Ferenc pápa: A gender-központú ideológiai gyarmatosítás nem békét hoz, hanem haragot szít az országok között

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Andrew Medichini

„Boldogok a béketeremtők” – ezekkel a szavakkal üdvözölte Ferenc pápa a Vatikánban a „kibővült diplomáciai családot”, megköszönve a nagyköveteknek a Szentszék és országaik közti jó kapcsolatokat. A retorikai gesztusokon túl azonban a pápa elég részletesen foglalkozott a békével is, hangsúlyozva, hogy az „mindannyiunk felelőssége”. Elismételte korábbi kijelentését, miszerint „egy darabokban vívott harmadik világháború” korát éljük, és kitért a legnagyobb geopolitikai válságokkal is. Sőt, felhívta a figyelmet a jelenleg is zajló ideológiai kolonizációra és a halál kultúrájára.

Izraeli-palesztin konfliktus

A Szentatya elítélte az október 7-i, Izrael ellen Hamasz által elkövetett terrortámadást, általánosságban a terrorizmust és a szélsőségesség minden esetét. Mint mondta, a „népek közötti vitákat így nem lehet megoldani, csak súlyosbítani, ami mindenkinek szenvedést okoz”.

A pápa lényegében elítélte Izrael válaszreakciót is, amely a palesztin adatok szerint 22 ezer ember halálát okozta eddig Gázában. Ezért azonnali tűzszünetre és a Hamasz fogságában lévő túszok szabadon bocsátására szólított fel. Kijelentette, hogy támogatja a kétállamimegoldást (az izraeliek szerint ezzel próbálkoztak eddig és nem jött be, ezért egyelőre elutasítják – a szerk.), és azt, hogy Jeruzsálem városa nemzetközi különleges státuszt kapjon a „tartós béke érdekében”.

   

Orosz-ukrán háború

Ferenc pápa szerint az orosz-ukrán háború kapcsán részletekben vívott világháborúról beszélt. Az orosz-ukrán háború és a az örmény-azeri konfliktus esetében is tárgyalásokat sürgetett, a nemzetközi jog és a vallási sokszínűség tiszteletben tartása mellett. 

Afrika reflektorfényben

A Szentatya külön kitért Afrika, azon belül is szubszaharai Afrika humanitárius válságaira. Felhívta a figyelmet a terrorizmus és a politikai instabilitás terjedésére és a klímaváltozás káros hatásaira (ez utóbbit a népességrobbanás és az élelmezési kihívások viszonylatában a geopolitikai elemzők is is vizsgálják, nem összekeverendő a klímapolitikával – a szerk.).

A szudáni háború miatt milliók menekülnek, de feszültségek vannak Kamerunban, Mozambikban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Dél-Szudánban is.

Kihívások az USA-ban

Ferenc pápa elismerte, hogy az amerikai kontinensen nincsenek nyílt háborúk, de felhívta a figyelmet Venezuela és Guyana közti feszültség növekedésére, illetve a perui és nicaraguai növekvő politikai instabilitásra.

„A nicaraguai helyzet továbbra is aggasztó: elhúzódó válság, amely fájdalmas következményekkel jár a társadalom egészére, és különösen a katolikus egyházra”

mondta, hozzátéve, hogy a Szentszék elkötelezett amellett, hogy ösztönözze a diplomáciai párbeszédet a katolikusok és az egész lakosság érdekében.

Megtépázott világ és a statisztikák mögött lévő életek

A Szentatya felhívta a figyelmet, hogy a világszert zajló háborúk statisztikái mögött valódi emberek és életek vannak. Megjegyezte, hogy a modern hadviselés már nem csak egyértelműen lehatárolt földrajzi térben zajlik, nem csak a harctereken. Hangsúlyozta, hogy a katonai és polgári célpontok közti különbséget a háborúzó felek nem tartják tiszteletben, és nincs olyan konfliktus, ami előbb vagy utóbb nem jutna el arra a pontra, ahol a hadműveletek válogatás nélkül a polgári lakosságot is sújtják. 

„Az ukrajnai és gázai események egyértelmű bizonyítékai ennek”

mondta.

Migráció

Ferenc pápa „tiszteletre és mások védelmére” szólított fel a migráció kapcsán. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyesek a menekülteket „invázióként” állítják be. A „szívünk bezárása” helyett kiegyensúlyozott megközelítést javasol, amely az egyének jogait és méltóságát tiszteletben tartva szabályozza a migrációt, majd arról beszélt, hogy a Földközi tengert ő nem migránstemetőnek, hanem inkább „a béke laboratóriumaként” képzel el, ahol a migránsokat üdvözlik, védik, és inegrálják. 

Rögtön ezután azonban hangsúlyozta az is, hogy „ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az embereknek joguk a szülőföldjükön maradni” és sürgette az ehhez szükséges feltételek megteremtését. 

Ideológiai gyarmatosítás és a halál kultúrája

A Szentatya hangsúlyozta az oktatás fontosságát, mint a jövőbe való befektetés eszközére, különös tekintettel az új modern technológiák etikus használatának viszonylatában. Kiemelte, hogy a technológiai fejlesztéseknek egyben etikusnak és felelősségteljesnek is kell lennie. 

Elítélte azokat a tendenciákat, amelyek az ideológiai gyarmatosításhoz (liberális kultúrharc – a szerk.) és a halál kultúrájának elterjedését vezettek a világ egyes részein. (A halál kultúrája kifejezést először II. János Páp pápa használta. Ő azt az élettel szembeforduló tudatos döntési rendszert értette alatta, amely különböző programokkal és tudományos módszerekkel támadja az élethez való jogot. Ide tartozik az abortusz népszerűsítése vagy az eutanázia is – a szerk.).

„Sajnos, az elmúlt évtizedekben megjelent a szándék új jogok bevezetésére, amely jogok nem férnek össze az eredeti és már nem mindig betartott jogokkal. Ideológiai kolonizáció indult, amelynek központjában a gender-elmélet áll, amely rendkívül veszélyes, mert megosztottságot szít, miközben mindenki egyenlőségére hivatkozik. Az ilyen ideológiai kolonizáció inkább sebeket és haragot szül az országok között ahelyett, hogy a béke építését segítené”

emelte ki.

Egyúttal az élet és a születendő gyermek életének tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet.

„Az emberi életet létezésének minden pillanatában meg kell őrizni és meg kell védeni. Mégis sajnálattal veszem tudomásul, hogy főleg Nyugaton, a halál kultúrájának folyamatos terjedését, amely hamis együttérzés nevében megveti a gyerekeket, az időseket és a betegeket”

mondta.

vaticannews.va