Koszovó ma ünnepli önállóságának 10. évfordulóját. A Szerbiából kiváló albán többségű országban ma 120 ezer szerb él. A csütörtöki és pénteki uniós külügyminiszteri csúcson többek között Koszovó csatlakozását is kilátásba helyezték, bár időpont nélkül. Tény azonban, hogy az ország politikai helyzete a legellentmondásosabb egész Európában.
Koszovót önállóságának egyoldalú kikiáltása óta (2008. február 17.) mindössze 115 ország ismerte el önálló államként. Románia és Szlovákia a magyar kisebbség, Görögország a muszlim kisebbség, Spanyolország a baszkok és a katalánok, Ciprus pedig a ciprióta törökök miatt nem ismerte el. Technikailag joggal: Koszovó létrejötténél a nyugati hatalmak felrúgták az alapvető nemzetközi szerződéseket, és ezzel veszélyes precedenst teremtettek – Oroszország épp erre hivatkozva annektálta a Krímet.
Elképesztően fiatal és kiábrándult lakosság
Koszovó helyzete nem csak azért bonyolult, mert sok ország nem ismerte el Szerbiától való függetlenségét, hanem azért is, mert Oroszország akadályozza ENSZ tagságát, Szerbia pedig – amely valószínűleg korábban kaphat majd helyet az EU-ban – később uniós csatlakozását szabotálhatja ugyanígy. (Nem mintha Görögország nem élhetne vétójoggal).
Koszovó sok tekintetben kirívó demográfiai mutatókkal rendelkezik. A hosszú évekig háborúsújtotta ország Európa legszegényebb, de legfiatalabb népességű állama.
Lakosságának 53 százaléka 25 év alatti, a főváros, Pristina lakosainak átlagéletkora 28 év (!). A munkanélküliség 30 százalék feletti.
Rigómező nem alku tárgya a szerbek számára
Koszovó történelmi neve Rigómező, az elmúlt évszázadokban a balkáni történelem legvéresebb csatái zajlottak itt, például az első rigómezei csata 1389-ben, amelyet a Balkán sorsdöntő ütközeteként tartanak számon. A szerbek és az Oszmán Birodalom hadserege csapott itt össze, és a harc a szerb katonaság vereségével ért véget. A csatához rengeteg legenda kapcsolódik, és Rigómező a szerb nemzettudat és történelem legfontosabb pillére, nem csak óriási bukásnak tartják, de a nemzet újjászületésének kezdetét is a csata napjához datálják.
Koszovó tehát a szerb nemzet az ősellenség keleti muszlimokkal folytatott harcának szimbóluma. Lehet-e csodálkozni, hogy az elmúlt tíz évben elképzelhetetlen volt a szerb politika számára akárcsak a függetlenség elismerésének mérlegelése is?
Korrupció, Iszlám Állam, kilátástalanság, és Eunióról szőtt álmok
Koszovót belső problémák is feszítik. A munkanélküliség ennek csak egyik, bár valóban meghatározó része. Az ország lakosságának többségét adó fiatalok csalódtak az ország intézményeiben és vezetőiben, elsősorban a korrupció és a politikai kalandorok miatt.
A koszovóiak fele (!) Nyugat-Európába szeretne emigrálni, a másik fele talán otthon marad, hogy megpróbálja maga alakítani újszülött országa jövőjét.
A muszlim fundamentalizmus itt is megvetette a lábát. A hivatalos adatok szerint 315 férfi, köztük több tucat nő és gyermek csatlakozott az Iszlám Államhoz az elmúlt években. Míg a fővárosban élők többsége az EU-csatlakozásról álmodik, a vidéken élők szűkösen tengetik napjaikat a háború által letarolt régiókban.
Koszovó tehát nagy reményeket táplál a Nyugattal szemben, akiktől saját államot kaptak. Erről árulkodik Bill Clinton 3,35 méter magas szobra, amely a róla elnevezett utcában áll. Persze, a nagy reményekből könnyen válhatnak csalódások, ha a vártnál lassabban, vagy egyáltalán nem válnak valóra az ígéretek.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: Politico.eu
Kapcsolódó cikkek:
Szerbiának nem várt feltételt kell teljesítenie, ha csatlakozni akar az EU-hoz
Felejtsük el a Közel-Keletet – Éveken belül ez lehet Európa legnagyobb tűzfészke
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.