Hogy ne csak a politikával, hanem a környezetvédelemmel is foglalkozzunk néhanapján, itt van egy könnyedebb írás, hogy hogyan néz ki a közlekedés más városokban, ill. országokban azoknak is, akik eddig csak a pozsonyi és budapesti közlekedésből ismerik a dugók fogalmát.
Sokan mondják, hogy milyen szörnyű a közlekedési helyzet fővárosunkban. Nagyok a dugók, hiányoznak az elkerülőutak, épülnek a lakónegyedek mindenféle épkézláb infrastrúra fejlesztése és főleg tervezete nélkül. És az utak számához, ill. a közlekedési infrastruktúra növekedéséhez viszonyítva exponenciálisan (vagy inkább az ötödik hatványon) nő a gépkocsik száma nemcsak fővárosunkban, hanem az egész világon. Jelenleg alig több, mint félmilliárd autómobil közlekedik a Földünkön, és előrejelzések szerint 2050-ben ez a szám durva 3 milliárdra növekszik. A kérdés csak az, hogy mennyit bír elviselni a Földünk. És épp ezért én kifejezetten örülök annak, hogy Peking kapta az idei olimpiát, mert újságokból és tévéből azok is megismerkedhettek a szmog fogalmával, akik idillikus vidéki környezetben vagy a „viszonylag tiszta” Európában élnek. A témáról majd tervezek összedobni egy mélyenszántóbb cikket is (vagy cikkeket) az aktuális szituációval és előrejelzésekkel, ill. a napelemes vagy hibridkocsik jelenlegi állapotával és a kyotói meg 2010-től az azt követő szerződés e témát érintő pontjaival, addig is itt egy könnyedebb írás, hogy hogyan néz ki a közlekedés más városokban, ill. országokban azoknak is, akik eddig csak a pozsonyi és budapesti közlekedésből ismerik a dugók fogalmát.
 
Athén
 
5 milliós városka létére elég nagy a tömegnyomor az utakon és szűk utcácskáin a taliga lenne az ideális közlekedési eszköz. Itt nem olyan letargikus a helyzet, mint mondjuk a közép-európai járatokon, amelyek jobban hasonlítanak valódi temetésre vagy gyászmenetre, itt beszélnek is egymással emberek és mindig történik valami a buszokon, mert olyan, hogy sima járat nincs. Ennek egyik oka a szűk utcák és szó szerint az összevissza parkoló autók. Velem is megesett egyszer, hogy a görög ismerőssel leállítottuk a kocsit a kereszteződésben, aztán mentünk múzeumot látogatni. Tipikus görög szokás két méterrel a szemafor után megállni, és ha úgy érzik, hogy zöld van, azaz tiszta az út, akkor beteszik a kettest, mert gondolom abból indulnak. Azt nem ecsetelem, hogy természetesen sosem indexelnek sávváltás közben. Talán indexelnének, ha tudnák, hogy mik azok a sávok. Pozsonyi autósnak itt nem lenne semmi esélye, a buszsöfőr is csak az áramot tudná vezetni. Amúgy rengeteg a motoros. Logikus. Mert kevés a parkolóhely, nagyok a dugók, és motorral gyorsabban el lehet jutni bárhova, és a parkolással sincsenek problémák, meg az egész évi időjárás is megfelel a motorozásnak.
 
Athéni pillanatfelvétel

A belvárosi dugókat úgy próbálják enyhíteni, hogy az egyik nap csak páros számmal végződő autók mehetnek a belvárosba, míg a rákövetkező nap páratlan számmal végződőek. Ami ugyan nem sokat segít, lévén hogy aki megteheti, annak két autója van, és cserélgeti őket. Ez a legelején engemet is egy cseppet összezavart, mert a haver az első nap egy Opellal jött értem, a második nap egy Renóval, aztán már viccelődtem, és rákérdeztem, hogy akkor holnap milyen autóra számítsak. Úgy lehet megkülönböztetni az athéni autót a vidékitől, hogy az athénin legalább egy karcolás, vagy horpadás van, amelyiken nincs, az nem is városi kocsi, vagy még frissen vásárolt. A 2004-es olimpia sokat segített a város infrastruktúráján, új metróvonal lett kiépítve, új reptér, új autósztráda keresztül a városon. De a kesődélutáni dugók így is hatalmasak. Egyik pénteki nap gyalogosan mentem haza durva 5-6 km-t, közben meg minimum 10 buszt előztem le, amelyek jók lettek volna nekem.

Így parkolnak a városban
Bukarest
 
Bukarestnek viszonylag elég szépen ki van építve az úthálózata egy hatalmas körgyűrűvel a város körül. Ennek ellenére merem állítani, hogy sokkal rosszabb a helyzet, mint Athénban. No, nem is az úton keresztbeközlekedő szekerek miatt. Reggel fél héttől délelőtt 10-ig, majd délután 3-tól este 9-ig a város meg van hallva. Csoda, hogy működik valahogy. Egyszer délután egy órakor utaztam a külvárosból a centrum fele. Ami busszal akkor 11 percig tartott, az aznap délután öt órakor autóval már 50 perc felett volt.
 
Bukaresti pillanatfelvételek….


India és Dominikai Köztársaság

Egzotikus helyekről még nincs sok tapasztalatom. Kétségkívül más a helyzet mondjuk Indiában. Egyik ismerősöm dolgozott Bombayben három hetet. Bár a közlekedésről nem sokat beszélgettünk, csak az ottani állapotokról. Egyszer valami 4 tonnát kellett felemelni, aztán szólt a helyi főnöknek, hogy kellene valami emelődaru. A főnök azt mondta, hogy emelő daru nincs, de ad még 10 embert. Mondjuk az sem a témába vág, hogy nagyon nincs ott kanalizáció, ill. ami van, azt csodálatosan ötvözték az úttesttel. A tömeg megy az úton a finom illatban, aztán ha valakire rájön a szükség, akkor lehúzza a gatyáját és kidobja ott az úttest közepén, míg a többiek kerülgetik. Mondjuk attól nem kell félni, hogy valaki belelép, mert azonnal ott terem egy disznó és még melegében felzabálja. Gondolom a közlekedésben is valami hasonló törvények uralkodhatnak, ahol a duda képezi az irányjelzőt. Akárcsak a Dominikiai Köztársaságban.

Ott egy másik ismerős volt kint. Ő mesélte, hogy akkora káoszt, mint ami ott van, még életében nem látott. Mert ugye közlekedési szabályok nincsenek, sőt még jogosítvány sem létezik. A jogosítványszerzés ott úgy működik, hogy amikor a gyerek már elér valami életkort, egy illető (pl. családtag, rokon), akinek már van jogosítványa, magamellé veszi betanítani, aztán amikor már úgy látja, hogy alkalmas rá, hogy egyedül is elvezesse a szekeret, ír egy papírt a saját aláírásával, amellyel aztán a gyerek kiválthatja a jogosítványát. Ott is a duda a fő irányjelző, és nyugati turista arrafele inkább ne biciglizzen. Egyszerű bekötőúton, amelyen Európában éppen elfér egymás mellett két kocsi, arrafele minimum hárman mennek egymás mellett és nemcsak előzéskor. Nem ritkaság, hogy az előzés az autó jobb felén történik az úttestet elhagyva. Egyszer az ismerőseimet elkapta egy jó kis trópusi zápor. Ők egy métert annyit sem láttak előre, a dominikai sofőrjük meg 120-szal tépetett, mintha mi se lenne.

London, Stockholm

Más a helyzet az északi országokban, ahol az angol hidegvér és a világszerte emlegett „hűvös” északi mentalitás dominál az utakon. Ami így egy cseppet csalóka, én inkább a sokkal magasabb pénzbüntetésekre és a jól kiépített kamerarendszerre vezetném vissza a dolgokat. Így kimondottan olyan hű de nagy dugókkal nem találkoztam Londonban, de az autók és a buszok helyett mindenképp a metrót vagy a vonathálózatot javasolnám, amely százszor gyorsabb a felszíni közlekedésnél. Az északi városokat amúgy is az különbözteti meg a déliektől, hogy tökéletesen kiépített metró- és vasúthálózattal rendelkeznek. Mondjuk azt mondanom sem kell, hogy a sofőrök intelligenciája is sokkal nagyobb, mint hazánkban és a környező országokban.

Buszok a Trafalgar téren
 
A buszok többnyire külön sávban közlekednek
 
Ugyanez a helyzet Stockholmban is, ahol a legnagyobb „dugó” is csak pár autóból áll. Az egész városban alig van autót. A legtöbben inkább vonatoznak, akiknek pedig közelebb van a munkahelyük, azok bicigliznek. Egyik ismerősöm mesélte, aki fél évet töltött kint Svédországban, hogy ők még télen is biciglivel járnak melóba, -10 °C fok hidegben, 50°-os lejtőn, jégpáncéllal az úton úgy, hogy közben az arcukra vagy a mosoly.
A stockholmi főpályaudvar kilo biciglivel

Stockholmi külvárosi csendélet

„Dugó” a belvárosban
 
És még lehetne folytatni a dolgokat más városok bemutatásával is. Gondolom már sokan szereztetek némi tapasztalatot Budapest és Prága közlekedési rendszeréről is. De nem akarom nagyon leterhelni az olvasókat. A lényeg tényleg csak abban van, hogy egy cseppet megismertesselek titeket más városok közlekedési rendszerével is, és levonjuk belőle a tanulságat a jövőre nézve. Mert ezzel a tempóval 40 éven belül optimista előrejelzések szerint meghatszorozódik az autó száma a Földünkön, és az nem lesz piskóta.

 hirdetes_810x300  

Megosztás:
Címkék: közlekedés városok
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!