Nyitókép forrása: yahoo.com

 

Magyarország és Lengyelország is vétót emel az uniós költségvetés és újjáépítési alap, vagyis annak jelen formája ellen. Nem kérdés, hogy az EU ezzel újabb belső szakítópróba elé került. A napvilágot látott információk szerint a hétfői, nyilatkozatban jelzett vétóból leghamarabb szerdán válhat tényleges vétó, addig azonban még van esély háttéralkuk útján olyan megállapodást elérni, ami kikerülheti a balliberális uniós politikusok és a Fukar Négyek által telepített aknákat.

 

A magyar és a lengyel vétó végül nem csak blöff volt, pedig a nyugati mainstream sajtó tényleg megpróbálta annak beállítani. Egyesek nyilván abban reménykedtek, hogy Magyarországnak, de főleg Lengyelországnak ellenállhatatlanok lesznek az újjáépítési alap által kínált eurómilliárdok. Tévedtek. A megrökönyödés akkora, hogy az ilyen esetekben cikksorozatokkal reagáló Politico és Euractiv portálok meglepően szűkszavúak a témában.

 

Mivel rengeteg pontatlanság jelent meg a témában a szlovákiai és nyugati sajtóba, ismét le kell szögeznünk: Varsó és Budapest nem a jogállamisági elvek betartatása miatt emelt vétót, hanem azért, mert a sehol sem rögzített jogállamisági fogalmakat politikai zsarolásra akarták használni az EU bizonyos erőtereit képviselő személyek és intézmények. Ha sehol sincs lefektetve, mit jelent tulajdonképpen a bíróság szabadsága, bárkire rá lehet fogni, hogy szabályt sértett – vagy épp félre lehet nézni, amikor szabályt sért.

 

Nem volt elkerülhetetlen

 

A magyar és lengyel vétó bejelentése után néhány órával a német soros uniós elnökség szóvivője közölte, hogy a tagállamok uniós nagykövetei előzetes szavazásukon már jóváhagyták a jogállamisági feltételrendszert (természetesen minősített többséggel).

 

Magyarország és Lengyelország jelenleg ezzel alaposan beblokkolta a uniós költségvetés és a koronavírus okozta válság enyhítésére létrehozott újjáépítési alapot (amely az EP akadékoskodása miatt egyébként is késik). Valójában azonban semmi olyan nem történt, amit az EP vagy Fukar Négyek ne tudott volna elkerülni. A Fukar Négyek most egy lépéssel közelebb került az Alap újratárgyalásához (amelyen nyilván kisebb összegeket akarnak majd befizetni), az Európai Parlament pedig a jogállamisági vita árnyékában szépen csendben kialkudta a költségvetés őt leginkább érintő tételeinek jelentős megemelését.

 

Jogállamisági vita: Az EP csatát nyert, de háborút még nem – Körkép-háttér

 

És most?

 

A legtöbben most azt találgatják, hogyan kecmereg majd ki az EU az saját maga által teremtett egzisztenciális válságból.

 

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a következő kép napban a német elnökség képviselői, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megpróbálnak majd új alkut elérni a háttérben, hogy a politikai vétóból ne legyen tényleges vétó. Sőt, a tárgyalásokba maga Angela Merkel német kancellár is csatlakozott.

 

Ha lesz alku, a legvalószínűbb, hogy a sorsdöntő téli szavazásra úgy módosítják a jogállamisági klauzulát, hogy az elvessze méregfogait. Az egy másik kérdés, a magyar kormány szidalmazásából élő balliberális politikusok a korábban megkezdett hetes cikkely szerinti eljárás felpörgetésével próbálnak majd elégtételt venni Budapesten és Varsón.

 

A nyugati sajtó leírásai ellenére nem csak Magyarországon vagy Lengyelországon múlik a megállapodás. Maga a jogállamisági klauzula nem csak ennél a két országnál verte ki a biztosítékot, de ez a kettő vállalta, hogy nyíltan kiáll a frontvonalba. Az újjáépítési alap sorsa sokkal inkább a Fukar Négyektől (Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország) kompromisszumkészségétől függ majd.

 

Jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-s szervek az uniós források merítését

 

EU-25-ök?

 

Másik lehetőség a lassú offenzíva, amelynek azonban kicsi az esélye, mert a végén Magyarországnak még mindig van lehetősége a visszavágásra. Elvileg az EU megtehetné, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást felpörgetve megvonja a szavazati jogot Magyarországtól és Lengyelországtól, és akkor az új szavazáson elvileg sikert érhetnek el, a többi 25 tagállam pedig megszavazza a költségvetést az újjáépítési alappal és a jogállamisági feltételekkel együtt. Ez elég komoly pénzügyi csapást jelenthetne Magyarország számára, de ez a forgatókönyv több okból is sántít.

 

Azt feltételezi ugyanis, hogy más országok ellenvetés nélkül elfogadják a Brüsszel által diktált feltételeket, ami nem igaz (gondoljunk bele, milyen politikai hatással lenne Szlovákia jórészt jobboldali kormányára, ha ideológiai alapon működő megrendszabályozó eszközt kapna a nyakába). Másodszor pedig, ez olyan hosszú folyamat lenne, amire a tagállamoknak egyszerűen nincs ideje a válság kibontakozása miatt. Harmadszor pedig, Magyarország és Lengyelország az Európai Tanács keretében ugyan elvesztheti átmenetileg a szavazati jogát, de az újjáépítési alap gerincét adó közös kötvénykibocsátás rendeletét a budapesti és varsói parlamentnek is ratifikálnia kell. És ha nem teszik, akkor az EU ugyanott tart, ahol most.

 

Persze, sosem szabad alábecsülni brüsszeli bürokraták opportunizmusát. Mindenesetre, ha nem születik megállapodás, és tényleges vétóra is sor kerül, akkor kvázi „provizórikus” költségvetése lesz az EU-nak jövőre, amely alapján az elmúlt hét éves ciklus egy évében folyósított források tizenketted része jutna havonta a tagállamoknak.

 

Az EP delegációja kivonult az uniós pénzügyi csomagok tárgyalásáról – kevesellték a pénzt

 

Az újjáépítési alap akadályozásával vádolták meg az Európai Parlamentet

 

Jourová, jogállamisági jelentés, uniós mentőcsomag, migrációs paktum – Körkép-összefoglaló

 

Körkép.sk

 
hirdetes_810x300

Megosztás:
Címkék: EP európai unió jogállamisági klauzula jogállamisági vita magyar vétó magyarország újjáépítési alap uniós költségvetés
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 12 olvasónak tetszik ez a cikk.