Semjén: Ha a szlovák állam nem akarja fenntartani a magyar kisiskolákat, a magyar majd fenntartja

Semjén Zsolt szerint 2015 a magyar nemzetpolitika talán legsikeresebb éve volt. A miniszterelnök-helyettes ezt a Kossuth Rádió Határok nélkülcímű műsorában jelentette ki csütörtökön. Semjén a nemzetpolitikai tervekről, a jelenleg futó magyar programokról beszélt, és többek között előkerült a szlovákiai magyar kisiskolák problémái és az állampolgársági törvény is.

„Bölcsebb azokra a területekre helyezni a hangsúlyt, melyek jól működnek”

A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról, hogy a felvidéki magyar kisiskolák megmentése érdekében a magyar kormány egy „nagyvonalú ajánlatott tett”: felajánlották, hogy azoknak az iskoláknak, melyeket a megszűnés fenyeget, de a település meg akarja tartani, az anyagi terheit a magyar állam átveszi. „Ha a szlovák állam nem akarja fenntartani a magyar kisiskolákat, ahol nincs elég gyerek, akkor a magyar állam majd fenntartja” – jelentette ki Semjén.

A miniszterelnök-helyettes úgy látja, szárnyalnak a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok. Mint mondta, történelmi jelentőségű volt az is, hogy Szlovákiából érkező – zömében magyar anyanyelvű – rendőrök és katonák is jöttek segíteni a magyar határt megvédeni. Semjén szerint a két állam közötti eredményes politikai és gazdasági együttműködés „megágyaz annak”, hogy idővel az olyan nemzetiségi kérdésekben, mint amilyen az állampolgárság ügye, is előre lehessen jutni.

   

„Amikor van egy probléma, lehet katatón módon feszegetni azt a kérdést, amiben nincs előrelépés, de szerintem bölcsebb azokra a területekre (a gazdaságra és V4-en belüli politikai kapcsolatokra) helyezni a hangsúlyt, melyek jól működnek” – jelentette ki.

Az MKP választási listájáról szólva elmondta, a felvidéki magyar párt politikusai bölcsek voltak, amikor olyan jelölteket is felvettek a listára, akik nem tagjai a pártnak, s szorosan nem kapcsolódnak a párthoz, hiszen csak az összefogással lehet előre lépni.

„Az állampolgársági kérdésben jelenleg patthelyzet van”

Az állampolgársági kérdésben jelenleg patthelyzet van, vélte Semjén. A szlovák hatóságok nem feszegetik ezt a kérdést, tehát aki akarja, „szépen átjön Magyarországra, felveszi a magyar állampolgárságát, és a haja szála sem fog görbülni, hiszen Magyarország nem ad ki adatot.” Szerinte a szlovák állampolgársági ellentörvényről nagyrészt azokat fosztotta meg szlovák állampolgárságától, akiknek semmi köze nem volt a magyar ügyhöz, vagyis – mint kiemelte – az ellentörvény nyilvánvalóan többet árt a szlovákságnak, mint a magyarságnak.

„Éppen ezért az a racionális, ha a történelmi előzményeken túllépve lehető legrövidebb időn belül tárgyaljuk és szüntetjük meg ezt a kérdést, mert nemcsak nekünk árt, hanem a szlovákságnak is” – fogalmazott. Mindez „megágyaz” annak, hogy a nemzetiségi kérdésekben is előre lehessen lépni idővel – nyilatkozta, hozzátéve: ha a Magyar Közösség Pártja jövő márciusban bekerül a pozsonyi parlamentbe, akkor ez még könnyebb lesz.

Zökkenő mentes az összes nemzetpolitikai program

Év- és helyzetértékelésében elmondta, hogy most már „zökkenő nélkül” működik az összes nemzetpolitikai program, amit a kormány az elmúlt öt évben beindított. Példaként említette a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amelynek keretében száz ösztöndíjas ment ki a diaszpóra magyarságához, ahol most már teljesen bejáratott módon bonyolítják le a magyar nyelvórákat és a kulturális rendezvényeket. A létrehozott szervezetek „minden magyarnak az otthonai lehetnek”, azoknak is, akik csak pár évre költöztek ki dolgozni vagy tanulni – jegyezte meg.

Hozzátette: nagyon jelentős, hogy ezt a kezdeményezést kiterjesztették a Kárpát-medencére is. A Petőfi Sándor Program Ausztriát, Csehországot érinti, hiszen ezeken a helyeken szintén él szórványmagyarság, még ha azt nem is nevezzük diaszpórának.

Véleménye szerint fontos, hogy a magyarság nemcsak kulturálisan, de anyagilag is meg tudjon maradni a saját szülőföldjén. Ez akkor lehetséges, ha „nemcsak a Himnuszt énekelheti és iskolái lehetnek, de meg is tud élni”. Ezért a Vajdaságban és Ukrajnában is széleskörű támogatásban részesítenék a magyarlakta területeket. Vajdaságban 50 milliárd forintot nyújtottak gazdaságfejlesztésre részint vissza nem térítendő támogatás formájában. A program egyszerre segít megtartani a magyarságot, és teszi lehetővé a gazdasági növekedést. A fejlődés komolyan támogatja a magyar vállalkozókat, a szerb vállalkozókat pedig Magyarországhoz köti – fűzte hozzá.

Kárpátalját is hasonló gazdaságfejlesztési tőkeinjekcióban kívánják részesíteni, ennek azonban egyelőre több akadálya is van. Ukrajnában „részben háborús, részben anarchikus” állapotok uralkodnak, ezért az állam Magyarországgal való viszonyát nem lehet a magyar-szerb viszonyhoz hasonlítani. Kárpátalján ugyanakkor „a legnagyobb probléma a létbizonytalanság”, ezért a következő nagy gazdasági fejlesztést mindenképpen ide tervezik – hangsúlyozta.

Visszalépés Romániában

A magyar-román viszony ugyanakkor nagyon megromlott mind államközi szinten, mind a román politikai elit és az erdélyi magyarság között, itt tehát „sajnos visszalépésről kell hírt adnunk” – mondta Semjén Zsolt, aki úgy gondolja, hogy a Victor Ponta-féle baloldali kormány alatt történt a hanyatlás, amikor „tudatosan rombolták” a magyar-román kapcsolatokat, tönkretéve mindazt, amit a korábbi kormányok alatt felépítettek. Pontáék bukása előrelépést jelenthet, bár az ideiglenes román kormány egyelőre csak sodródik az árral.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy „ha a jobbközép végre összeszedi magát” Romániában, akkor lehetővé válik Magyarország és Románia együttműködése, és hangsúlyosabb lehet a magyarság érdekképviselete. Hozzátette: mindig a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja „összeboronálni” az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket. Szavai szerint ha az RMDSZ esetleg kiesne a bukaresti parlamentből, akkor fennállna annak a veszélye, hogy román pártokba integrálódik a magyar értelmiség, ezért, mivel az erdélyi magyarok a korábbi választásokon eldöntötték, hogy az RMDSZ a legerősebb, parlamentbe kerülni képes magyar szervezet, az együttműködés „nemzeti parancs”.

Meglesz az egymillió külhoni magyar állampolgár

„A legfrissebb adatok alapján 800 ezer olyan ember van, aki 2010-től vagy kedvezményes honosítással vagy állampolgárság megállapításával magyar útlevélhez, magyar állampolgárságot bizonyító okmányhoz jutott” – közölte Semjén, hozzátéve, hogy az új magyar állampolgárok teljes jogú állampolgárai Magyarországnak: vagyis szavazati joggal rendelkeznek. „Ennek alapján – noha egyre nagyobb munkát jelent az állampolgársági ügyek intézése – az egymillió új magyar állampolgár meglesz a ciklus végére – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

(MTI, felvidek.ma)