Május 25-én, csütörtökön Brüsszelben találkoztak a NATO tagállamok képviselői, hogy elmélyítsék elkötelezettségüket egymás irányába – legalábbis ez a találkozó célja. Szlovákiát Andrej Kiska köztársasági elnök, Miroslav Lajčák külügyminiszter és Peter Gajdoš védelmi miniszter képviselte. A legnagyobb eredménnyel egyébként épp a szlovákiai küldöttség térhetett haza, hosszú idő után Szlovákia újra NATO-misszióban vesz részt – lássuk, mekkora ennek a jelentősége.
A csúcs különlegessége, hogy a NATO korábbi kritikusa, Donald Trump amerikai elnök először találkozott szövetségéseivel. Trump korábban úgy nyilatkozot a NATO-ról, mint egy elavult szervezetet, ami csak a pénzt viszi, majd később, a szíriai események és a terrortámadások miatt megváltoztatta ezt a véleményét. Abból azonban nem engedett, hogy a tagállamk a Washingtoni Szerződés értelmében a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra költsék. A NATO katonai kiadásainak 74 százalékát az USA állja, a GDP csaknem 4 százalékát költi fegyverkezésre. Összehasonlításul, Szlovákia a GDP 1,19 százalékát.
150 szlovákiai katona Lettországba – akár harcolhatnak is
A találkozó eredményeképpen Szlovákia is kiveszi a részét a katonai mozgósjtásból, és 150 katonából álló kontingenst küld Lettországba, két körben, egyenként féléves küldetésre. Ezek a csapatok – teljesen elméleti alapon persze – egy esetleges orosz invázió esetén harcba küldhetők. A lettországi csapatok Kanada parancsnoksága alatt működnek.
Szlovákia döntése történelminek számít a tekintetben, mivel először kapcsolódik be európa területén NATO-küldetésbe mióta 2004-ben belépett a NATO-ba. Bár részt vett a szövetség afganisztáni küldetésében, 2006-ban Robert Fico visszahívta a szlovákiai katonákat, és azóta Szlovákia kapcsolata a NATO-val nem volt túlságosan szoros.
A helyzetet Krím 2014-es annektálása változtatta meg illetve az oroszbarát szeparatisták és Ukrajna közti háború. Szlovákia sosem nevezte emiatt Moszkvát agresszornak, és mivel jelentős politikai és gazdasági szálak kötik Oroszországhoz (gáz, olaj, a pártok közül az SNS és az ĽSNS áll a kremlhöz legközelebb).
Az ország nagyobb része inkább nyugat felé billent
A szlovák kormány amerikai elvárásokkal szembeni passzivitása miatt úgy tartották eddig, hogy (Magyarország) után a második legveszélyeztetettebb állam a V4-ek között, ami az orosz befolyást illeti. A legutóbbi felmérések szerint Szlovákiában a legmagasabb a keleti irányultságban gondolkodó lakosok aránya (12 százalék), bár ez még így sem jelentős. Oroszország felé szolidárisabbak a Smer, az SNS és a ĽSNS választói.
Nagyjából kétszer ennyien vallják magukat nyugati orientáltságúnak, leginkább a 18-35 éves korosztály, de ide tartoznak az SaS, a Most-Híd s az OĽaNO választóinak többsége is. (A teljes felmérés ide kattintva érhető el, angol nyelven).
Elmaradt a „mindenki egyért” elv kinyilatkoztatása
Ami a balti NATO-misszió vállalását illeti, Ondrejcsák Róbert védelmi minisztériumi államtitkár szerint ez volt Szlovákia legjelentősebb döntése NATO-csatlakozása óta.
„Azután, hogy kirobbant Kelet-Európában az ukránok és az oroszok közti háború, a NATO átalakult. A hangsúly az Európán kívüli missziókról átterelődött a tagállamok klasszikus területi védelmére”
mondta az államtitkár.
A mostani NATO-csúcsot azonban összességében nem tekintik eredményesnek. Többet vártak például Donald Trumptól, aki egyszer sem vette szájára azt az elvet, miszerint ha egy tagállamot megtámadnak, akkor a többiek úgy cselekszenek, mintha őket támadták volna meg.
Eltérő érdekek és nézetek
Azon túl pedig, hogy a szövetség fenntartása hatalmas összegeket emészt fel, nem lehet elsiklani azon tény felett, hogy a rendszerváltás óta a NATO koránt sem olyan egységes, mint azelőtt. Nincs közös ellenség, végbement egy jelentős bővítés, Montenegró csatlakozásával lényegében a Földközi-tenger teljes északi partvidékét ellenőrzi, az érdekek között mégis vannak különbségek.
Németország s Franciaország nem akarnak súlyos milliárdokat költeni fegyverkezésre a Balti államok és Lengyelország védelme (érts: az oroszok elrettentése) céljából, hiszen egyikük kifejezetten jó kapcsolatokat ápol Moszkvával (Nord Stream, Volksbank), a másik pedig nagyobb hangsúlyt fektetne a Közel-Keletre és Észak-Afrikára a migráció és a terrorizmus okán.
A keleti-európai országok védelme lényegében csak számukra prioritás – a nyugati tagállamok nem érzik annyira fenyegetőnek az oroszok közelségét.
Mindazonáltal Pozsony mostani döntése jelzésértékű, hogy történt változás a külpolitikában – de ez nem azt jelenti, hogy egy orosz-ellenes irány lenne kibontakozóban.
Körkép.sk, DennikN.sk
Nyitókép: Stratfor.com
Megosztás:
Címkék: Andrej Kiska balti Főoldal kelet kontingens Lettország magyarország Miroslav Lajčák NATO nato-misszió Nyugat Oroszország Peter Gajdoš Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.