Az uniós tagállamok vezetői csütörtök délután kezdték meg tanácskozásukat Brüsszelben. A jelenlegi EU-csúcs is bővelkedik vitás kérdésekben: migráció, Brexit, Törökország, Sebastian Kurz és a Visegrádi négyek, na meg persze Katalónia.

 

Kurz: Visszavezetjük Ausztriát Európába

 

A világ legfiatalabb országvezetője cím várományosa, a 31 éves Sebastian Kurz vasárnapi osztrák választási győzelme után most az EU-csúcson arról győzködi partnereit, hogy kormánya továbbra is mérsékelt politikai retorikát fog követni, annak ellenőre, hogy valószínűleg a szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) lép majd koalícióra.

 

A Visegrádi Négyek örömmel fogadták a jobboldali Kurz győzelmét, többek között azért, mert Kurz álláspontja a migrációval kapcsolatban közel áll a magyar kormány elképzeléseihez. Magyarország  a Visegrádi Négyek elnöklő országaként is – nyíltan felajánlotta a szorosabb együttműködést Ausztria új vezetésének.

 

A Politico.eu brüsszeli hírportál szerint azonban Kurz igyekszik elejét venni azoknak a félelmeknek, hogy Ausztria „jobbra mozdul el”.

 

„Bármilyen általam alakított kormány csakis Európa-párti lehet. Egy olyan kormány, amely aktívan akarja formálni Európát. (…) Vissza kell vezetnünk Ausztriát az EU élvonalába”

 

mondta Kurz, aki nem csatlakozna a Visegrádi Négyekhez, de jó kapcsolatokra szeretne törekedni minden szomszédjával. Egyelőre még nem kancellár, nem maradt Brüsszelben, a tanácskozás hivatalos megkezdése előtt visszautazott Bécsbe.

 

No comment:


 

Belga-spanyol összecsapás

 

Alig kezdődött el az EU-csúcs, a spanyolok és a belgák máris egymásnak esnek. Mi lehetne más az oka, mint pozíciók osztása: úgy néz ki, hogy Spanyolország nem támogatja Catherine De Bolle, a belga rendőrség országos vezetőjének jelölését az Europol élére.

 

Miután a belgák erről értesültek, a belga miniszterelnök, Charles Michel azonnal bírálni kezdte a spanyol rendőrség brutális fellépését a katalán népszavazás napján.

 

Európa triumvirátusa:

 

Vacsi Junckerrel

 

Az Európai Bizottság „báj-hadművelete” már elkezdődött – írja az EU Observer mai cikkében. Jean-Claude Jucnker, az EB elnöke megpróbálja becserkészni a Visegrádi Négyeket.

 

Szerdán este munkavacsorára hívta meg Ficot, Orbánt, Sobotkát és Szydlot Brüsszelben, ahol – a hírek szerint – a visegrádi országok kormányfői nyíltan beszélhettek az őket foglalkoztató problémákról.

 

Fotó forrása: TA3.com

 

Miről beszéltek? 

 

Gondokból pedig van elég: migrációs politika, kettős élelmiszerminőség, kétsebességes Európa, miközben keleten szívesebben látnának a mélyebb integráció helyett egy nemzetállamok unióját – kivétel talán csak Szlovákia, ahol Robert Fico miniszterelnök belpolitikai témává tette a német és francia vonzáskörzetbe sorolódást.

 

A fentieken kívül szó esett még a kiküldött munkaerőt érintő korlátozásokról, az Unió következő hétéves költségvetéséről – amelynek tétje nyilvánvalóan az, hogy ki mekkora szeletet kap a tortából –, a külső határok védelméről és Schengen megerősítéséről.

 

Európai körökben nagy meglepetést váltott ki Juncker váratlan és engedékeny gesztusa, amelyet a V4 felé tett – ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy a sokat kritizált EB-elnök hamarosan visszavonul, már nem annyira meglepő a lépése.

 

Alaphelyzet

 

Jelenleg Magyarországot és Lengyelországot Brüsszel az európai alapjogok megsértésével vádolja, mintegy válaszul arra, hogy a két ország elutasította a kötelező betelpítési kvótákat – amelyeket az Európai Tanács 2015-ben vitatható körülmények között kényszerített a tagállamokra.

 

Szlovákia tavaly, soros EU-elnöksége idején már enyhülést mutatott Brüsszellel szemben – holott mind az SNS mind a Smer keményen kritizálta az európai vezetőket a migrációs politika kapcsán. Végül az Európai Bizottság, és több magasrangú uniós vezető megfenyegette a rebellis országokat, hogy kvóták nélkül elzárják az uniós pénzcsapot, mire Szlovákia azonnal bejelentette szándékát, hogy Európa magjához akar tartozni.

 

Csehország sorsa ezen a hétvégén dől el, pénteken illetve szombaton ugyanis parlamenti választásokat tartanak. Az előrejelzések szerint a baloldali pártok nem nyerhetnek, és jó eséllyel a szlovák származású Andrej Babiš lesz Csehország következő miniszterelnöke.

 

Cseh választások: Folytatódik-e a baloldali pártok szerepvesztése Közép-Európában?

 

Körkép.sk

Nyitókép: nytimes.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!