Szijjártó: Magyarország a kapcsolatok rendezését javasolja az új ukrán vezetésnek

Nyitókép forrása: Toronto, 2019. július 3. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Pekka Haavisto finn (b) és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kezet fog az Ukrajnában megindított reformfolyamatokról tartott torontói konferencián 2019. július 2-án. MTI/KKM/Mitko Sztojcsev

Magyarország azt javasolja az új ukrán vezetésnek, hogy a két ország kapcsolata kerüljön vissza a régi kerékvágásba, amikor még nem vették el a kárpátaljai magyar nemzeti közösségtől korábban megszerzett jogait – mondta az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonon Torontóból.

A politikus a kanadai városban az Ukrajnában megindított reformfolyamatokról rendezett konferencia kapcsán elmondta: a korábbi ukrán vezetés, Porosenko ukrán elnök kifejezetten magyarellenes politikát vitt, amelynek eredményeképpen a kárpátaljai magyar közösség jogait súlyosan megnyirbálták.

Az oktatási és a nyelvhasználatról szóló törvény korábban megszerzett jogokat vett el. Ez teljes mértékben ellentétes minden európai szabvánnyal, a nemzetközi joggal és a magyar-ukrán kétoldalú vállalásokkal. Az új ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij új reményt jelent arra, hogy Ukrajna nem fog magyarellenes politikát folytatni – mondta Szijjártó Péter.

   

Az új ukrán elnök nyilatkozatai biztatóak, de csak óvatos optimizmusra adhatnak okot. Az igazi vízválasztó az lesz, hogy Zelenszkij végrehajtja-e azokat a jogi változtatásokat a parlamenti választások után, amelyek nyomán a magyar nemzeti közösség visszakaphatja korábbi jogait – közölte.

Magyarország elvárása, hogy Ukrajna adja vissza ezeket a jogokat. Amennyiben ez megtörténik, Magyarország hozzá fog járulni ahhoz, hogy összehívják a NATO-Ukrajna bizottság következő ülését – tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország azt javasolja Ukrajnának, helyezzék vissza a régi kerékvágásba a két ország kapcsolatait, amikor azok még a kölcsönös tiszteleten alapultak, amikor a magyar közösségtől még nem vették el a korábban megszerzett jogait.

Amennyiben az ukrán fél ezt megteszi, Magyarország kész átfogó gazdasági együttműködési tervet végrehajtani Ukrajnával, amelynek keretében 50 millió eurós kötött segélyhitel-programmal útépítéseket finanszírozna Kárpátalja területén – mondta a politikus.

Ennek részeként négy új határátkelőt nyitnának Magyarország és Ukrajna között. Ezen felül száz ösztöndíjat biztosítanának ukrán hallgatóknak magyarországi egyetemeken. Újraélesztenék a gazdasági és környezetvédelmi vegyes bizottságok működését, valamint folytatnák a kárpátaljai gazdasági fejlesztési programot.

Ennek keretében 5591 kis- és közepes vállalkozó, valamint mezőgazdasági gazdálkodó számára biztosítottak magyar költségvetési támogatást mintegy 14 milliárd forint értékben. A program folytatásaként Magyarország ezt másfél milliárd forinttal növelné. Ez megfelelne Magyarország és Ukrajna, de legfőképpen a kárpátaljai területen élő magyar emberek érdekeinek – mondta a miniszter.

A politikus szólt arról is, hogy a torontói konferencián kifejtette, Magyarországnak mint Ukrajnával határos államnak érdeke az erős, stabil, demokratikus Ukrajna.

Budapest mindig is kiállt Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – tette hozzá.

A Kárpátalján élő 150 ezres magyar kisebbség jogai a korábbi adminisztráció alatt jelentősen sérültek, annak ellenére, hogy Magyarország mindig is jószomszédi viszonyra törekedett Ukrajnával. Ezt bizonyítja, hogy a magyar kormány gyógykezelést biztosított a kelet-ukrajnai harcokban megsérült ukrán katonáknak, valamint 2015 óta 2400 ukrán gyereket táboroztatott a Velencei-tónál, akiknek családtagjai a harcokban érintettek – mondta a miniszter.

Továbbá Magyarország a kockázatok ellenére reverz módon gázt szállított Ukrajnának, és több tonna klórt juttatott el Kárpátaljára, amikor veszélybe került az ivóvízellátás – sorolta.

Szijjártó Péter a fórum keretében kétoldalú megbeszélést folytatott Pekka Haavisto finn külügyminiszterrel, Sztepan Kubiv ukrán miniszterelnök-helyettessel, Kurt Volkerrel, az Egyesült Államok különmegbízottjával és Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettessel.

MTI