Tegnap délután egy elég feszült EU-csúcs zárult le, különösebb áttörés nélkül. Lényegében (ahogy az EUobserver írta) feltépték a régi sebeket. Ennél azért több történt: részben kiásták a csatabárdot azzal, hogy Lengyelország ellen német támogatással aktiválhatják a 7-es cikkelyt.

 

 

Maradt a széthúzás migráció kérdésében

 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken kijelentette, hogy várhatóan jövő júniusban szavazhat az Európa Tanács (a tagállamok minisztereinek tanácsa) az új, kötelező, időkorlát és felső határ nélküli migránskvótákról.

 hirdetes_810x300  

 

„Nem vagyok a minősített többség híve, de az [EU-s] szerződésben benne van”

 

mondta az EB elnöke. Vagyis, a migránskvóták korábbi változatához hasonlóan az újat is minősített többséggel fogadtatná el a Bizottság: a tagállamok 55 százalékának (16 tagállam) kell tehát rábólintani, akik legalább az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. A dolog szépséghibája, hogy 2015 előtt a gyakorlatban csak kis horderejű, technikai kérdésekben döntöttek minősített többséggel, a migránsválság kitörésekor azonban figyelmen kívül hagyták ezt a szabályt (Szlovákia és Magyarország ezért perelte be az Európai Tanácsot). Nyilvánvaló, hogy ez a fajta szavazás mely államok akaratának kedvez.

 

Fico: Az emberi jog nem útlevél az EU-ba

 

Robert Fico, aki az Európai Gyógyszerügynökségért folytatott harcban alulmaradt, illetve akinek pénzügyminiszterét nem választották meg az Eurócsoport elnökévé (pedig nagyon nagy szüksége lett volna rá, hogy eredményeket mutathasson fel választóinak), megint nagyobb távolságot tart Brüsszellel.

 

Kijelentette, az emberi jogok nem jelentik azt, hogy  a Líbiát elhagyni kényszerülő embereket nem jogosítják fel, hogy belépjenek az Európai Unióba.

 

Az EUobserver szerint a szlovák kormányfő azt is elmondta:

 

Szlovákia hajlandó menekülteket befogadni, de elutasít minden nemű kötelező kvótát

 

Fotó forrása: EUobserver.com

 

Német-lengyel lövészárokháború

 

A héten hatalmas felháborodást váltott ki a migrációpárti uniós politikusok körében Donald Tusk kijelentése, miszerint a kötelező kvóták „hatástalanok” és „megosztóak”. Merkel erre válaszul kijelentette, hogy nem létezhet az EU-ban „szelektív szolidaritás”. Robert Fico szlovák kormányfő pedig védelmébe vette Tuskot: „A kvóták valóban hatástalanok, és teljes mértékben egyetértek Tuskkal” – mondta.

 

A Visegrádi Négyek (és az elhangzottak alapján ezúttal Szlovákiát is bátran ide sorolhatjuk) határozottan elutasítják az újabb kötelező betelepítési mechanizmust. Mivel a V4 legnagyobb állama Lengyelország, amely népességben és gazdaságban leginkább képes eltolni az európai erőegyensúlyt, Magyarország után Lengyelországot vették célba.

 

Tegnap Angela Merkel német megbízott kancellár kijelentette, hogy Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot abban, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárást megindítsa Varsó ellen (erről bővebben itt). Szövetségest is talált hozzá, mégpedig a francia elnök személyében. Közös sajtótájékoztatójukon úgy fogalmaztak:

 

„Ha a bizottság úgy gondolja, hogy eljárást indít, nagyon következetes álláspontunk van: támogatni fogjuk ebben”

 

Merkel ennél messzebbre ment, ő az esetleges szankciókat is támogatná, ami a gyakorlatban a lengyelek Európa Tanács-beli szavazati jogának megvonását jelentené. Mindezt persze az európai alapértékek megsértésére hivatkozva. Ennek az érvnek a vitathatóságával bővebben Magyarország LIBE-meghallgatásáról készült cikkünkben foglalkoztunk.

 

Fotó forrása: EUobserver.com

 

Új Európa?

 

Angela Merkel először szól igazán érdemben hozzá az Eurozóna megújításához. Ebben a kérdésben Emmanuel Macronnal vannak nagyon határozott elképzelései: monetáris unió (közös költségvetéspolitika), bankunió, tőkepiaci unió. Az első Szlovákia szempontjából azért érdekes, mert Robert Fico nemrég kijelentette, hogy „nem tudja elképzelni”, hogy külföldön döntsenek a szlovák költségvetésről, és Szlovákia számára ez „vörös vonal” lenne.

 

Merkelék kilátásba helyezték, hogy utasítani fogják az Eurócsoportot, hogy dolgozzák ki a mélyebb pénzügyi integráció feltételeit. Ezt azonban egyelőre nem kell túl nagy súllyal kezelni: Németországban még nem állt fel kormány, talán ezért halasztották az érdemi tárgyalásokat jövő márciusra.

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: Politico.eu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!