Folytatódik az amerikai-német mesedélután: elfogató parancsot adtak ki egy ukrán ellen az Északi Áramlat felrobbantása kapcsán

Nyitókép forrása: SITA/Danish Defence Command via AP

Lassan két éve, hogy felrobbantották az Északi Áramlat tenger alatti gázkorridor vezetékszálait. Az elkövetőkről több narratíva is él, az egyiket épp az amerikai és német sajtó tartja életben, hogy elterelje a figyelmet a fő gyanúsítottról: Washingtonról. A helyzet annyiban változott, hogy a német hatóságok júniusban elfogatóparancsot adtak ki egy Lengyelországban élő ukrán búvár ellen. Az elfogatóparancsról először a Süddeutsche Zeitung napilap, a Die Zeit hetilap és az ARD közszolgálati tévécsatorna számolt be.

Már az elején szögezzük le, hogy aki átfogó oknyomozó cikket vár a három, egykor mérvadónak számító médium részéről, az csalódni fog. A terjedelmes írás alig tartalmaz tényeket, új információt még kevésbé. Azt firtatja, hogy az ukránok hat főből álló csoportja lehetett az elkövető, mert búvárok voltak, képesek voltak lemerülni, mert bizonyos tanúvallomások alátámasztják, hogy ott voltak a csővezetékeknél.

A szálak a három német médium szerint nem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz vezetnek, hiszen ő „nem tudott semmiről”. Helyette – mily’ meglepő – épp Zelenszkij politikai ellenfeleire húznák rá a vizes lepedőt.

A cikk állításának a lényege a következő:

• A német hatóságok júniusban elfogatóparancsot adtak ki egy Lengyelországban élő, Varsóban búváriskolát működtető férfi (bizonyos Vlagyimír Sz.) ellen.
• A nyomozó hatóságok a német sajtó szerint abból indulnak ki, hogy a férfi társai, összesen 6-an, az Andromeda nevű szabadidőhajó fedélzetén jutottak el a vezetékszálak fölé, majd lemerültek, és HMX (oktogén) alapú robbanószert helyeztek el a vezetékeken.
• A gyanúsítottak között egy 40 éves, „alacsony, barna hajú” ukrán nő is van, akit ukrán patriótaként jellemeznek. A gyanúsítottak száma összesen hat, egyesek hamis útlevéllel érkeztek Lengyelországba. Állítólag DNS-minták is alátámasztják, hogy ott voltak a vitorláson.
• Az értelmi szerző kiléte továbbra is homályos, ám a cikk említi Valerij Zaluzsnij volt ukrán vezérkari főnököt, illetve Valerij Gerascsenkó ezredest, aki kifejezett szabotázsakciók terén ért el sikereket a háborúban. Mindketten Zelenszkij politikai ellenfelei: Zaluzsnijt népszerűsége miatt az elnök leváltotta, majd háziőrizetbe helyezte, onnan Londonba küldte nagykövetnek. Gerascsenkó ellen jelenleg is eljárás folyik egy orosz pilóta átcsábításának kísérlete miatt.

Az azonban nem derül ki a cikkből, hogy pontosan hogyan hajthatták végre az akciót. Az első hivatalos nyomozati eredmények ugyanis azt állították, hogy egy államnak kellett a szabotázsakcióban részt vennie. A rengeteg ellentmondást a különböző narratívák mögötti érdekek magyarázzák meg.

A tények

2022. szeptember 26-án felrobbantottak hármat az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékszálából hármat. A robbanás akkora volt, hogy a betonba ágyazott vascsövek 50 méteres szakasza teljesen megsemmisült. A szabotázsakció miatt Németország kénytelen volt lemondani az orosz vezetékes gázról, annak minden gazdasági következményével egyetemben.

A robbanás hírére Radoslaw Sikorski (akkor még csak ellenzéki politikus, viszont ma már Lengyelország külügyminisztere) két szót közölt az X közösségi oldalán: „Köszönjük, Amerika”.

Tény az is, hogy az Északi Áramlat felrobbantására egy nappal azután került sor, hogy átadták a norvég-lengyel gázfolyosót.

Az is tény, hogy Joe Biden amerikai elnök 2022 év elején kijelentette, hogy az USA meg fogja semmisíteni az Északi Áramlatot.

Az Északi Áramlat felrobbantása után a sajtó az oroszokat vádolta (érthetetlenül, hiszen nekik fontos volt a Németországba való gázeladás folytatása), ám beszédes volt, hogy Svédország és Dánia (a két országhoz közeli vizeken történt a szabotázs) már a nyomozás igen korai fázisában kizárta a „terrortámadás” lehetőségét.

Ez fontos kijelentés volt, tekintettel arra, hogy a legvalószínűbb elkövető az USA volt, és az áldozat egy szövetséges ország, Németország, amelynek gazdasága a mai napig nyögi. Közben a szankcióknak és az Északi Áramlat felrobbantásának köszönhetően az európai LNG-igény ötödét ma az USA szolgálhatja ki – az orosz-ukrán háború előtt tizedszázalékokban volt mérhető a részesedése.

Seymour Hersh elmélete

A legelfogadottabb, de az USA-t fedező mainstream sajtó által figyelmen kívül hagyott elmélet az Északi Áramlatok felrobbantásáról Seymour Hersh Pulitzer-díjas újságíróhoz kötődik.

Ő titkosszolgálati forrásokra és konkrét elemzésekre alapozva közölte oknyomozását, amely szerint a vezetékszál szabotálásának ötletgazdája az amerikai CIA volt, Joe Biden amerikai elnök adta ki rá az engedélyt, és Olaf Scholz német kancellárt is értesítették (ez önmagában is jelzi, mennyire szuverén a mai Németország).

Miután az akció megkapta a zöld lámpát, az amerikaiak a norvég hadsereg segítségével. Itt emeljük ki, mind az amerikai, mind a norvég gazdaság komoly nyereséget könyvelhet el annak köszönhetően, hogy Európa nagyrészt levált az orosz energiahordozókról.

Hersh arra is kitért, hogy információi szerint az amerikaiak C4-es tölteteket helyeztek el a vezetékekre, amelyeket szonárrendszerrel robbantottak fel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a töltetek után a norvégok egy P8-as felderítőgépről ledobtak egy szonárbombát a vezetékek közelébe, ami néhány órával később működésbe hozta a robbanószerkezeteket.

Hoppá! A Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró szerint az USA robbantotta fel az Északi Áramlatot

És akkor jött az amerikai-német mesedélután

Hersh cikke óriási vihart kavart. Megerősítette azokat a gyanúkat, amelyeket a aminstream sajtó igyekezett minden eszközzel elhallgatni, bár Sikorski köszönetnyilvánítása után nem volt könnyű dolguk.

Olaf Scholz azonban – ismét a német szuverenitás gyengeségét alátámasztva – 2023 tavaszán ismét Washingtonba látogatott. Biden elnökkel folytatott találkozója után hirtelen napvilágot látott egy alternatív sztori, aminek nyilvánvalóan az volt az egyetlen feladata, hogy ellensúlyozza a Hersh által leírtakat. 

Ez a sztori arról szól, hogy ukrán diverzáns csoport robbantotta fel az Északi Áramlatot, de természetesen az ukrán elnök az egészről semmit sem tudott. Ennek a történetnek a továbbgondolásáról szól a német sajtóban most megjelent hosszú, de sok újdonságot nem tartalmazó cikk.

Maga Hersh 2023 márciusában jelezte, hogy szerinte a német titkosszolgálatok és a CIA közösen dolgozták ki a vitorláshajóról lemerülő szabőtörőkről szóló mesét, amelynek egyetlen feladata megcáfolni az ő verzióját.

Objektíven tekintve a német sajtó által tálalt verziót, akadnak problémák. Az egyik az időzítés. Kétségtelen, hogy az ukrán diverzáns csoportról Hersh cikke után kezdtek csak el beszélni a hatóságok.

Maga az akció kivitelezése is elég irreálisnak tűnik, bár ebben nem értenek egyet a szakértők.

Tény azonban, hogy felettébb gyanús elképzelés, hogy mindössze hat fő, egy kirándulóhajóról, könnyűbúvár-felszereléssel kivitelezze az akciót úgy, hogy 80 méteres mélységbe merülve betonba ágyazott 3 vascsövet robbant fel 50 méteres szakaszon.

Hersh: A CIA és a német titkosszolgálat gyártott fedősztorit az Északi Áramlat felrobbantásáról

Miért kell hazudni?

Az igazságot ma már sokan kimondják, de a politika valószínűleg sosem fogja megterhelni a résztvevő felel kapcsolatát a történtekkel.

A németek nem akarják az ukrán vezetés nyakába varrni a szabotázst, mert az veszélyeztetné Ukrajna katonai támogatásának folytatását. Az oroszok állítják ugyan, hogy az „angolszászok” álltak az akció mögött, de óvatosan nyilatkoznak, mert nem akarják, hogy a Moszkva és Washington közötti jövőbeli tárgyalásokat ellehetetlenítsék a szabotázsakció miatti vádak.

Németország nem fogja kimondani, hogy az USA robbantotta fel az Északi Áramlat vezetékszálait, mert az nemcsak azt jelentené, hogy Németországot az amerikaik megalázták és kvázi lekiskorúsították, hanem azt is, hogy egy NATO-tag energiainfrastruktúra elleni terrortámadást követett el egy másik NATO-tagállam ellen. Ennek hivatalos beismerése beláthatatlan következményekkel járna a NATO-ra.

Csak halkan tesszük hozzá, hogy a német-amerikai dajkamesének van még egy előnye. Ha minden part szakad, még fel lehet vetni Lengyelország érintettségét. A feszült német-lengyel kapcsolatok miatt kiváló figyelemelterelés lehetne…

A Pulitzer-díjas újságíró szerint Biden hatalmas hibát követett el és Európa fizeti meg Washington külpolitikájának árát

Körkép.sk