Amiről mindenki beszél, de még senki sem látta: Hol van az ígért ukrán ellentámadás?

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Frank Augstein

„Három hónapja készül a mindent elsöprő herszoni ellentámadás”. Nem akarok ezzel viccelődni, de már olyan, mint a jeti. Mindenki hallott róla, de senki sem látta” – írta néhány nappal ezelőtt Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a Facebookon. Nem véletlenül. A nyugati sajtó tele van az ukrán sikereket ecsetelő cikkekkel, amelyek a „körvonalazódó ukrán ellentámadásról” szólnak. A színfalak mögötti szándék viszont inkább arról szól, hogy fenntartsák a nyugat elszántságát és fegyverszállító kedvét Ukrajna irányába. Az ukrán ellentámadás lehetősége annyira kicsi, hogy azt még az amerikai agytröszt, a Stratfor magánhírszerző ügynökség is vitatja. És több okot is felsoroltak érvként.

A Stratfor minapi elemzésében azt írja, hogy Ukrajna valószínűleg (ismét) elhalasztotta az ellentámadást Herszonban, pedig korábban júliusra, majd augusztusra ígérték Herszon városának és a Dnyeper jobb partjának visszafoglalását az oroszoktól.

Az ukrán haderő közelmúltbeli csapásai a Krím-félszigeten kétségkívül fájdalmas károkat okoznak az oroszoknak. A nagyobbik kép azt mutatja, hogy Donbaszban az oroszok araszolnak előre, de az ukrán védelem elég hatékonyan lassítja őket ahhoz, hogy rövid távon ne érhessenek el áttörést.

   

Délen nagy hatótávolságú csapásmérő eszközökkel (ezt a Stratfor írja, tehát egyértelműen amerikai eszközök és nem az ukrán különleges erők álltak a háttérben) mértek csapást az orosz utánpótlási vonalakra.

Herszonnál alaposan megrongálták a két legfontosabb logisztikai vonalat, az Antonoviszkij hidat és a Nova Kahovka vízerőmű gáthídját. Az oroszok pontonhidakat építenek, amelyek áteresztő képessége jóval gyengébb és sebezhetőbbek. Ez a szűk keresztmetszet eléggé megnehezíti a Dnyeper nyugati partján állomásozó orosz haderő ellátását. Ami azt jelenti, hogy Oroszországnak sincs elég jó pozíciója ahhoz, hogy Odessza felé folytassa déli offenzíváját. 

Ukrajna jelenleg gyenge egy ellentámadáshoz

Ugyanakkor az oroszok már augusztus elején nagyszabású átcsoportosítást hajtottak végre, és a korábbi 13-15 taktikai zászlóaljcsoport (BTG) helyett ma már 25-30 BTG van a térségben. Ukrajna kilátásai egy sikeres ellentámadásra – ha lett is volna rá akarat – a nullához közelítenek.

A Stratfor leszögezi, hogy Ukrajnának nincs elegendő ereje ahhoz, hogy rövid távon visszafoglalja az oroszok által megszállt nyugati folyóvidéket, de „az ellentámadás puszta fenyegetése stratégiai előnyöket biztosít Kijevnek”.

Továbbra is valószínűtlen, hogy jelentős ukrán ellentámadásra kerülne sor Herszonban, és nem csak az az oka, hogy az oroszok komoly erősítést küldtek oda.

Az egyik fő ok, hogy Ukrajnának nincs elég tapasztalata ilyen méretű támadóhadműveletek levezénylésére. A másik, hogy a legjobban képzett ukrán egységek zömét a donbaszi csatában felőrölték, megsemmisítették. A harmadik ok pedig az, hogy az oroszoknak túl nagy előnyük van lőszer és tüzérség terén.

Az elemzők szerint viszont az oroszok sem rendelkeznek korlátlan emberanyaggal, és meg kellett osztaniuk erőiket. Úgy vélik, hogy Zaporizzsja környékén a leggyengébb az orosz katonai jelenlét a frontvonalon. Itt az ukránok megpróbálhatnak kényelmetlen támadásokat kieszközölni, és Herszon orosz megerősítésének is volt ára: csapatokat kellett elvonni Donbaszból, ami megint az ukránoknak adhat lehetőségeket. Ennyit a nyugati agytröszt következtetéseiről. Nézzük az időtényezőt.

Eszkaláció felé száguldunk

Mindez arra utal, hogy Oroszország szeptemberben sem tudja majd bevenni az egész Donbaszt, októberben pedig jöhet a raszputyica, amikor a csapadék miatt az aszfaltozott utakon kívül lehetetlen lesz máshol gépeket mozgatni, ami erőteljesen korlátozhatja a támadó fél lehetőségeit.

Ha Oroszország még idén áttörést akar elérni, akkor több emberanyagra lenne szüksége, amit viszont mozgósítás nélkül nem tehet meg. Az orosz hivatalos álláspont szerint nincs háború, csak különleges katonai hadművelet, így bár elvileg korlátlan emberanyag áll rendelkezésére, politikai szempontból ez nem igaz.

És itt jön a képbe Alekszandr Dugin orosz nacionalista filozófus lányának meggyilkolása. Az orosz nacionalisták őrjöngenek, a politikai felháborodás óriási.

Az autóbombát nyilvánvalóan Duginnak szánták, csakhogy a járművet a lánya vezette. A politikai végeredmény szempontjából nagy különbség nincs. Oroszországon belül nő a nyomás, hogy különleges hadművelet helyett totális háború induljon, és ha ez megtörténik, annak jelenleg beláthatatlan következményei lehetnek. Az egyik velejárója viszont az lesz, hogy Moszkva mozgósítást rendelhet el, amivel friss erőket küldhet a Donbaszba, Zaporizzsjába és Herszonba. Persze, ebbe a lépésbe azt is bele kell kalkulánia, hogy a Nyugat ellenlépéseket tesz, akár nagyobb ukrajnai szerepvállalással.

Arról biztosan rengeteg vita lesz, hogy Moszkva rendelte-e el a gyilkosságot, vagy az ukránok álltak mögötte. Mindkét félnek ugyanannyi oka volt a merényletre. Az ukránoknak ott van a sikerélmény, ami erősíti az egyébként megroppant katonai morált, ráadásul Kijev az eszkalációban érdekelt, mert minél nagyobb a baj, annál hamarább lép be a háborúba a Nyugat.

Moszkvának pedig a mozgósítás kieszközlése érdekében lehetne szüksége egy ilyen politikai indoklásra.

Akárhogy is, a trend a konfliktus súlyosbodása és kiterjesztése felé hat. Békére esély sem mutatkozik…

Körkép.sk