Nyitókép forrása: Budapest, 2024. március 10. Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. Mellette Kun Szabó István vezérõrnagy, az államfõ fõhadsegédje (j2). MTI/Koszticsák Szilárd

 

Köztársasági elnökként Sulyok Tamás a külhoni magyarságot, az elesetteket, a betegeket és a rászorulókat kiemelten fontosnak tartja megvédeni – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, miután az államfőt vasárnap beiktatták hivatalába.

 

„Sulyok Tamás, ahogy korábban az Országgyűlésben, vasárnap a Sándor-palota előtt is megvillantotta jogtudósi arcát. Előzőleg a tisztességesen élni, másokat meg nem bántani, és mindenkinek megadni a magáét elvéről beszélt, most azt hozta fel, hogy a jog a jó és a méltányos művészete”

 

hangsúlyozta a Századvég Alapítvány jogi tanácsadója, alkotmányjogász az M1 aktuális csatorna délutáni rendkívüli műsorában.

 

Ifj. Lomnici Zoltán leszögezte, hogy Sulyok Tamás vasárnapi beszédében is szólt arról, hogy működését a jog keretein belül, az alaptörvény szellemében képzeli el. Megjegyezte, hogy az izraeli mintát is felhozhatjuk, amikor a magyar köztársasági elnök jogkörét látjuk.

 hirdetes_810x300  

 

„Amellett, hogy a történelmi egyházak, a katolikus, a református, az evangélikus egyház vezetője imát mondott az új köztársasági elnökért, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is szép gondolatsort és imát fogalmazott meg”

 

emelte ki a szakértő.

 

Az alkotmányjogász a beszéd fontos elemének nevezte, hogy elődje nemzetközi politikáját példa értékűnek tartja Sulyok Tamás, és azt folytatni kívánja, mint ahogy állást foglalt abban a vonatkozásban is, hogy államfői feladatkörében jogi szaktudását legjobb tudása és ereje szerint alkalmazza.

 

„Az új köztársasági elnökben látok egy elkötelezettséget a magyar közjogi berendezkedés jelenlegi formája mellett, az Országgyűlés többsége részéről pedig bizalmat az ő irányába. Az ellenzék által felvetett közvetlen elnökválasztás lehetőségét szakmai körökben egyértelműen idejétmúlt, illetve a köztársasági elnöki pozícióval nem összeegyeztethető javaslatnak tekintik, így a kezdeményezés nem életképes”

 

szögezte le ifj. Lomnici Zoltán.

 

A szekértő kitért arra, hogy Sulyok Tamás az Országgyűlésben és a Sándor-palota előtt mondott beszédében is szóba hozta, hogy a magyarság csak az európaiság keretében értelmezhető. Nyilvánvalónak nevezte, hogy nem azokkal az intézkedésekkel kell azonosulnunk, amelyek sújtják a régiót vagy hazánkat; a köztársasági elnök egy tágabb értelemben vett európaiságra gondolhatott, amely Szent István óta van jelen Magyarországon.

 

„Teljes mértékben adekvát az a felvetés, hogy a Nyugathoz tartozunk, ugyanakkor részéről ez nem egy gazdaságpolitikai állásfoglalás volt, hanem egy letisztult jogi, jogtörténti megközelítése a ténynek, amely Magyarországot jellemzi az államalapítás óta”

 

jegyezte meg.

 

Az alkotmányjogász szerint az elhangzott szlogen, hogy Magyarország, magyar ország maradjon, ma nemzeti szuverenitásunk egyik alapköve.

 

„Elnöksége alatt az Alkotmánybíróság több döntésében is kimunkálta, hogy a szuverenitás tekintetében Magyarország őrzi önállóságát, identitását és szabadságát, és Brüsszellel csak közös hatáskörgyakorlás áll fenn”

 

mondta.

 

MTI

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!