November 8-án, azaz ma megkezdődött az amerikai elnökválasztás. Hagyományosan a New Hampshire-i Dixville Notche-ban nyitották meg a szavazást, ahol összesen nyolc választót tartottak számon. A településen így gyorsan meglett az eredmény: Hillary Clinton győzött a maga 4 voksával, Trump kettőt kapott.
Egy-egy szavazatot kapott Gary Johnson, a libertariánus párt jelöltje és Mitt Romney, a republikánusok négy évvel ezelőtti jelöltje. Az utóbbi nem szerepelt a szavazólapon, kézzel írták oda nevét.
Az amerikai történelem talán legnegatívabb és legmegosztóbb kampánya után a mai nap végre kiderül, ki tölti be a világ elsőszámú katonai és gazdasági hatalmának elnöki tisztségét. A demokrata elnökjelölt Hillary Clinton, az egykori amerikai elnök, Bill Clinton felesége, aki egyben az USA külügyminisztere is volt. A republikánus elnökjelölt Donald Trump milliárdos, aki az üzleti életen kívül a valóságshow-kban szerzett tapasztalatokat, és aki már azzal is nagy meglepetést okozott, hogy el tudott jutni az elnökválasztás célegyeneséig.
Bár Európából szemlélve úgy tűnhet, hogy Hillary Clinton az esélyesebb, érdemes arra is figyelni, hogy az USA-ban nem a külpolitika fogja eldönteni a végeredményt, vagyis hiába támogatja több ország Clintont, ez viszonylag kis súllyal esik latba.
A világ más országainak lakosaihoz hasonlóan az USA-ban is úgy érzik a 2008-as válság óta, hogy a hétköznapi emberek a globalizáció nagy vesztesei. A gazdasági krízis kirobbanása után az állam az adófizetők pénzéből mentette meg a százmilliárdokkal hazardírozó elitet, miközben töredékére zsugorodott az amerikai középosztály.
A választási kampány során a két elnökjelölt stratégiája elsősorban az ellenfél minősítésén alapult. Trump Clintont próbálta a kisemberek vérét szívó elit képviselőjeként bemutatni, Clinton pedig szexista, populista, hozzá nem értő idegen- és nőgyűlölőnek igyekezett beállítani ellenfelét. Persze mindkét jelölt adott elég indokot és muníciót ahhoz, hogy ezt tehessék egymással.
A negatív kampány azonban soha nem látott indulatokat, sok esetben atrocitásokhoz vezető összetűzésekhez vezetett.
A kampány utolsó napjaiban Hillary Clinton úgy nyilatkozott, hogy egy befogadó Amerikát szeretne. Hogy ez számára előnyként vagy hátrányként jelenik-e meg, ezt 24 órán belül megtudjuk.
Az amerikai választási rendszerről korábban már írtunk, ahol megemlítettük azt is, hogy ma a választók gyakorlatilag a jelöltek neveit karikázzák a szavazólapon, de valójában elektorokra adják le a voksukat. Minden állam bizonyos számú elektorral rendelkezik (Kalifornia állam például 55-tel, Nevada állam 6-tal, Texas 38-cal).
Három állam kivételével mindenhol a „győztes mindent visz” elv érvényesül, vagyis aki győz az adott államban, az az összes elektorát megszerzi. A mai szavazáson megválasztott 538 tagú elektori kollégium választja meg hivatalosan az amerikai elnököt decemberben.
Elvileg az elektoroknak arra a jelöltre kell szavazniuk, aki az általuk képviselt államban nyert. Vannak azonban, akik már most kifogást emelnek ez ellen. Washington államban egy demokrata elektor, Robert Satiacum, aki a puyallap indián törzs tagja, kijelentette, hogy elvi okokból nem hajlandó Hillary Clintonra adni szavazatát, még akkor sem, ha Washingtonban a demokrata elnökjelölt győzedelmeskedik. Inkább kifizeti a döntésével járó 1000 dolláros büntetést. Megteheti, a hatályos jogszabályok ugyanis egyéb szankcióval nem sújtják az elektorokat, ha nem tartják be a hagyományokat.
Körkép.sk
Nyitókép: reuters.com
Megosztás:
Címkék: Amerika Donald Trump elnök elnökválasztás Fehér Ház Főoldal Hillary Clinton indián kampány negatív spanyolajkúak szavazás USA választás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
