Sólyom-ügy: Szlovákia nyert, Magyarország vesztett. Utoljára?

A magyar államfő meghiúsult 2009-es útja az Európai Bíróság ítélete szerint diplomáciai jellegűnek minősül: Szlovákiának joga volt nem beengedni a területére Sólyom Lászlót.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának februári, de csak kedden kihirdetett ítélete szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását. Az ítélet indoklása szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását.

Hivatali minőségében, és nem csupán uniós polgárként

A bíróság nagymértékben támaszkodott a kijelölt főtanácsnok, Yves Bot szakvéleményére, mely szerint az államfők utazásai a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amit a nemzetközi jog szabályoz. Így ott nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül.

Sólyom László anno Szent István király szobrának felavatására igyekezett a szlovákiai Komáromba. Mivel ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó jelképnek számító emlékmű felavatásán akart részt venni, és ez alkalomból beszédet mondani, ezért nem tisztán magáncélokra korlátozódó látogatásról, vagy akár inkognitóban tett látogatásról lett volna szó – szól Yves Bot szakvéleménye.

Ennyit a tények.

   

Magyarország Bős-Nagymaros után tehát ismét nemzetközi pert vesztett Szlovákiával szemben.

Szlovákia: így helyes

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a győztes fél igyekszik minél jobban kihasználni az eredményt. Amit Robert Ficoék is megtettek. A szlovák sajtó és politikusok (pártállástól és kormány/ellenzéki szereptől függetlenül) annak rendje és módja szerint elégedetten nyugtázták az újabb sikert.

„Megörvendeztetett a hír“ – fejezte ki örömét Peter Markovič, Dzurinda pártjának, az ellenzéki SDKÚ-DS-nek egyik ifjú parlamenti képviselője.

Robert Fico kormányfő szerint a döntés azt bizonyítja, hogy a szlovák kormány mindig tiszteletben tartotta a nemzetközi normákat és az ország kötelezettségeit.

„Mi egy percig sem kételkedtünk lépéseink helyességében“ – nyilatkozta a döntés után Miroslav Lajčák külügyminiszter. „Az egésznek meg sem kellett volna történnie, ha a magyar fél akkor keményfejűen nem utasítja el érveinket (…) Elég lett volna, ha meghallgatnak,” mondta kioktatóan Lajčák. És megtehette. „Ismerjük jogainkat, és azt is tudjuk, milyen a megítélésünk. Képesek vagyunk megvédeni az érdekeinket, és ezt fogjuk tenni mindig, ha olyan érzésünk lesz, hogy valaki ezt figyelmen kívül hagyja,” hangsúlyozta.

Biztos, ami biztos

És hogy egyértelmű legyen, mit gondoljon az átlag szlovák olvasó a hír hallatán, Juraj Marušiak politológus siet az értelmezéssel a kormányhoz közeli Pravda napilapban. Véleménye szerint a luxemburgi döntés befolyásolhatja a szlovák-magyar kapcsolatokat, és hozzájárulhat azok lenyugvásához. Marušiak szerint a szlovák politika megmutatta ellenálló képességét, és nem zárta ki, hogy a szlovák politikai elit képviselői ennek hatására a jövőben bizonyos kérdésekben merészebben is lehetnek majd. „Meghatározásra került a határon túli nemzetrészek közti institucionális kapocs kiépítésének mértéke is. A döntés precedens abban, hogy meddig mehet el a politikai képviselet ” értékelte a politológus.

És hogy mi a magyar tanulsága mindennek?

Az, hogy ha rutinból, „nagy arccal”, felkészületlenül mondunk oda a „kisköcsög szlováknak“, a helyzet megismétlődhet. Lehet bármennyire is igazunk, lehetünk bármennyire felháborodva Sólyom László abszurd és bizarr nem beengedésén az országba (szerk. megj. véleményünket az egészről anno itt kifejtettük), a játékot az Európai Bíróság előtt kell megnyerni. Ott pedig nem elég a comboskodás.

Félreértés ne essék, Fico is tud nagyokat mondani. Hajjaj! Csak valami miatt ő ennél tovább is jut.

Nem lenne jó, ha a helyzet megismétlődne.

Az európai parlament szakbizottságában most aktuális téma a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos vizsgálódás. A fentiek tapasztalatából kiindulva várni kéne még sikerrőlés áttörésről beszélni (bár Bagó Zoltán munkássága minden elismerést megérdemel) az ügy lezárultáig. A Körkép drukkol azért, hogy így legyen.

Király Zsolt

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!