetésre került sor. Törökországgal ellentétben az egyiptomi hadsereg azonnal közbelépett: Fattah el-Sziszi védelmi miniszter ultimátumot adott Mohamed Murszi elnöknek. Ő nem volt hajlandó távozni, így a hadsereg – a világias és a kisebbségi erők (pl. kopt keresztények) támogatásával – eltávolította az elnököt és iszlamista kormányát. A Muzulmán Testvériséget betiltották és terrorszervezetté nyilvánították. Az új alkotmány már készen is van Egyiptomban, ahol januárban választásokat tartanak. Nem meglepő, hogy azokon Sziszi tábornok szintén indul.

AZ ÉV TERRORTÁMADÁSA: Kenya/Nairobi.

Talán nem meglepő, hogy az idei esztendő legszörnyűbb terrormerényletének az afrikai főváros plázájában végrehajtott támadást tartjuk. 2013. szeptember 21-én a szomáliai al-Sahbaab iszlamista milícia tagjai – akik között több külföldi állampolgár is volt – elfoglaltak egy bevásárlóközpontot Nairobiban. A túszdráma három napig tartott, 61 túszt megöltek, a pláza ostroma közben a biztonsági erők hat tagja és öt terrorista vesztette életét, 39 embert eltűntnek nyilvánítottak. Az elkövető a szomáliai al-Sahbaab terrorista csoport volt.

További helyezettek:  Kína/Peking.

November 28-én a történelmi helyszínnek számító Tienanmen-téren egy terepjáró a tömegbe hajtott. A benne ülő ujgur nemzetiségűek azt benzinnel felgyújtották, a sofőr és két utasa – a felesége és az anyja -, továbbá két turista meghalt, több tucatnyian megsérültek. Ez a terrortámadás még inkább fokozhatja az ujgurokra nehezedő nyomást és  átalakíthatja a kínai külpolitika prioritásait is 2014-ben.

Egyesült Államok/Boston.

A minden évben Bostonban rendezett maratonfutást váratlan és szörnyű esemény szakította meg: két házilag készített pokolgép robbant fel, a merényletnek három halálos áldozata és 180 sebesültje volt. A robbantást egy csecsen születésű, de Amerikában felnőtt és amerikai állampolgársággal rendelkező fiatal testvérpár követte el. Egyiküket három nappal később a rendőrség lelőtte, a másikat sebesülten elfogták.

AZ ÉV FEGYVERES KONFLIKTUSA: A szíriai válság

Ezt a szomorú díjat ismételten,  1970-től 2011-ig a stabilitás mintapéldájának tartott Szíria kapta. A három éve tartó fegyveres konfliktusban szinte egymást érték a fordulatok. 2013 elején izraeli gépek légicsapást hajtottak végre Szíria területén. A török határ mentén is folyamatos volt a kardcsörte, s talán nem túlzás azt állítani, hogy 2012/13 telén a Szíriai Arab Hadsereg (SAA) a mélyponton volt. Azután jött a fordulat: az SAA a libanoni Hezbollahhal együttműködve áttörte a frontot al-Kusairnál.

Ezután következett a világtörténelem második legsúlyosabb vegyi támadása: augusztus 21-én Damaszkusz környékén ismeretlenek – de minden jel szerint szélsőséges iszlamisták – szarin gázt vetettek be, megölve 1429 embert. Ez a lépés majdnem nyugati (főleg amerikai, de pl. Szaúd-Arábia és Izrael szintén támogatta volna) beavatkozást hozott magával. Végül Obama visszakozott: az amerikai belpolitika és Vlagyimir Putyin nyomására. A harcok még mindig tartanak, de a következő év jelentős változást hozhat: az FSA a teljes kimerülés határán áll; a szélsőséges iszlamista milíciák és fegyveres csoportok már egymást gyilkolják. A mérsékeltebb ellenzék pedig januárban ismét tárgyalóasztalhoz ül a damaszkuszi kormánnyal Genfben.

További helyezettek: Francia beavatkozás Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban.

Folytatjuk.

Krajčír Lukács

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!