Robert Fico megváltoztatná a választási törvényt, ami több választókerületet, kisebb parlamentet jelentene. Változna a választási rendszer is, a jelenlegi egyfordulós, arányos, tisztán listás, az egész országot egy körzetnek számító választás helyett jönne a négy vagy nyolc választókerületes rendszer. A jelenlegi arányos szerkezet helyett vegyesen – a parlament egy részét egyéni választókerületekben, másik részét listán – választanánk. De vajon előnyös lenne ez a szlovákiai magyarok érdekeit felvállaló politikai erők számára? Nem csak Robert Fico és pártja bebetonozási kísérletéről van szó? A kérdés mindenképp további elemzést igényel a honi magyarság körében. A Körkép körüljárja a témát.
Alkotmányos többség kell
A választási rendszer megváltoztatása alkotmányos többséget igényel, ami Ficonak nem áll rendelkezésre. „Világos ígéretet teszek arra, hogy a változások nem lépnek életbe, amennyiben nem egyezünk meg legalább 2-3 párttal“ – nyilatkozta a témában. A szóba jöhető pártok közül korábban az SaS és az OĽaNO ís a kisebb parlament mellett kampányolt, a KDH pedig egy helyett 3+1 választókörzetet ígért választási programjában.
Egy ilyen változás, mely „közelebb a választókhoz, a régiók hangját a parlamentbe“ csomagolás ide vagy oda, alapjaiban változtatná meg a jelenlegi a választási rendszert. Előnyös lenne a szlovákiai magyarok érdekeit felvállaló politikai erők számára? Nem csak Robert Fico és pártjának bebetonozási kísérletéről van szó, ahogy azt Lucia Žitňanská, az SDKÚ-DS következő (?) elnöke látja? Farkas Iván nyilatkozata azt mutatja, hogy a kérdés mindenképp további elemzést igényel a szlovákiai magyarság körében.
Baloldali nyitás a magyarok felé
Dél-Szlovákia az egyetlen olyan régió az országban, ahol a baloldalnak még nincs abszolút többsége. A magyarlakta területek így komoly vonzáserőt jelentenek Robert Fico számára. Hogy a szlovákiai magyar választók egy része már most fogékony a baloldali populizmus iránt, láthattuk a legutóbbi parlamenti választásokon. Idén a Smer a magyarlakta járásokban kerek 100 ezer szavazattal szerzett többet 2010-hez képest, ami 39 %-os növekedést jelent. Ezzel szemben a Most-Híd ugyanitt 16 %-al visszaesett, az MKP pedig maradt nullszaldós. Fico tehát már korántsem olyan elfogadhatatlan a szlovákiai magyarok számára, annak minden veszélyével együtt. Ahogy korábban fogalmaztunk, „a szlovákiai magyarok közül több tízezren a gyomrukkal, és nem a szívükkel szavaznak, ami kelet felé haladva egyre láthatóbb. Ahol szegénység van, ott az emberek a szocializmusban hisznek“.Tudja ezt persze nagyon jól Robert Fico is.
Mit mondanak a számok?
Visszakanyarodva a választási rendszer lehetséges módosításainak elemzéséhez, metjush blogjának számításait alapul véve vizsgáljuk meg, milyen eredményt hozna egy vegyes, több választókörzeten alapuló választási rendszer a 2012-es eredmények alapján. Hasonlítsuk össze a mandátumokat egy A – arányos képviseletnél (listás rendszer), 8 és 3 kerület esetén, illetve B – vegyes választási rendszerre kivetítve.
A
– arányos képviselet (listás rendszer) – mint most, 8 választókerületben:
A nyolc kerület metjush adatai ajapján proporcionálisan, lakosainak és választópolgárainak száma alapján töltené fel a 150 fős parlamentet, amennyiben az adott párt eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A – arányos képviselet (listás rendszer), 3 választókerületben:
A három választókerület: Nyugat (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra), Kelet (Beszterce, Zsolna, Trencsén), Kelet (Kassa, Eperjes). Látható, hogy a Smer szempontjából a több választókerületi megoldás egyik esetben sem hoz nagy változást a 2012-es eredményekhez képest (83 mandátum).
B – Vegyes választási rendszer esetén
Tételezzük fel, hogy a 150 fős parlamentbe 79 mandátumot egyéni választókerületekben, 71 mandátumot pedig pártlistákon osztanának szét (ez hasonlít legjobban a jelenlegi magyarországi választási rendszerhez).
A 79 járás, azaz 79 egyéni választókerület legutóbbi eredménye:
Aszerint, hogy az adott járásban melyik párt szerez többséget, az MKP Komáromban, a Most-Híd Dunaszerdahelyen jutna egy-egy mandátumhoz, az összes többi járás a Smeré.
Ehhez jönne további 71 mandátum országos listáróla következő elosztásban:
A kettőt összeadva így nézne ki a 150 fős parlament:
116 mandátum a Smer-nek, a többi az atomizált jobboldalé, akik nem tudnák megakadályozni a baloldal alkotmányos többségét.
Három választókörzetes verzió esetén a 71 mandátum országos listáról így állna össze:
Hozzáadva a 79 mandátumot az egyéni választókerületből, így nézne ki a 150 fős szlovák parlament:
A Smer most is hozná az abszolút többséget. Számukra ez a verzió is több mint tökéletes
Mit tehet a szlovákiai magyarság?
A választási törvény megváltoztatása körül egyelőre túl sok az ismeretlen (választókerületek száma, parlament küszöb meghatározása, vegyes vagy listás választási rendszer, parlament mérete, stb.). Ezek hiányában egyértelműen kijelenteni, hogy bármilyen változás kedvezne a szlovákiai magyarok számára, túlontúl merész feltételezés. Ellenkezőleg, a fenti grafikonokból inkább az olvasható ki, hogy egy esetleges vegyes választási rendszer, netán még kisebb parlamenttel csak bebetonozná a Smer hatalmát Szlovákiában.
A szlovákiai magyarság pedig egyet tehet: csakúgy, mint 1998-ban, amikor a Mečiar-féle választási rendszer módosítására – a parlamenti választási törvényt olyan módon változtatták meg, hogy a parlamentbe jutó minden pártnak el kellett érnie az öt százalékot függetlenül attól, koalícióban vagy egyedül indul – reagálva megtalálta az akkori legjobb megoldást, most is fel kell készülnie a legrosszabbra.Hogy abból lehetőleg szavazatvesztés nélkül minél jobban jöjjön ki.
Ez esetben csakúgy mint Vladimír Mečiar, Robert Fico akaratlanul is a hasznunkra válhat.
Király Zsolt
Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!
Adód 2 %-ával itt tudsz támogatni minket.
További ajánlott írások a témában:
2. A felvidéki magyarok választási aktivitása az országos átlag alatt maradt
3. Hogy szavaztak lakóhelyeden? (A Sme térképes összefoglalója)
Megosztás:
Címkék: arányos rendszer Dél-Szlovákia Farkas Iván MKP Most-Híd Robert Fico szavazatvesztés Szlovákia szlovákiai magyarság választási rendszer választási rendszer megváltoztatása vegyes választási rendszer
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
karcsi
2012. ápr. 16. 10:47"szlovákiai magyarok érdekeit felvállaló politikai erők számára?" többes szám? az mkp elindult a hzds és az sns útján, lefele a lejtőn, 4 (?) év múlva fele ennyi szavazatot se kapnak, szép lassan lemorzsolódnak.
nyomkereso
2012. ápr. 16. 10:57Próbálj meg kitörni a jelenlegi sablonokból és meglátod, érhetnek még meglepetések...
j..
2012. ápr. 16. 13:06Ezen a butuska válaszodon jót kacagtam :D Mert ha kitörünk a mi suta, szürke, sablonos világunkból, akkor lehull a hályog a szemünk elől és meglátjuk az MKP felemelkedését és dicsőséges csillogását? :D Remélem nem lesz így és az MKP megy a kukába :)
nyomkereso
2012. ápr. 16. 15:25Mielőtt túlságosan beleállnál, fuss neki még egyszer. A cikk nem egy adott politikai pártról szól, ennél jóval szélesebb a kontextus.
Tizedes1
2012. ápr. 16. 14:55A valasztasi torveny nalunk nem alkotmanyos torveny. Tehat a Smer egymaga is megvaltoztathatja a rendszert.
nyomkereso
2012. ápr. 16. 15:29Valóban, maga a választási törvény nem, a választási rendszer egyes elemeinek megváltoztatása viszont alkotmányos többséget igényel.
Tizedes1
2012. ápr. 16. 15:59Maga a valasztasi rendszer egy sima feles tobbsegu torvennyel megvaltoztathato - tehat akar tobbsegi rendszer is alkothato csak smeres szavazatokkal. Alkotmanyos tobbseg csak ahhoz kell, hogy megvaltoztassak a kepviselok szamat, mivel a 150 mandatum, ahogy a negyevenkenti valasztasi ciklus is benne van az alkotmanyban. Ennyi, semmi tobb.
nyomkereso
2012. ápr. 16. 16:02Tehát az esetleges kisebb parlament is a választási rendszer része, amihez legalább 90 honatya (alkotmányos többség) kell. Egyetértünk.
Fiala-Butora János
2012. ápr. 16. 23:48Az egész rendszerben a parlamenti helyek száma a legkevésbé fontos kérdés. Ez az egy kérdés van alkotmányos többséghez kötve. Minden más, amiről a cikk ír, tehát a választási rendszer átalakítása arányosból többségivé vagy vegyessé, a körzetek száma, a választási eljárás módja, stb. a Smer által egyedül is megváltoztatható. Fico azt mondta, hogy más pártokat is meg akar győzni, de nem azért, mert alkotmányos kényszer állna fenn, hanem mert ő olyan jógyerek.
Fiala-Butora János
2012. ápr. 16. 23:02Van egy fontos módszertani hiba az eszmefuttatásban. Ha lesz 79 (vagy bármennyi) egyéni választókerület, azok nem a mostani járásoknak fognak megfelelni, mivel nagyjából hasonló számú választót kell magukba foglalniuk. A járások lakosságszáma között most óriási különbségek vannak, ezért választási körzetekként nem felelnek meg. A magyar pártok tehát több szavazatot szereznének az egyéni körzetekben, mint a fent sugallt 2. Hogy pontosan mennyit, az persze a körzetek alakjától függ, de összefogás esetén a magyarok lakosságon belüli arányánál akár jóval többet is. Ha azonban kétfordulós lesz a választás, és abszolút, nem relatív többségre épül, akár sokkal kevesebbet is. A cikkben használt 2-nél azonban mindenképpen többet.
nyomkereso
2012. ápr. 16. 23:14"A választási törvény megváltoztatása körül egyelőre túl sok az ismeretlen (választókerületek száma, parlament küszöb meghatározása, vegyes vagy listás választási rendszer, parlament mérete, stb.). Ezek hiányában egyértelműen kijelenteni, hogy bármilyen változás kedvezne a szlovákiai magyarok számára, túlontúl merész feltételezés."
- egyébként olyan, hogy magyar pártok, Szlovákiában egyelőre nem létezik. A megfogalmazás tehát pontatlan.
Fiala-Butora János
2012. ápr. 16. 23:39Ez miben válasz arra, amit én írtam? Én azt írtam, hogy a cikk példája a 79 körzettel nem felel meg a valóságnak, nem a sok ismeretlen tényező miatt, amit nem tudunk (hiszen a 79 csak példa, szabadon választható), hanem azért, mert az biztosra tudjuk, hogy ez a példának használt 79 körzet nem a járásokkal fog egybeesni.
Berlin
2012. ápr. 17. 11:51A kibontakozó vita szempontjából destruktív leszek. Mindez részletkérdés. Az eljövendő szlovák választási rendszer(ek) formája a magyar érdekképviselet szempontjából lényegtelen. Teljesen mindegy ugyanis, hogy kettő, vagy az összes képviselő 15%-át kitevő magyar képviselő jut a szlovák törvényhozásba. Kisebbségi, tehát örök ellenzéki mivoltunk matematikai bizonyosság. A szlovák többség időleges támogatásának megszerzéséért olyan mindenkori paktumok kötésére szorulunk, ami alapjaiban teszi lehetetlenné a hathatós magyar képviseletet. Nem beszélve arról, hogy a kompromisszumok árán kicsikart engedményeink milyen mulandóak, ha "partnereink" nem képesek hatalmukat megtartani. Tetszőleges struktúrájú szlovák törvényhozásban bízva képzelni el a szlovákiai magyar nemzetrész jövőjét értelmetlenség. Működésképtelen modellre alapozva - s csak ilyen képzelhető el! - jövőt építeni lehetetlen.
nyomkereso
2012. ápr. 17. 12:08Köszönöm a választ, világos álláspont, Berlin, bár csak azt tudtuk meg, hogy mit nem tartasz életképesnek, de azt nem, hogy mit igen. Némiképp ezért vitába szállnék a leírtakkal. A magyar képviselet súlya a szlovák törvényhozásban igenis fontos.
Mondok egy példát: 2001-ben (ha jól emlékszem) az akkori megyehatárok meghatározásánál reális esély volt arra, hogy a magyarok számára a jelenleginél előnyösebb modell alakuljon ki, legalább egy megyében. Sajnos a szlovákiai magyar politikum gerince akkor görbült meg végleg, és azóta sem sikerült kiegyenesedni. Ha Bugárék akkor kitartanak, ma előbbre tartanánk. Hisz más megyehatárok mellett a szlovákiai magyarság önkormányzati lehetőségei is növekedtek volna.
Az esély tehát megvolt, mi magunk nem éltünk vele. Ehhez, mármint hogy egyáltalán tárgyalóképesek legyünk, azonban megfelelő súlyú képviseletre volt szükség, ami épp a meciari-renfszerre való megfelelő reakciónak köszönhetően jött össze. 2-3, vagy 5-6 parlamenti politikus viszont nem alkupozíció.
Úgy látom, hogy Vörös Peti lépése is azt mutatja, hogy egyre többen ébredeznek.
Berlin
2012. ápr. 17. 12:34Megjegyezném, hogy a jelenleginél előnyösebb megyehatármodellt a szlovák parlamenti többség akkor zúzná porrá, amikor úri kedve tartja. Annyi magyar képviselő törvényhozási jelenléte pedig semmilyen modell mellett nem képzelhető el, amennyi valódi alkupozíciót jelenthetne. Egyszerűen nem vagyunk annyian. Létszámunk csak olcsó, vagy drága paktumok kötését teszi lehetővé, ami hosszú távon a biztos megsemmisülés. Hogy kérdésedre is válaszoljak: országos struktúrákban gondolkodva valós magyar érdekképviselet nem garantálható. Földrajzi sajátosságainkra figyelve szűkítenünk kell a bennünket érintő politikai teret!
nyomkereso
2012. ápr. 17. 12:43@Berlin: "Földrajzi sajátosságainkra figyelve szűkítenünk kell a bennünket érintő politikai teret!" - épp erre kínálkozott lehetőség 2001-ben. Az akkori súlyunknak köszönhetően csak a mi elvtelenségünkön múlott, hogy nem jött össze.
Sportnyelven szólva, mivel a kispályás foci szabályait is a nagypályás szövetségen belül kell elérnünk, mert ő hagyja jóvá, tartok tőle, hogy az országos szint megkerülhetetlen.
Berlin
2012. ápr. 17. 12:50Ami az akkori elvtelenségünket illeti, egyetértünk. A nagypályás szövetségtől pedig függetlenednünk kell! Paradox módon ezt épp a nagypályás szövetséggel egyetértésben kellene elérnünk, ami lehetetlennek látszik, hacsak nem hozzuk kényszerhelyzetbe...
nyomkereso
2012. ápr. 17. 12:54@Berlin: "hacsak nem hozzuk kényszerhelyzetbe". Kispályáról nagypályás kapuba gólt rúgni nem lehet.
Berlin
2012. ápr. 17. 12:56Bizonyos katalán csapatnak is sikerült legutóbb...
nyomkereso
2012. ápr. 17. 13:01igen, Messivel, Iniestával, Xavival, stb. A mi csapatunknak max. Torghellékre futotta...
A kommenteket lezártuk.