Kevesen voltunk, de épp elegen

Frissítve. Szombaton este 10 órakor  bezártak a választási helyiségek,  Szlovákiában eldőlt, ki az a 13 EP-képviselő, aki a következő öt évben az európai struktúrákban  képviselheti majd az országot. Bár a hivatalos eredményekre pár órát még várni kell, kiszivárgott információk szerint az országosan mért 19,63 %-os választási részvétel  az alábbi eredményeket hozta:

1. Smer-SD 31,8% – 5 mandátum
2. SDKÚ-DS 16,98% – 2 mandátum
3. MKP 11,33 % – 2 mandátum
4. KDH 10,55 % – 2 mandátum
5. HZDS 8,97 % – 1 mandátum
6. SNS 5,39 % – 1 mandátum

Izgalmas, fordulatokban gazdag választásokat tudhatunk magunk mögött, melyből sok minden kiolvasható. De vajon miről tanúskodnak maguk a számok, és milyen következtetések vonhatók le belőlük?  Rigivel készített közös elemzésünkből kiderül.

Pártok-győztesek és vesztesek

Az EP-választásoknak három igazi győztese van. A kormányzó Smer, az MKP, valamint a parlamenten kívüli SaS. A Smer az egyetlen párt, mely növelni tudta eddigi EP-képviselőinek számát.  Három helyett így öt képviselőt küldhetnek  az EP-be, köztük a legfiatalabb politikusnőt, a még diák, 26 éves Katarína Neveďalovát.

Az MKP szintén az egyetlen, mely megőrizte eddigi súlyát. A felvidéki magyarokat így Bauer Edit és Mészáros Alajos személyében  továbbra is ketten képviselhetik Európában. A magyar párt információink szerint  abszolút számokban mérve is több szavazatot szerzett, mint öt évvel ezelőtt. Az elért eredmény  már csak azért is kisebbfajta csoda, mert azt  hatalmas ellenszélben, a belső problémák ellenére (Bugár Béla pl. egyáltalán nem vett részt a kampányban, e sorok írása közben pedig hivatalosan is bejelentette, hogy 3 társával együtt kilép az MKP-ból) sikerült elérni.  Kezdetben ez  valószínűleg kiveszi majd  a szelet a pártszakadást sürgetők vitorlájából, akik nem titok, rosszabb eredményre számítottak. Annál bosszantóbb hiba, hogy Csáky Pál reggeli sajtótájékoztatóján elfelejtette megköszönni választóinak a jó eredményt.

   

Az alig három hónapja létező Szabadság és Szolidaritás (SaS) mára a legerősebb parlamenten kívüli pártá vált, és csak nagyon kevésen múlott a brüsszeli mandátumuk. 4,74 %-os eredményük  önbizalmat adhat számukra  a jövő évi parlamenti választásokon, mely azt is bizonyítja, hogy a masszív, elektronikus, facebook-os kampánynak egyre nagyobb perspektívája van Szlovákiában. Az sem árt persze, ha jól átgondolt, remek program áll mögötte.

Hozzátennénk, hogy nem igaz az a médiában azonnal megjelent tévhit, miszerint Dzurindáék elvesztett mandátuma az SaS lelkén szárad. Az SDKU választói bázisa ugyanis stabil, 5 éve majdnem ugyanolyan eredményt értek el, mint most. Sulíkéknak  tehát sokkal inkább a szavazástól távolmaradókat sikerült megszólítaniuk, ami külön plusz és elismerés is egyben.

A legnagyobb visszaesést a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) könyvelte el, mely a 2004-ben mért 16,9 %-hoz képest tegnap csak 10,09 %-ot produkált.  A vesztesek sorába tartozik az SNS is, melynek csak egyetlen EP-képviselői hely jutott. Kiderült tehát, hogy Szlovákiában nincs nagy igény a soviniszta, kirekesztő politikára, a magyar kártya kijátszása pedig sokkal inkább a magyar oldalon  mozgósít.

Az egyéni jelöltek

A hétvégi választások azt is megmutatták, hogy szigorúan betáblázott EP-képviselői program ide vagy oda, aki hosszútávra tervez, és öt év után újra ki szeretne jutni, az nem hagyhatja figyelmen kívül a szlovák belpolitikai eseményeket.  A brüsszeli képviselőknek az eddigieknél sokkal de sokkal intenzívebben kell látszódniuk itthon. Jó példa erre a smeres Monika Beňová, aki bár az EP-ben vajmi keveset alkotott, itthon sorra  járta az egyes televíziókat, melynek meg is lett az eredménye. A harmadik helyről indulva az első helyre sikerült felkarikáznia magát.

E tekintetben a KDH is eléggé elaludt, mely a lista összeállításnál   nem tudta bemérni  a párttal szembeni közhangulatot. Igazán pikáns, hogy listavezetőjük, Martin Fronc, egykori oktatási miniszterként itthon maradt. Mindkét EP-képviselőjük (Záborská és Mikolášik) eugyanis gyéni teljesítményüknek köszönhetően, karikázás útján jutott ki ismét.

Mára már talán  azt is mindenki látja, hogy a választók az eddigieknél jóval intenzívebb kommunikációt igényelnek, melyre nemcsak a választási kampány utolsó két hetében van szükség, hanem öt éven keresztül. Az EP-képviselőknek  sokkal napra készebbnek kell lenniük a belpolitikából,   figyelniük kell a honi történéseket. Hogy csak egy példával éljünk: ha pl. szociális kérdésekről esik szó a parlamentben,  illene rögtön tudni, elmagyarázni a sajtón keresztül az embereknek  az EP hatásköreit e kérdésben, de azt is, mi a különbség a két intézmény között. Még akkor is, ha hetente minimális időt töltenek csak idehaza. Ezzel minden bizonnyal megnő  majd a kereslet a hazai háttéremberek, asszisztensek iránt.