A kapitalista üzleti modell összeomlik, ha nem lesz nagyobb a népesség, ezért szükségszerű a migráció – idézte a Denník N Kilien Kleinschmidtet, a világ második legnagyobb menekülttáborának egykori vezetőjét.
A Jordániában található Zaatari menekülttábor jelenleg a világ második legnagyobb menekülttábora, több mint 80 ezer migránst szállásolnak itt el. És a tábor története nem a tavalyelőtti migránsválságkor kezdődött, hivatalosan 2012-ben nyitották meg, a háború elől menekülő szír migránsok első hullámakor.
Egykori vezetője elmondása szerint ma Zaatari olyan, akár egy város. Az itt élők ezernyi boltot hoztak létre, a tábor havi 15 milliós gazdasági forgalmat produkál. Ez az itt tartózkodó migránsok számára létkérdés, Kleinschmidt szerint a világ táboraiban élő menekültek átlagosan 17 évet töltenek a sátrak közt.
A menekültekkel már 25 éve foglalkozó Kilien Kleinschmidt szerint ideje lenne, hogy a menekültügyi szervezetek máshogy tekintsenek ezekre az emberekre:
„Nem szerencsétlen tárgyakról van szó, amiket etetni és támogatni kell a következő húsz évben. Ők emberi lények, akik tisztességesen akarnak élni és azt akarják, hogy elismerjék őket egyénnek (…) Mi mindig úgy tekintünk a száműzetésre, mint valami szörnyű dologra, pedig esélyként kellene gondolnunk rá a változásra”
mondta Kleinschmidt. Szerinte az európaiak elutasító véleményét a migránsokkal kapcsolatban tényekkel és a tényszerű számokkal lehet eloszlatni. A globális számokat kell figyelni és az egyes emberek (menekültek) történetét.
„Az a ’horda’, azok az emberek, akik Olaszországba menekültek egy futballstadionnyian voltak. És közben Európa más részeiben legálisan helyeztek el több százezer migránst”
Kleinschmidt szavai sok mindenre rávilágítanak, ám az általa felhozott érvek ugyanúgy szólnak a menekültek korlátok nélküli befogadása ellen, mint mellett. Csak az elmúlt hét hónapban annyi migráns érkezett Olaszországba a tengeren keresztül, mint ahányan most élnek az 5 éve működő zaatari táborban.
A migránskvóták elképzelése ugyan még mindig politikai téma, de lényegében alig valami teljesült belőle a gyakorlatban. Még azok az uniós országok sem teljesítették, amelyek egyébként megszavazták a javaslatot 2015-ben. A kvóták teljesítésének uniós átlaga mindössze 12 százalék, vagyis a tervezett 160 ezer migránsból a tagállamok csak 19 ezret fogadtak be.
Fico és az „effektív szolidaritás”
Ami Szlovákiát illeti, a migránskvóták kezdeti elutasítása után Robert Fico kormányfő stratégiát váltott, és a hatékony szolidaritás elvét kezdte hangsúlyozni, ami valami olyasmit akar jelenti, hogy minden ország kiveszi a részét a migráció kezeléséből, de ők választják meg a módját és a mértékét. Minimum elvárásokról eddig nem esett szó – vagyis nem tudni, hogy Fico elképzelése miben különbözik a „köszönjük, nem kérünk belőlük” állásponttól.
Szlovákia azonban gesztusként teljesítette a rá vonatkozó kvóta nem egész két százalékát, és ezzel elérte, hogy Brüsszel ne indítson ellene kötelességszegési eljárást – miközben a V4 többi tagja ellen eljárást kezdett.
Egyébként Szlovákia nem kifejezett célország, eddig 73 migráns kért menedékkérelmet Szlovákiában, legtöbbjük Afganisztánból és Irakból érkezett. A migránskvóták ellenben több mint 900 menekült befogadására kötelezné Pozsonyt.
Körkép.sk, DennikN.sk
Nyitókép: vpr.net
Megosztás:
Címkék: Főoldal illegálsi bevándorlás Jordánia kötelező betelpítési kvóták kvóüták migráció Robert Fico Szíria Szlovákia zaatari menekülttábor
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.