Nyitókép: Brüsszel, 2022. március 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (a harmadik sorban jobbról) a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfõi rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójának családi fotóján 2022. március 24-én. Az elsõ sorban Joe Biden amerikai elnök (j3) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár (b4).
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Csütörtök délelőtt megkezdődött a rendkívüli NATO-csúcs Brüsszelben, melyen hosszú tárgyalások várhatók arról, hogy miképp lépjenek fel a tagországok Oroszországgal szemben és segítsék Ukrajnát úgy, hogy közben nem keverednek háborús konfliktusba Moszkvával.
A NATO-csúcson részt vesz Joe Biden amerikai elnök is, a tárgyalások során pedig szóba kerül majd, hogy miként védjék meg jobban a korábbi szovjet blokk országait, ahogy egyeztetnek majd a további oroszellenes szankciókról is.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a tárgyalások során egyezség születhet a Szövetség keleti szárnyának megerősítéséről, beleértve nemzetközi harccsoportok létrehozását Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában.
Várhatóan további katonai segítség jóváhagyására is sor kerül Ukrajna számára, kémiai támadás elleni védőfelszereléseket is beleértve, miután Biden elnök szerint Moszkva ilyen jellegű támadásra készül.
A legtöbb NATO-tagország azonban továbbra sem szeretne közvetlenül beavatkozni egy világszintű konfliktus elszabadításától tartva. Ezért feltehetően nem talál majd meghallgatásra Zelenszkij ukrán elnök azon kérése, hogy hozzanak létre repüléstilalmi zónát, vagy adjanak repülőgépeket az ukránoknak.
Minden bizonnyal elutasítják majd a tagországok a lengyel tervet is a békemisszió kiküldéséről. A NATO-csúcs mentén a G7-es országok is üléseznek majd.
Jens Stoltenberg: A repüléstilalmi zóna kialakítása teljes körű háborúhoz vezetne
A szankciók megerősítése
Míg a Szövetség vezetői közös nyilatkozatukban valószínűleg nagyobb viták nélkül egyetért majd, az azt követő EU-csúcson hosszabb viták várhatók, főleg a szankciók tekintetében.
Az európai elnökök és kormányfők a rendkívüli ülést Biden elnökkel való találkozóval kezdik. Az amerikai elnök így lehetőséget kap meggyőzni a tagállamok vezetőit a szankciók további kiterjesztéséről, ezúttal az energiaszállítás kapcsán.
Míg Biden és az EU-s vezetés azt ígéri, hogy Washington biztosít majd LNG-t (cseppfolyósított földgáz), mely részben kifedné az orosz gázt, a diplomaták nem gondolják, hogy egyetértésre juthatnának az orosz gáz beszállításáról szóló embargóban. Ennek oka főleg Németország lehet néhány másik országgal karöltve.
Az országvezetők valószínűleg nem jutnak majd egyezségre konkrét időpontról sem, mikor az EU teljesen elvágná volna az orosz energiáktól. Az előzetes javaslatok szerint csak konstatálni fogják, hogy erre „mielőbb” sort kell keríteni.
Čaputová: A Szövetség nem lépi át a vörös vonalat
Zuzana Čaputová szlovák államfő emlékeztetett, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta már másodszor tartanak rendkívüli csúcsot, ami azt jelenti, hogy a tagországok komolyan foglalkoznak az ukrajnai helyzettel.
„Beszélni fogunk arról, hogy miként segítsük Ukrajnát, miképp erősítsük meg védelmünket és biztonságunkat”
magyarázta az államfő, aki hozzátette, hogy Szlovákiában az előretolt NATO-jelenlét keretében német, holland, cseh és szlovén katonák állomásoznak.
A szlovák államfő a NATO-csúcson ismerteti majd kollégáival, hogy az orosz-ukrán háború milyen hatással van Szlovákiára, valamint hogy miként birkózik meg az ország a fennálló helyzettel.
Szijjártó: az Ukrajna feletti légtérzár légi háborúhoz vezetne
Az Ukrajna feletti légtérzár légi háborút jelentene az észak-atlanti szövetség (NATO) és Oroszország között – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország és a NATO közötti háborút mindenképpen el kell kerülni. Kijelentette: a NATO álláspontja teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekével és álláspontjával. A szövetség világossá tette, hogy nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez így maradjon, és azért, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain. Ez Magyarországnak is elemi érdeke – húzta alá.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy a NATO jelenleg érvényes álláspontja és pozíciója érvényben maradjon a találkozót követően is. Ez a magyar nemzetbiztonsági érdek – emelte ki. Kiemelte: a csúcstalálkozónak nagy jelentősége van Magyarország, mint Ukrajnával közvetlenül szomszédos ország szempontjából. Minden perc, ami háborúval telik Ukrajnában, közvetlen biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára – figyelmeztetett.
A NATO keleti országaiba telepíteni tervezett harccsoportokkal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt mondta: a magyar kormány egyik kötelessége, hogy megvédje Magyarországot, az ország, a magyar emberek biztonságát. Kijelentette: Magyarország védelmét jelenleg a kormány meg tudja oldani a magyar honvédséggel, amelynek jelentős erői csoportosultak az ország keleti határvidékére. A magyar honvédség képes arra, hogy megvédje Magyarországot – mondta.
Ha lesz előterjesztés a szövetség keleti, délkeleti szárnyának erősítésére, azt Magyarország kész részleteiben megvitatni – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.
spravy.rtvs.sk, MTI
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
