Németország számára még mindig kulcsfontosságú szövetséges a Visegrádi Csoport

Egy komoly politikus sosem kérdőjelezné meg a V4 azon szándékát, hogy az EU része maradjon, de érdemes elgondolkozni azon, miként lehet felzárkóztatni ezeket az országokat a jóléti nyugati államok csoportjához – írja a Visegrad Insight.

Ahogy arról korábban írtunk, a visegrádi országok között növekszik a különbség az EU-val való kapcsolatukat illetően. Szlovákia például a migránskvótákat is elfogadta (részben) az EU magjához való tartozás homályos ígéretéért cserébe, Csehországban is erősödik a Brüsszellel barátibb viszony fenntartását szorgalmazók hangja (hiszen Prága nyugatabbra van, mint Bécs), amelyet egyelőre csak a közelgő választások nyomnak el valamelyest.

Érdemes rámutatni, hogy Szlovákia távolságtartása a V4-eken belül nem azt jelzi, hogy a csoportosulás életképtelen lenne, hanem hogy a szlovák kormányzó pártok választási ígéreteiket lényegében megtagadták, és emellett következetlen külpolitikát folytatnak, amivel közvetlen partnereik (Csehország, Magyarország és Lengyelország) pozícióját gyengítik.

   

Azonban mindettől függetlenül nem szabad figyelmen kívül hagyni a visegrádi országcsoportban rejlő lehetőségeket sem, amelyekkel a szlovák kormány is nyilván tisztában van – ezért sem  ignorálta a V4 elnökségét átvevő Magyarország ezzel kapcsolatos nyitórendezvényét.

Németország számára még mindig kulcsfontosságú a V4

A Visegrad Insight portálon megjelent írás kiemeli, hogy ma nagyon divatos a V4-ekről, mint az EU növekedési motorjáról beszélni. Tekintve, hogy a dél-európai uniós tagországok még mindig recesszióval és magas munkanélküliséggel küzdenek, a közép-európai régióban Magyarország kivételével mindhárom ország magas növekedési rátával büszkélkedhet.

Csehország jelenleg Európa legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával bír, Magyarországon az állástalanok aránya szintén a legalacsonyabbak közé tartozik, kivétel csupán Szlovákia, ahol az a paradox helyzet állt elő, hogy aránylag magas munkanélküliség (8-10 százalék) erőteljes munkaerőhiánnyal párosul.

A V4 (elvben legalábbis) fegyelmezett költségvetési politikát követ, és ez értékes szövetségessé teszi őket Németország számára az európai új gazdasági rend kialakításában – ami a Brexit utáni unióval és a francia-német tandemmel lesz összefüggésben.

Kérdés, hogy hogyan befolyásolja majd az Európa magja és a kelet-európai országok közti viszonyt az új, erősödni látszó francia-német tengely. Franciaország nyilván megpróbálja a gazdaságilag jóval erősebb Németország helyzetét gyengíteni, a V4 pedig elsősorban Berlin partnere. Bár a visegrádi csoportok országainak egyike sincs rajta Németország legfontosabb kereskedelmi partnereinek listáján, együtt a legnagyobb vevői a német áruknak, megelőzve az Egyesült Államokat, Kínát és Franciaországot.

Vannak negatív tényezők is

A csoport azonban számos gyengeséggel bír. A Unió GDP-jének csak 5,3 százalékát termelik meg, ami kevesebb, mint Hollandia termelése. A termelékenység még mindig az uniós átlag alatt van mindegyik országban, és eddig csak Csehországnak sikerült szorosabban megközelítenie az átlagos szintet (az egy főre eső GDP az uniós átlag 87 százaléka). Szlovákia viszonylag jól halad (77 százalék), Magyarország és Lengyelország azonban még mindig 60-70 százalék között mozog.

Szlovákiában az autógyártás túlsúlya okoz problémát, pontosabban „kiegyensúlyozatlan gazdasági szerkezet”, ami a munkaerőpiacot egyoldalúvá, a kereskedelmet pedig a külföldi keresletnek kiszolgáltatottá teszi. Ami pedig a VW-sztrájkot illeti, egyre nagyobb a bércsapda valószínűsége: a bérek növekedésével a külföldi cégek kivihetik a termelést más országba, vagy növelik az emberi munkaerő robotokkal történő  helyettesítését.

Mindent összevetve azonban a Visegrad Insight úgy fogalmaz, hogy meg kéne találni az egészséges egyensúlyt, mert sem Németországnak sem az EU-nak nem lehet érdeke, hogy a V4-eket a perifériára szorítsák.

Körkép.sk

Nyitókép: MTI