Cseh honfoglalás Léván – Müller Péter előadása a Revickyben

Nyitókép: Müller Péter a Revickyben, fotó: Kapusník Csaba

Február 27-én, szerdán került sor Müller Péter 100 éve történt – Az államfordulat története Léván c. előadására a lévai Revicky Házban. A Revicky Társulás helytörténeti szakosztályának 106. előadásán az érdeklődők korabeli újságcikkek, hirdetmények, visszaemlékezések és fotók kíséretében nyerhettek betekintést a város száz évvel ezelőtti történetébe. Az előadó hosszúra nyúlt, ám az érdeklődést mindvégig fenntartó előadásában bemutatta a korszak európai, magyarországi és lokális politikai-társadalmi összefüggéseit, így a közönség teljes képet kapott e nehéz időszak bonyolult, tragédiákkal teli, magyar szempontból mindenképpen igazságtalan döntéseiről, történéseiről.

1918 októberében már mindenki számára világos volt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztesek oldalán fejezi be a háborút. Október 24-én a Károlyi-párt, a Jászi Oszkár vezette polgári radikálisok és a szociáldemokraták megalakították a Magyar Nemzeti Tanácsot. A Bars megyei Bars hetilap pontosan dokumentálta a korabeli viszonyokat, az október 27-én megjelent vezércikkében a magyarságra leselkedő veszélyekre figyelmeztet, hiszen a szlovákság is mozgolódni kezdett. Három nappal később aláírták a turócszentmártoni deklarációt, melyben kinyilatkoztatták a csehekkel való egyesülést, illetve a Szlovák Nemzeti Tanácsot bízták meg a szlovákság érdekeinek a képviseletével.

Az elkövetkező napokban hatalmas fejetlenség alakult ki országszerte, az állam nehezen látta el feladatait. A lévai magyarság gyorsan reagált az eseményekre, Holló Sándor elnöklete alatt megalakult a Lévai Nemzeti Tanács, melynek feladata a belső rend fenntartása és a közellátás biztosítása volt. Ennek érdekében megháromszorozták a rendőri állományt, fizetett nemzetőrséget és önkéntes polgárőrséget állítottak fel. A közrend helyreállításában azonban a legnagyobb érdemeket a november 2-án megalakult Pálmay-csoport érte el, megszüntette a fosztogatásokat, lincseléseket, visszaállította a közbiztonságot.

   

1918 november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot, a korabeli lapok és beszámolók tanúbizonysága szerint ezt Léván lelkesen fogadták. Miután Morvaország felől keleti irányban megindult a csehszlovák honfoglalás, a magyarok megpróbálták a szlovák nemzetiségű polgárokat az egységes Magyarország mellé állítani. Müller Péter a Bars hetilap egyik novemberi, a Tót testvérekhez címet viselő vezércikkéből idézett: „Ki rabolta el nyelveteket, hát nem tótul beszéltek? Ha elnyomnánk benneteket, vajon lehetne-e ma az ország hercegprímása tót ember, Csernoch János? Hány kiváló embert adtatok a hazának! Tót testvérek! Ne felejtsétek el, hogy a magyar nép mellett ezer éven át megmaradhattatok tótnak. Biztosak vagytok benne, ha elszakadtok tőlünk, a csehek mellett is tótok maradhattok?”. A cikkíró előre látta a kialakulófélben lévő Csehszlovákia jövőbeli problémáit, hiszen az új állam megalakulása után szinte azonnal jelentkeztek a cseh-szlovák ellentétek.

Az előadó rámutatott, milyen összefogás alakult ki Felvidék-szerte Magyarország egységének megőrzése érdekében. Körmöcbánya aláírásgyűjtésbe kezdett, melyben hitet tett az egységes Magyarország mellett, Léva közgyűlése december 4-én határozatban állt ki az egység mellett. A cseh előrenyomulást látva december 22-én megalakult a Magyarország Területi Integritását Védő Felvidéki Egyesület a városháza nagytermében. Vavro Šrobár kinevezte Martin Mičurát barsi és nyitrai zsupánná, ezzel kezdetét vette a csehszlovák közigazgatás kiépítése.

1919 január 22-én a csehszlovákok elfoglalták Lévát, Bódogh Lajos polgármester tiltakozott, illetve közölte, hogy a megszállást csupán ideiglenesnek tekinti. „A csehszlovákok ügyesen vették át a hatalmat, folyamatosan fosztották meg jogaitól a magyarságot” – fogalmazott Müller Péter előadásában. Kezdetben leszedték a magyar feliratokat a hivatalokról, majd internálták a magyarság szellemi vezetőit, leváltották a magyar hivatalnokokat, cenzúrázták a lapokat, bezárták a magyar oktatási intézményeket. A csendes ellenállás azonban folytatódott, az éj leple alatt leverték a csendőrlaktanya cseh nyelvű tábláit, március 15-én magyar diákok kokárdával vonultak fel.

Miután március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, a csehszlovák hadsereg megindult Salgótarján és Miskolc felé. A lévai cseh vezetés ezen felbuzdulva végre eltávolíthatta a magyar városvezetőket, március 26-án Ravasz Viktor kormánybiztos kidobatta a városházáról Bódogh Lajos polgármestert, Klain Ödön főjegyzőt, illetve Dr. Horváth József rendőrkapitányt is.

A magyar vörös hadsereg Stromfeld Aurél irányítása alatt ellentámadásba lendült, folyamatosan szorította vissza a csehszlovák csapatokat. A lévai csehszlovák vezetés aggodalommal figyelte a folyamatokat, statáriumot vezetett be a városban. A Pálmay-csoport még január 8-án elhagyta a várost, azonban sikeresen védte a Vác felé vezető utat, rajtaütésekkel nehezítette az ellenség utánpótlását. Pálmayék május 29-én Ipolyhídvégnél, majd Ipolyságnál áttörték a frontot, a csehek a hírek hallatán felkészültek Léva városának esetleges elhagyására.

Az előadás végén a társulás tagjai bemutatták a Pálmay-csoport zászlajának hiteles másolatát, melyet a Barsi Múzeumban őrzött eredeti példány mintájára készítettek el. Az előadó témában szerzett jártasságáról, széles látóköréről, aprólékos felkészültségéről tett tanúbizonyságot előadása során. A lévai cseh honfoglalás történetének bemutatása előreláthatóan június közepén folytatódik a lévai magyarok kulturális központjaként szolgáló Revicky Ház falai között.

Kapusník Csaba