Nyitókép forrása: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Felvidéki magyar viszonylatban különösen hiánypótló konferenciára került sor június végén a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karán. A magyarországi Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány támogatásával megrendezésre került az I. Kárpát-medencei Geopolitikai Konferencia, ahol a terület számos neves szakértője adott elő a téma iránt érdeklődőknek.
A háromnapos konferencia első napján, pénteken, a plenáris előadásokon az érdeklődők viszonylag rövid előadások keretében kaptak mélyebb betekintést az balkáni háborúk geopolitikai vonatkozásaiba, az EU-USA kapcsolatok jelenlegi kihívásaiba, de szó volt a közel-keleti helyzetről is. Felvidéki magyar viszonylatban két előadást emelhetünk ki. Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem professzora Magyarország és Szlovákia kapcsolatának elmúlt száz évéről tartott előadást, Dudás Tamás (dékán, Páneurópai Főiskola) pedig Szlovákia gyenge uniós gazdasági felzárkózásának okait vázolta fel.
A magyar szlovák kapcsolatok elmúlt száz éve
Gulyás László professzor előadásából áttekintést kaptunk a magyar-szlovák kapcsolatok elmúlt száz évéről. Megtudtuk, hogy Csehszlovákia 1918-as megalakulása után azonnal két fontos gyulladáspont jött létre Magyarország és Szlovákia között. Az egyik a magyar revíziótól való félelem volt Prágában és Pozsonyban, a másik a Csehszlovákia területén rekedt 1,07 millió magyar kisebbség elnyomása (a mai Szlovákia területén 890 ezer, az akkor még Csehszlovákia részét képező Kárpátalján 180 ezer magyar élt).
A professzor kiemelte, az első Csehszlovák Állammal kapcsolatban ritkán említik meg, hogy sokak által dicsért Masaryk elnöksége alatt 14 olyan sortűz volt, amikor a rendőrség a tüntető tömeg közé lőtt. Ezek az incidensek közel száz halálos áldozatot követeltek.
„A tizennégy sortűzről ne feledkezzünk el, ha a felvidéki magyarság elnyomásáról beszélünk”
mondta.
Felvidék hazatérése, vagy Szlovákia megcsonkítása?
Az I. bécsi döntés és a Felvidék déli részeinek visszacsatolása kapcsán megjegyezte, nem valószínű, hogy belátható időn belül kialakulhat közös álláspont a magyarok és a szlovákok között ebben a kérdésben. Ami az egyiknek a Felvidék hazatérése, az a másiknak az önálló Szlovákia megcsonkítása. Megjegyezzük, az erősen kétes megbízhatóságú csehszlovák népszámlálási adatok szerint a 1938 novemberében Magyarországnak „ítélt”, így visszakapott területek lakosságának 57 százaléka volt csak magyar. A magyar adatok szerint 84 százaléka.
Gulyás professzor a háború utáni időszak kapcsán kiemelte, hogy a két világháború miatt a csehszlovák vezetésben megfogalmazódott az az elképzelés, hogy csak az az ország lehet stabil, amelynek nincsenek kisebbségei. Az emiatt kezdődő kitelepítés-hullámnak azonban nem a magyarok voltak a legnagyobb kárvallottjai, hanem a németek. Az 1931-es népszámlálás szerint Csehszlovákiában 3,3 millió német élt. Az 1948-as népszámlálás szerint azonban már csak harmincezer.
„3,27 millió németet elzavartak a Szudéta-vidékről, ahol egyébként több mint ötszáz évig éltek. De a magyarok is rendesen belekerültek a szórásba: kitelepítés, deportálás, szlovák-magyar lakosságcsere, reszlovakizáció”
fogalmazott.
Újkori rettegések az autonómiától
A 90-es években, a szovjet „ólombúra” eltűnésével újjáéledt a nacionalizmus és vele a nemzeti gondolkodás is, és a Felvidéken is megjelent az autonómia igénye, és a komáromi nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás pedig két forgatókönyvvel számolt:
- kialakítani egy nagy, kb. 8 ezer négyzetkilométer nagyságú közigazgatási területet, ahol a szlovákiai magyaroknak mintegy 90%-a él, és a magyarok a helyi lakosságnak több mint 60%-át alkotják;
- ugyanebben a térségben három közigazgatási területet alakítanak ki.
Ebbe 487 község és 24 város került volna bele. Ezt a szlovákok azonban nem fogadták el, mivel az I. bécsi döntés okán úgy vélték, hogy az autonómia az első lépés az újabb elszakadás felé.
A professzor kiemelte, hogy a V4 jó működése ellenére ma a magyar-szlovák viszonyban van egy „huszonkettes csapdája”.
„Ha a migráció kérdésében Magyarország maga mellett akarja tudni Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát, a magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy ezekkel az országokkal a lehető legjobb viszonyban legyen. Ha azonban ezen országok bármelyike – itt nyilván Szlovákiáról van szó – a magyar kisebbséggel szemben visszaszorító politikát folytat, a magyar kormány lehetőségei a fentiek miatt korlátozottak”
mondta.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Megosztás:
Címkék: Kárpát-medencei Geopolitikai Konferencia PAGEO paigeo Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány Selye János Egyetem Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
