Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/J. Scott Applewhite

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten Washingtonba utazik, ahol Joe Biden amerikai elnökkel fog tárgyalni. A fő téma várhatóan Kína szankcionálása lesz, amit az USA azzal indokolna, hogy Kína fegyvereket szállít Oroszországnak. Peking ezt tagadja, az USA viszont saját forrásaira hivatkozik.

 

Az amerikai kijelentések szerint Peking egyelőre csak „fontolgatja”, hogy fegyvereket szállítson Oroszországnak.

 

A washingtoni tisztviselők a Politico közlése szerint arra törekednek, hogy a NATO-tagállmok és az EU vezessenek be példa nélküli szankciókat abban a pillanatban, amit Kína katonai segítséget nyújt Oroszországnak.

 

Csütörtökön Ukrajna, az USA, Kanada, Japán, Lengyelország, a Baltikum országai és Brüsszel vezető diplomatái találkoztak lengyel kezdeményezésre. Az ülést szervező lengyelek nem hajlandók nyilvánosságra hozni a találkozó részleteit, homályos utalást tettek Ukrajna támogatására.

 

Egy névtelen forrásra hivatkozva a Politico azt írja, hogy legalább egy ország azt állítja, hogy egyértelmű bizonyítékok nélkül nem szabad szankcionálni Kínát. Egy ülésen nem résztvevő diplomata ugyanakkor azt mondta, hogy az USA-nak nem sikerült bizonyítékokat bemutatnia Kína fegyverszállításairól.

 

„Szó esett arról, hogy Kína halálos fegyvereket és lőszert adhat át. A magunk részéről eddig semmilyen konkrét bizonyítékot nem láttunk”

 

mondta a forrás, hozzátéve, hogy az amerikaiak üzenetei gyakran ellentmondásosak.

 

Bár Joe Biden amerikai elnök óvatosabban fogalmazott a témában, Antony Blinken amerikai külügyminiszter a héten azt állította, hogy kínai cégek „nem halálos fegyverek” formájában nyújtanak támogatást Oroszországnak, és „új információk szerint” Peking „halálos fegyvertámogatást” is nyújthat.

 

John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője csütörtökön arról beszélt, hogy „nemcsak az USA, hanem szövetségesei és partnerei is rendelkeznek az eszközökkel” arra az esetre, ha Kína fegyvereket küldene az ukrajnai háborúba.

 

A kínai külügy élesen bírálta Washingtont, és rágalomnak nevezte az USA feltételezéseit, majd emlékeztetett Washington Tajvannak nyújtott katonai támogatásra.

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Európa már az oroszellenes szankciókkal is jelentősen meggyengítette magát, anélkül, hogy térdre tudta volna vele kényszeríteni Oroszországot. Az orosz nyersanyagokkal való szakítás pedig olyan gyorsan történt, hogy annak súlyos gazdasági következményei vannak.

 

A kínaiakkal szembeni szankciók pedig újabb csapást mérhetnek az európai gazdaságra, tekintettel arra, hogy az EU számos tagállamának legnagyobb kereskedelmi partnere már Kína – és nem az Egyesült Államok. Tipikus példa a gyógyszeripar, ahol az EU elkezdte „függetleníteni” magát a kínai és indiai gyógyszer-nyersanyagoktól. Ennek következtében Európában jelentős gyógyszerhiány alakult ki.

 

Hogy mennyire nevezhető ez megfontolt és jó megoldásnak, az más lapra tartozik. Tény azonban, hogy az USA nem Oroszországot, hanem Kínát tartja legfőbb „ellenségének” (nem kihívójának, hanem ellenségének), és nem először avatkozna be az európai ország Kína-politikájába. Tavaly például Németország amerikai nyomásra 25 százalék alá csökkentette a hamburgi kikötő egyik terminálját működtető vállalat azon tulajdonrészét, ami a kínai globális kereskedelmi vállalatnak, a Comconak adott el. Megjegyezzük, Németország legnagyobb kereskedelmi partnere ma már Kína.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!