Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evan Vucci
Az izraeli háború alaposan felborította a világrend egyébként is botladozó egyensúlyát, olyannyira, hogy a nagyhatalmak csúcsra járatják a diplomáciai kapcsolatfelvételt. Joe Biden amerikai elnök szerdán Izraelbe látogat, és az USA katonákat küldhet közel-keleti szövetségese támogatására, amellett, hogy Izrael partjainál már két amerikai hadihajó is megjelent Irán elrettentése céljából. Közben Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn Rijádban járt, hogy egyeztessen a szaúdi uralkodóval, aki alaposan megleckéztette az egyébként arrogáns hangvételű amerikai külpolitika vezetőjét. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig, felismerve, hogy komoly diplomáciai sikert érhet el az USA-val szemben, hétfőn este szinte mindegyik arab ország vezetőjével telefonon egyeztetett, kedden pedig már Kínába utazott.
Már az elején tisztáznunk kell, hogy Izrael szempontjából nem terrortámadás történt, hanem terroreszközökkel folytatott háborút indított az Hamász. A konfliktus eddig több ezer civil életébe került minden oldalon, és bár a sajtóban az izraeli vadászbombázók okozta emberi tragédiákat emelik ki, a Hamász igyekszik akadályozni a civil lakosság evakuációját.
A szervezettől sosem volt idegen a civilek élő pajzsként való felhasználása. A cinikusabbak ezzel kapcsolatban szokták megjegyezni, hogy a Hamász számára a halott palesztin civil ugyanúgy nyereség, mint a halott ellenség (zsidó), mivel jól lehet vele az izraeli „brutalitást” szemléltetni a világsajtóban.
Joe Biden azért utazik Izraelbe, hogy személyesen erősítse meg Washington elkötelezettségét Izrael biztonságának szavatolása mellett, valamint hogy információt kapjon az izraeli katonai és háborús stratégia céljairól. Tel Aviv egyelőre nem indította el a korábban már bezengett szárazföldi offenzívát a Gázai övezet ellen.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki Tel Avivban hétfőn készítette elő Biden látogatását, közölte, hogy az amerikai elnök szeretné tudni, hogy Izrael milyen módon akarja minimálisra csökkenteni a polgári áldozatok számát, valamint, hogyan teszi lehetővé a humanitárius segélyek eljuttatását a gázai civilekhez.
Ez utóbbi kérdés nem egyszerű dilemma, ugyanis a Hamász egyszerűen lefoglalhatja a humanitárius segélyeket, sőt, az ENSZ palesztin segélyszervezete hétfőn arra panaszkodott, hogy a Hamász egyszerűen elvette a civileknek szánt benzinkészleteket.
Blinken egyébként vasárnap Szaúd-Arábiába látogatott, hogy az ottani uralkodóval egyeztessen. Szaúd-Arábia az elmúlt években elég komoly közeledést ért el Izraellel, a két ország lényegében összefogott Irán ellen. A Hamász terrorakciója épp azért volt annyira brutális, hogy a legdurvább választ váltsa ki Izraelből, így fordítva maga ellen az arab országokat, köztük Szaúd-Arábiát is.
Az Egyesült Államokban most az elemzők azt vizsgálják, hogy az USA képes-e több fronton is kellő katonai támogatást adni szövetségeseinek. Miközben zajlanak a költségvetési viták, Washington egyszerre van elköteleződve Ukrajna, Izrael és Tajvan irányába is, és itt a pénzügyi és katonai kihívások egyaránt nyomasztóak az USA számára is.
Sokat elárul a helyzetről, hogy a szaúdi uralkodó lényegében egész éjjel várakoztatta Blinkent. Egyértelmű üzenet volt ez arra vonatkozóan, hogy Rijád nem fog engedni az amerikai nyomásnak, és hogy az amerikai vélemény a palesztin kérdéssel kapcsolatosan számára sokadlagos.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este több arab vezetővel is tárgyalt telefonon. Oroszország most abban reménykedik, hogy az izraeli-palesztin konfliktus mozgásteret biztosít számára, hogy valamilyen diplomáciai sikert érjen el, amivel kimozdulhat a viszonylagos elszigeteltségéből. Putyin egyébként szinte azonnal a palesztinok mellett foglalt állást, mivel Washington nyilvánvalóan Izrael mellett tette le a voksát.
Az Európai Unió rendkívüli külügyminiszteri csúcsot hív össze, valószínűleg fegyvernyugvást fognak szorgalmazni közös nyilatkozatukban. Az EU számára nemcsak a béke kapcsán használt kettős mérce miatt kínos a jelenlegi helyzet, hanem azért is, mert a Hamász terrortámadása rámutatott, hogy a Gázai övezetnek küldött európai milliárdokkal lényegében egy terrorszervezetet támogattak, amely a pénzt Izrael elleni csapásmérésre használta.
Az európai pénzekből például alagutakat építettek, vagy a vízvezetékhálózat címén kapott csövekből rakétákat készítettek. Ráadásul az izraeli események utáni diplomáciai mozgolódás is megmutatta, hogy az EU teljesen súlytalan ideológiai entitássá vált, amit egyetlen válsággócban sem vesznek komolyan, kivéve, ha pénzről van szó (ami már Európának is elfogyott). A Hamász támadását követően még Washington sem Brüsszelt hívta, hanem Franciaországot, Németországot, Olaszországot – de nem Brüsszelt.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
