Nyitókép forrása: Kalasnyikov gépfegyvert tart kezében egy ukrán kisfiú egy ukrán szélsőjobboldali szervezet által tartott polgári kiképzésen, Kijevben, február 13-án.
Rendkívül feszült másfél nap, vagy inkább pár óra áll előttünk az ukrán-orosz konfliktus kapcsán. Az amerikaiak szerint szerdán megindul az orosz invázió, a britek pedig felvázoltak egy lehetséges kiutat a konfliktusból. Az USA már Fehéroroszországtól és Moldovától eltántorítaná állampolgárait. Közben az oroszok állításuk szerint elkezdték „a hadgyakorlatok végeztével” kivonni egységeiket az ukrán határtól – azt azonban nem tudni, hogy mekkora haderő vonul vissza ténylegesen eredeti állomáshelyére.
Az Ukrajna körüli feszültség drámaian felerősödött, sőt bizonyos tekintetben hisztérikussá vált, mikor február 12-én Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „bármelyik napon” megtörténhet az Ukrajna elleni orosz támadás. Nem sokkal később már arról cikkeztek, hogy február 16., szerda lehet a háború kirobbanásának dátuma.
Az oroszok számtalanszor kijelentették, hogy nem akarják megtámadni Ukrajnát, ám olyan robbant haderőt vontak össze az ország határainál, hogy aligha lehetett másképp értelmezni a szándékot, mint konkrét fenyegetést. A csapat-összevonás mérete miatt azonban sok szakértő úgy vélte, hogy ez még az alkupozíció javítását szolgáló határon belül van.
A dolog különlegessége az volt, hogy még maga Ukrajna sem adott hitelt a nyugati mainstream által némiképp talán erőltetett orosz inváziós törekvésekről szóló híreknek. Sullivan kijelentése után azonban sok minden megváltozott.
A február 16-i dátum nem teljesen légbőlkapott időpont. Ekkorra már mindegyik európai releváns vezető találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, utolsóként Európa legnagyobb politikai és gazdasági hatalma, Németország kancellárja, Olaf Scholz is, aki kedden tárgyal Putyinnal.
Ukrajna „finnországosítása” lehet a kulcs
Hétfőn sajátos megoldási javaslattal rukkolt elő a BBC-nek adott interjújában Vadim Prisztaiko, Ukrajna egyesült királyságbeli nagykövete. Azt mondta, Kijev feladhatja NATO-csatlakozási törekvését a háború elhárítása érdekében.
Ez gyakorlatilag Ukrajna „finnországosítását” jelentené, vagyis Kijev semleges országnak nyilvánítaná magát.
Bár Ukrajnának hivatalosan eddig még nem ajánlottak fel NATO-tagságot (háborúban álló ország egyébként nem is léphet be a NATO-ba), az 1994-es budapesti memorandum kimondja, hogy Ukrajna és Grúzia is felvehető a Szövetségbe.
Sőt, 2019-ben Ukrajna alkotmánymódosításban rögzítette, hogy elkötelezi magát a NATO és az EU-tagság mellett. Nem mellesleg, az egész ukrán háború épp az integráció miatt tört ki – nehéz tehát ezeket a célokat csak úgy feladni, mikor 14 ezer ember életét követelték az értük folytatott harcok.
Prisztiako mégis azt állítja, hogy Kijev hajlandó ilyen kompromisszumot meghozni, és politikai akarat is lenne a finn semlegességi modell ukrán adaptációjára.
Nő a feszültség
Ez azonban egyelőre csak egy lehetséges forgatókönyv. Az eszkaláció folytatódik, az USA felszólította állampolgárait, hogy a geopolitikai helyzet „beláthatatlansága” miatt azonnal hagyják el Fehéroroszországot és a Moldova határvidékéhez tartozó orosz konklávét, Dnyesztermelléket.
A háborús félelmek ezzel párhuzamosan nőnek. A brit konzervatív Daily Mail napilap hétfő főcíme így szólt: „Feszült 48 óra van hátra, hogy megmentsük Európát a háborútól”.
Kanada kormánya, amely sem energiafüggőség, sem földrajzi közelség tekintetében nem érzi magát fenyegetve az orosz válaszreakcióktól, tegnap elfogadta, hogy halált okozó fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, 7 millió dollár értékben. Ez lőfegyvereket, muníciót, géppuskákat és más kiegészítő felszerelést foglal magába.
Egyúttal a kanadai kormány 500 millió kanadai dolláros (346 millió euró) kölcsönnel támogatja meg az ukrán gazdaságot.
Az oroszok csapatkivonásba kezdtek – kérdőjelekkel
Oroszország egyes egységek kivonását kedden megkezdte. Tankok és páncélozott járműveket pakoltak fel a vasútra, hogy visszaszállítsák őket eredeti állomáshelyükre, miután letudták a február 10-én kezdődő nagy hadgyakorlatban játszott szerepüket.
Az orosz tisztviselők a nyugati háborús propaganda kudarcát hirdeti. Ám e sorok írásakor még nem tudni, hogy mennyi egysége vonnak ki, és ami még fontosabb, mennyi támadásra alkalmas orosz haderő marad végül Ukrajna határainál.
Körkép.sk, ukrinform, intellinews
Megosztás:
Címkék: háború invázió nemzetközi feszültség orosz-ukrán konfliktus Oroszország Ukrajna ukrán válság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
