Nyitókép forrása: SITA/Luo Xiaoguang/Xinhua via AP
Egyre több olyan elemzést lehet olvasni, amelyek szerint az orosz-ukrán háború rámutatott a Nyugat gyengeségére. Annak ellenére vélik így sokan, hogy az EU és a NATO nagyon egységesnek mutatkozott az Ukrajna melletti kiállás tekintetében. Ugyanakkor a nagy összefogás Ukrajna mellett csak Észak-Amerikára, Európára, Japánra és Dél-Koreára szorítkozik, az úgynevezett globális dél nemcsak hogy igyekszik kimaradni az Oroszország elleni radikális fellépésből, de még igyekszik saját javára fordítani a dolgot. A Nyugat gyengeségére fény derült, és ennek egyik nagyon fontos jele Irán és Szaúd-Arábia diplomáciai kapcsolatainak pár nappal ezelőtti megújítása volt.
A Nyugat egysége mögött súlyos hiányosságok húzódnak meg, amire az ukrajnai háború mutatott rá. Az egyik ilyen körülmény, hogy kiderült, még mindig a tömegháborúk határozzák meg a katonai stratégiát, nem pedig a precíziós, kis létszámú, szikeként működő speciális egységek és haditechnikák. Ebből adódik a második körülmény: Európa és a Nyugat nincs felkészülve, sőt, kifejezetten gyengének bizonyult a tömegháborúkra való felkészülésben.
Nincs elég lőszer, nincs elég harctéren is bevethető tank, páncélos jármű, légvédelmi löveg, tüzérségi ágyú. Az Ukrajnának tett nagylelkű felajánlások után sorra jöttek a lesújtó hírek az európai országoktól, hogy mégsem tudják vagy nem is akarják teljesíteni felajánlásukat. A Leopard-koalíció 380 tankja 260-ra olvadt úgy, hogy 60 mondernnek számító nyugati harckocsi maradt csak benne.
Megérezték a gyengeséget
A világ többi része pedig megérezte ezt a gyengeséget, és kihasználva, hogy az USA egyszerre van lekötve Ukrajnában és Tajvanon, de egyúttal igyekszik kivonulni globális biztonságpolitikai vállalásaiból, önállóbb politikát kezdenek folytatni.
Nagyjából erre az összefüggésre hívta fel a figyelmet a Stratfor egyik elemzése is Irán és Szaúd-Arábia diplomáciai kapcsolatainak közel hét év utáni megújításáról, ami ráadásul Kína közbenjárásra valósult meg, világosan jelezve Peking növekvő diplomáciai befolyását a Közel-Keleten (is).
A szaúdi-iráni megállapodásra ugyanis Pekingben született meg Vang Ji kínai külügyminiszter közvetítésével és jelenlétében. A megállapodás tartalmazza, hogy a két fél nem fog beavatkozni egymás belügyeibe, tiszteletben tartják egymás szuverenitását.
A szaúdiak már nem bíznak annyira az amerikai biztonsági garanciákban
Szaúd-Arábia 2016 januárjában szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, miután Teheránban a tüntetők megtámadták a szaúdi nagykövetséget. Ezt követően Szaúd-Arábiában kivégeztek egy prominens siíta vallási vezetőt. A hivatalos kapcsolatok megszakadtak, bár a háttérben nem hivatalos csatornákon tovább folyt az egyeztetés.
Beszédes, hogy a mostani megállapodásra azután került sor, hogy a Nyugat és Irán közti atomalku-tárgyalások (szankciók megszüntetéséért cserébe Irán mondjon le atomprogramjáról), ami megint Nyugat gyengeségének jele, ráadásul az USA figyelmét egyre jobban elvonja a Közel-Keletről Kína és Ukrajna.
Ez főleg Szaúd-Arábia számára jelezte, hogy kevésbé támaszkodhat az USA biztonsági garanciáira, miközben egyre feszültebb a helyzet Izrael és Irán között. Szaúd-Arábia azt reméli a lépéstől, hogy csökkenteni tudja egy esetleges konfliktus okozta károkat. Például, hogy el tudja kerülni az olyan súlyos dróntámadásokat, mint a 2019-es Abqauq és Khurais olajfeldolgozó üzemek elleni csapások, amelyek egy időre taccsra tették a szaúdi olajtermelés 50 százalékát. A támadást a jemeni húszi lázadók vállalták magukra, akik mögött azonban Iránt kell érteni.
Az ukrajnai háború egy éve mutatta meg igazán, mekkorát zuhant a Nyugat súlya a világban
Amerika visszahúzódik, Kína teret nyer
De nem Szaúd-Arábia az egyetlen, aki reagált az eseményekre. A Stratfor szerint „az Egyesült Államok lassú fókuszváltásával és az amerikai haderő kivonásával a Közel-Keletről Washington regionális partnere, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael megkezdték diplomáciai, katonai és gazdasági kapcsolataikat felújítani egykori riválisaikkal – és az USA olyan globális riválisaival, mint Kína és Oroszország”.
A The Wall Street Journal március 9-én arról közölt cikket, hogy a szaúdi királyság atomtechnológiát és biztonsági garanciákat kért az USA-tól cserébe azért, hogy tovább normalizálja kapcsolatát Izraellel. Valószínűleg nemleges választ kapott.
Érdemes még kiemelni Kína növekvő súlyát. A kínai gazdaság alapvető érdeke, hogy a világ minél több pontján stabilitás legyen és a kínai tőke utat találjon, a közel-keleti energiahordozók pedig gond nélkül eljussanak Kínába. Peking súlya Közép-Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten egyre nagyobb, és ezt jelzi az is, hogy hozzájárult a szaúdi-iráni megállapodáshoz. Ezzel szemben az USA súlya lassa, de fokozatosan csökken.
Peking megmutatta, hogy képes megoldani az olyan kihívásokat, amelyet az USA nem tudott (vagy nem akart), ráadásul Peking alapvetően pragmatikusan közelít az egyes országokhoz, és nem akarja rájuk kényszeríteni saját ideológiáját.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
