A régi nemzetközi struktúrák már nem működnek, Németország pedig öntudatára ébred, átveszi a kezdeményező szerepét, mert az USA nem kapcsolódik be a válságkezelésbe úgy, mint eddig, az EU és a NATO érdekei pedig egyre inkább szétválnak. Németország pedig 70 év óta először, saját elképzeléseket kezd szőni a világ jövőjéről. 

 

Ezt a következtetést vonta le a Geopolitical Futures múlt heti elemzése, amelyet egy, az EU bukásával is foglalkozó német katonai jelentés ihletett. A GF háttércikke leszögezi, már az is jelzésértékű, hogy a német hadsereg utoljára a második világháború végén készített utoljára ilyen jelentést.

 

A 2008-as válság óta Németország az EU de facto vezetője. Miközben Európa az adósságválsággal, majd a migránsválsággal, ezután pedig a Brexittel volt kénytelen megküzdeni, a német hadsereg megírta a „Stratégiai perspektívák 2040” című dokumentumát, amelynek egy részét a Der Spiegel szivárogtatta ki.

 

 hirdetes_810x300  

A dokumentum egyértelmű üzenetet küld a világnak: A második világháború és egyben az 1991 utáni Nyugat-Európa szerkezete megszűnt létezni úgy, ahogy azt ismertük.

 

Egy német jelentés szerint nem kizárt, hogy az EU felbomlik vagy kettészakad

 

És az Apokalipszis…

 

Az elemzés 6 forgatókönyvet vázol fel, amelyek mindegyike az EU jövőjével és az USA-Európa viszonnyal foglalkozik. Az első két forgatókönyv szerint az EU túléli a jelenlegi válságot, megerősödnek a transz-atlanti kapcsolatok, és vele javul Németország biztonságpolitikai helyzete.

 

Ezzel szemben a harmadik forgatókönyv már egyre fokozódó lokális feszültségeket jósol, beleértve a nacionalizmus és a terrorizmus terjedését.

 

Az utolsó három forgatókönyv írja le a legvadabb és egyben legpesszimistább előrejelzéseket. Ezek az EU gazdaságának további hanyatlását majd az EU összeomlását vetítik előre. Az USA szerepe megerősödik.

 

A negyedik forgatókönyv szerint például Németország komoly veszteségeket szenved el, miután Európa és Kína (a német export két fő célterülete) gazdasága megroppan.

 

Az ötödik forgatókönyv ennél is messzebbre megy: bipoláris világot vázol fel, amelynek egyik fókuszában a Nyugat (Amerika és Nyugat-Európa – de nem az EU), a másikban pedig a Kelet (Oroszország és Kína) áll. A két blokk között egyre fokozódik a gazdasági verseny, és bár a feszültség nagy, katonai konfliktus a kereskedelmi kapcsolatok miatt nem alakul ki. A fosszilis tüzelőanyagok miatti függőség néhány kelet-európai (értsd: Közép-Kelet-Európa) országot Oroszországgal kényszerít szövetségre.

 

A hatodik forgatókönyv az Európai Unió teljes összeomlását jósolja, miközben az USA nem képes határozottan fellépni a globális méretű válságok megakadályozása érdekében.

 

Ez a hét legnagyobb veszélyforrás 2017-ben

 

Miért pont most?

 

A katonai elemzést Németország még a migránsválság kitörése előtt kezdte el készíteni, igazából Krím 2014-es annektálása miatt fogtak neki a hadsereg kutatói. Valójában azonban Németországnak már 2008-tól kezdődően egyre nagyobb szerepet kellett vállalnia európai ügyekben: a válság kirobbanása után meg kellett mentenie a szétesőben lévő EU-t.

 

Márpedig az EU-nak fenn kellett maradni a második világháború vége óta szüntelenül érvényes okok miatt: Az Unió az alapja a német-francia megbékélésnek, vagyis ő biztosítja, hogy a múlt konfliktusai ne ismétlődhessenek meg. Másrészt, a német gazdasági érdek is az Unió megmentését diktálta: Németország exportjának nagy része Európa többi tagállamába irányul. Gazdaságának alapja az uniós szabadkereskedelmi tömb, a közös valuta (euró) a német exportőröket segítette, német befolyás érvényesült Brüsszelben, mikor a közös piacra vonatkozó szabályokat kidolgozták.

 

A protekcionizmus (a tagállamok saját piacainak védelme) veszélyezteti Németországot, mert csökkenti exportképességét, márpedig ha az csökken, akkor a német gazdaság is belassul, akár recesszióba is fordulhat.

 

És persze nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Németország számára komoly kihívást jelenthetnek a regionális érdekek: Franciaországnak, Spanyolországnak és Olaszországnak (ők lesznek Németország után a legnagyobb nettó befizetők az uniós közös kasszába) közös érdekeik vannak, ahogy megvannak a saját elképzelései Közép-Kelet-Európának is. Oroszország miatt azonban egyre közelebb kerülnek Berlinhez (nyilván ezzel kivívják a franciák rosszallását).

 

2008-ban kezdődött az EU széthullása, 2014-ben pedig a NATO-é, amely a hidegháború vége óta sokkal inkább politikai szervezetté alakult át katonai szövetségből. És a NATO meggyengülése késztette a németeket arra, hogy saját elképzeléseket szőjenek a világ jövőjéről – a második világháború óta először.

 

GeopoliticalFutures.com, Körkép.sk

Nyitókép: thetimes.co.uk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!