Azt mondja, valós eredményeik vannak megyei szinten, és Nagy Józseffel ellentétben  nem ígér megvalósíthatatlan dolgokat. Tudja, hogy jelölése rizikós, de vállalja a kockázatot. Szöllös Jánosról és a peredi esetről, fiatalításról és a civilekről, kampánygulyásról és a politikai felelősségvállalásról, jövőképről és a parlamentbe való visszakerülésről Berényi Józseffel, az MKP elnökével, Nagyszombat megye megyefőnök-jelöltjével beszélgettünk.

Mi a véleménye a csehországi parlamenti választásokról?

Közép kelet-Európában eléggé kiszámíthatatlanná vált a politikai helyzet. Andrej Babiš pártja fél évvel ezelőtt még nem érte el az 5 százalékot, és pár hónap alatt ugrott a népszerűsége majdnem arra a szintre, hogy megnyerte a választásokat. Ez nem jó hír, mivel rendkívüli instabilitást jelent, választói kiábrándultságot és azt jelzi, hogy igaza van az elemzőknek, akik szerint már nem demokráciában, hanem médiakráciában élünk. A valóság az egyik dolog, a másik a pszeudovalóság, amit a médiumok kreálnak körülöttünk. A média hatalma mintha elnyomná a demokratikus intézmények hatalmát.

Bírja még pártelnökként szusszal?

Igen.

Hány választási gulyást képes megenni egy hétvége alatt?

Sokat. (nevet) Szeretem a gulyást. Vigyáznom kell, hogy ne egyek többet, mint amennyi egészséges.

A kampányrendezvényeken gyakran mikrofon elé is áll. Mi a kedvenc nótája?

Több is van. A legújabb kedvencem, amit Dóka Zsuzsa énekelt fel az új cd-jére, amit én is az egyik reklámanyagomon használok, az Él a magyar mindörökké. Régebbi kedvenc az Ez a föld a hazám c. dal.

berenyi3

Megyei választások

Mik a megye legnagyobb problémái?

Nagyszombat megye legnagyobb gondja a kormánnyal szembeni túlságos engedékenység megyeelnöki szinten. Mind a Radičová-kormányzat, mind a Fico-kormányzat csökkentette a megyék bevételét. Én sokkal határozottabb ellenállást igényeltem volna a megyeelnökök részéről, beleértve a nagyszombatiét is. Nem lehet csodákat művelni úgy, ha nincsenek pénzforrások és Nagyszombat megye pénzforrásai, beleértve a többi megyéjét is, jelentősen csökkentek. Általános probléma, hogy a hatáskörök sem túl nagyok. A megyei munkanélküliség itt nem akkora probléma, mint más megyékben, de vannak kritikus régiók. Inkább a munkahelyek megőrzése az igazi kihívás és az infrastruktúra előrelátó alakítása a beruházások tekintetében.

Nem tartom kritikusnak az eladósodás kérdését, mint amennyire ez a kampány alatt megjelent. 60 százalékos eladósodás alatt van a megye, ami némi mozgásteret is jelent. Kezelhető, a költségtérítésben benne van a visszatérítésnek a folyamata, s vannak a megyének olyan eladásra szolgáló ingatlanjai, melyek értékesítésével szintén csökkenthető az eladósodás.

Az MKP-nak alispánja és nyolc képviselője volt a megyei parlamentben. Miért nem sikerült a fentieket eddig megoldaniuk?

A megyeelnök részéről túlságosan megengedő magatartást tapasztaltunk mind a két kormányzattal szemben. A többi a jövőre való felkészülést jelenti, tehát, hogy a relatíve jó helyzetben lévő foglalkoztatottság megmaradjon a megyén belül. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden rendben van, de a lehetőségekhez mérten nem teljesítettünk rosszul.

berenyi7

Az elmúlt választási ciklusban Ön is megyei képviselő volt. Mit sikerült felmutatnia ez alatt a négy év alatt?

Én az elmúlt 8 évet szoktam mondani, mert ha egy iskolában öt-hat évvel ezelőtt kicseréltük az ablakokat, a nyílászárókat az a mai napig hat. Az elmúlt nyolc évben voltunk kormányrúd mellett a megyén, és ezalatt nem volt olyan magyar tannyelvű középiskola, amely ne kapott volna felújításra támogatást. Nem sikerült minden épületet felújítani, de minden épületben történt felújítás, ahol magyar tannyelvű oktatás van. Természetesen nem csak ott, a szlovák iskolák is kaptak támogatást.

Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!

A másik dolog, hogy sikerült megőriznünk a megyén belüli szociális hálót. Nagyon sok megyei intézmény éppen a Galántai és Dunaszerdahelyi járásban van, ezeket mind sikerült megőrizni, modernizálni európai uniós támogatásokból is. Egyik sem került bezárásra vagy felszámolásra.

A közúthálózat területén Dunaszerdahelyen van a legtöbb út az egész megyén belül, ezért arányaiban talán kisebbnek tűnik a felújítás a többi járásokkal szemben, de kilométerben tekintve a legtöbbet Dunaszerdahelyen újítottunk fel a járások közül. Majdnem 150 km kerül felújításra Dunaszerdahelyen az 500 kilométerből, ami megyei úthálózathoz tartozik. Az egészségügyben a dunaszerdahelyi és galántai kórháznál folyamatosan csökkentettük az adósságállományt. Az más kérdés, hogy az állami politika ebben nem segített, mert a Radicová-kormány alatt úgy szavazták meg az egészségügyben dolgozók bérét, hogy nem adtak hozzá egyetlen fillért sem, tehát azt máshonnan kellett elvonnunk.

Az esélye a győzelemre szinte minimális. Mégis indul. Egyesek szerint csak veszíthet ezzel, ráadásul ha pártelnökként nem sikerül legyőznie Nagy Józsefet, az az MKP bukása is lesz. Milyen céllal vágott neki a választásoknak?

Azzal a céllal, hogy mobilizáljam választóinkat. Hiszen a megye legalább négy területén, oktatásügy, egészségügy, utak és szociális ügyek területén jelentős befolyással van életünkre. Emellett a pártnak a lehető legjobb eredményre van szüksége, hogy ott maradjon a politikai palettán. Nem volt megfontolás kérdése, hogy igen vagy nem. Ha valaki „politikai hadvezér“, a csatákban élen kell haladnia, mert akkor az egész csapat követi őt. Ha elbújik hátul, akkor a csapat sem fog teljes odaadással küzdeni.

berenyi13

Nem túl kockázatos bevállalás ez egy parlamenten kívüli pártnak, mely most kezd visszakapaszkodni az 5 százalékos parlamenti küszöb fölé az MVK, a Median, a Polis és a Focus felmérései alapján?

Egy párt azért van, hogy jelölteket állítson az egyes választásokon, képviselőket juttasson be intézményekbe, hogy programját teljesíteni tudja. Ha ezt nem teszi, akkor nem úgy viselkedik, mint egy politikai párt. Egyébként természetesen a kockázat benne van, egy rossz megyei eredmény nyilván visszavetheti a párt dinamikáját, egy jó eredmény pedig megerősítheti. Ezt a rizikót vállalni kellett, hogy az eredmény a lehető legjobb legyen.

Megyefőnök-jelöltként mik a prioritásai?

Egyik fő prioritásom, hogy a galántai és dunaszerdahelyi kórházba olyan tőke érkezzen, amely a pácienseket fogja szolgálni. Felújítja az épületet, kifizeti az adósságot, beruház és modernizálja a kórházat. Továbbá európai uniós alapokból folytatni kell az útfelújításokat. El kéne érni a kormánynál azt, hogy a regionális fejlesztési program lekerüljön a megyékre, decentralizáltan a megyéken működjön, mert ma a megyének nincs igazán közvetlen pénzforrása. Mindent a kormánynál kell megpályáznia, és ha a kormány késik, akkor a megye nem tudja a terveit végrehajtani. Ez van például most a galántai és szerdahelyi járás néhány falujának az útfelújításával Alsószeliben, Királyrévben, Nyárasdon és Nádszegen.

Kampányában többek között a minőségi oktatást említi, mint közös ügyet. Mit ért Ön minőségi oktatás alatt? Milyen konkrét tervei vannak ennek a megvalósítására?

Piacképes oktatásra van szükség, ami azt jelenti, hogy a gimnáziumi általános képzés mellett olyan szakközépiskoláknak kell működniük, amik nem munkanélkülieket készítenek fel az életre, hanem rákötődnek a régiókban létező munkalehetőségekre. Ez nagyon flexibilis középiskolai rendszert igényel, hiszen a beruházók öt-tíz éves távlatokban jönnek-mennek. A kis-és középvállalkozók bevonásával, igényei alapján kell kialakítani a szakképzést. Ez folyamatban van Galántán is, még magyar tannyelvű képzés is folyik. A minőségi iskola arról szól, hogy annak elvégzése után a diák nem az utcán tekint körbe, keresve a munkaügyi hivatal címét, hanem van alternatíva, ahol elhelyezkedhet. Mert aki fiatalon nem áll munkába, annál nem alakul ki a munkavégzési gyakorlat, és később sokkal nehezebben tud beilleszkedni a feszes munkaidőbe, ha egyáltalán.

berenyi2

Az egyik ellenjelöltje a kórház-privatizáció elutasításával kampányol. Ön elérhető egészségügyet hirdet. A kettő kizárja egymást?

A jelenlegi állami finanszírozási rendszerben igen. Amíg a megyei kórházakat diszkriminálja az egészségügyi biztosító, és ugyanazért a szolgáltatásért, mondjuk operációért az állami kórház kap 750 eurót, a megyei kórház meg 450-500 eurót, akkor nem lehet nyereségesen fenntartani a kórházat.

Az egészségügyben dolgozók béréről már szóltam. Egy beruházó, ha a megye jól állítja be a beruházás feltételeit ezt megoldhatja. És akkor a kórházat nem kapják meg olyanok, akik leépítenek, elherdálnak, más célokra alkalmazzák az épületet.

A kamionstopp és az utak minősége a megyefőnök-jelöltek választási programjainak egyik legfontosabb része. Nagy József azt állítja, a kamionok kitiltása a másod- és harmadosztályú közutakról megyei hatáskör, Ön szerint nem. Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba: melyikük téved?

Két vonatkozó törvény van, ami elsődlegesen megszabja a teherforgalom kitiltási lehetőségeit. A 135/1961-es számú, a közutakról szóló törvény és a közúti forgalomról szóló törvény (T.t. 8/2009). Ha egy intézmény, megyei önkormányzat vagy helyi önkormányzat egy út kezelője, az még nem jelenti azt, hogy az úton való forgalmat is megszabhatja. Ez a két törvény világosan megmondja, hogy az út korlátozását szolgáló közúti táblák kihelyezéséért a járási hivatal, a kerületi hivatal és a közútrendészet felelősek. Tehát, hogy a megye kérvényezhet, egy helyi önkormányzat kérvényezhet, majd ezen szervek jóváhagyása után a táblát kihelyezheti. De mindaddig, amíg az ún. közlekedés-rendészet nem mond igent, addig nem teheti ki ezt a táblát. Nemrég egyébként az alistáli polgármester asszonynak sikerült elérnie, hogy az Alistál –  Balon felé irányuló útvonalon kamionstopp lesz, mert kezdeményezték és az illetékes állami szervek ezt jóváhagyták.

Tehát teljesen hamis állítással él az a megyeelnök-jelölt, aki azt mondja, hogy megválasztása esetén ő kitiltja, vagy kiutasítja a kamiont az utakról. Ennek van egy másik vonzata is. Galántán például itt van a Samsung, ami 25 százalékos munkanélküliségből idejövetele után 6-7 százalékos munkanélküliséget eredményezett a járáson belül, ami egy nagyon komoly dolog. A Samsung idejöveteléhez van némi közöm, ami az első Dzurinda-kormányban történt, amikor egy olyan osztályon dolgoztam, ami ezt pozitív értelemben befolyásolta. Kapcsolatban voltam a Samsung akkori vezetőivel. Világosan megmondták, azért jönnek ide, mert közel van az északi és a déli autópálya. Szerednél 10 kilométerre az északi, Győrnél 60 kilométerre a déli autópálya. Amennyiben lezárjuk az utat valamelyik autópálya felé, akkor csomagolnak, és elköltöznek Ukrajnába, Moldáviába vagy máshova a világban, ahol szívesen várják őket.

A közúti forgalom szabadon hagyása munkahelyekkel jár, lezárása veszélyezteti a munkahelyeket. Ezért tartom populista ígéretnek. Ami nem azt jelenti, hogy ahol lehet, ott nem érdemes korlátozni a kamionforgalmat, de a Galánta-Dunaszerdahely, ill. Galánta-Nagymegyer vonalon ez szinte lehetetlen, beválthatatlan ígéret. Azt el lehet érni, hogy fizetőssé tegyék a kamionforgalom számára a második és harmadik osztályú utakat, így nem fognak csupán az olcsóság miatt rövidíteni a kamionok, hanem mennek a számukra legelőnyösebb útvonalon. A befolyt pénzből a megye felújíthatja az utakat, amire mindnyájan tudjuk, hogy nagy szükség van, mert azokat nem ekkora kamionforgalomra tervezték.

berenyi9

A választási kampányról

„Berényi barátok közt főz – Csallóközi ízek” kampányrendezvénnyel járja a magyarlakta falvakat. Nemrégiben a Mandineren volt olvasható egy elemzés arról, hogy a magyarországi fiatalokat nem érdekli a politika. A helyzet vélhetően nálunk sem rózsásabb. Elnézve a rendezvények fényképeit, a résztvevők átlagéletkora is ezt támasztja alá. A kampány is erre játszik rá – vércukorméréssel, nótázással kétséges, hány huszonévest lehet megszólítani. Hogyan értékeli az eddigi kampányt?

Ez körülbelül az egyhatoda a kampányomnak, a többi a megyei lehetőségekről, azok kihasználásáról szól. Nem tagadom, hogy ez egy közös szórakozás a választókkal, ahol időnként komolyabb témák is felmerülnek. Az öthatoda a kampánynak arról szól, hogy a jelöltek velem együtt bemutatkoznak, elmondják az elképzeléseiket, a programjukat a jelen és a jövő megyéjéről. Ezen jóval komolyabb hangvétel uralkodik.

Én is látom, ez igaz, hogy a fiatalok kevésbe jönnek ezekre a megmozdulásokra. De azt hiszem, ez nemcsak a mi problémánk. Felnőtt egy olyan generáció, amely számítógép-internetfüggővé vált.        A virtuális világ, amit az internet kialakít, a különféle szociális hálók, leváltják a tradicionális emberközti kapcsolatokat. Nem vagyok hivatott ezt most értelmezni, hogy mit fog ez jelenteni a jövőre nézve, de biztos, hogy az én generációm még sokkal intenzívebben beszélgetett szemtől szemben valakivel, mint a mostani generáció. Szinte mindenki a szociális hálón keresztül osztja meg a véleményét másokkal. Viszont jelen pillanatban nálunk internetes szavazás még nincs, ahhoz el kéne menni az urnákhoz. A megoldás, hogy be kéne vezetni az internetes szavazás lehetőségét.

Nem gondolja, hogy változtatni kéne a kampánystratégián, hogy ezek az akciók a fiatalabbak érdeklődését is felkeltsék? Meg szeretné szólítani a fiatalokat is?

Természetesen igen. Ezért az interneten is igyekszem népszerűsíteni a programot és a személyemet is, minden jelölt ezt teszi.

Mennyibe került eddig a kampánya és milyen összeget tervez költeni?

Az eddigi kampányom 10-15 ezer eurót tesz ki, elsősorban a billboardok, szórólapok, plakátok tekintetében. A dolognak a műsor része nap mint nap változik. A választások után tudom megmondani, hogy a teljes összeg mennyi volt. Természetesen ezt nem csak én fizetem, hanem a jelöltek is és a velünk szimpatizálók is gyakran segítenek.

beremyi5

Az MKP szimpatizánsok nem lesznek elegen ahhoz, hogy nyerjen. Magyar jelöltként számít a szlovák szavazatokra is?

Számítok, de nyilván, hogy a szlovákok nem fognak tömegével rám szavazni. A második körbe való kerülés az már egy nagyon komoly mozgásteret jelent majd az MKP és a magyar közösség számára. A cél elsődlegesen bekerülni a második fordulóba, és ennek tudatában lehet kialakítani a hogyan továbbot.

Nagy József azt nyilatkozta nekünk Önnel kapcsolatban, hogy túltesz magán. Mi erről a véleménye?

Majd a választók megmutatják, hogy mi a valós helyzet.

Ön miben tesz túl Nagy Józsefen?

Nem ígérek megvalósíthatatlan dolgokat. Nem szólítom meg a választókat populista szlogenekkel, amiről előre tudom, hogy megvalósíthatatlanok. Nem akarom becsapni a választót, hanem reális elképzelésekkel állok eléjük. Reális elképzeléseket mondok a kultúrházakban és az összejöveteleken. Így tisztességes a választóval szemben,

Korábban azt nyilatkozta, hogy amennyiben a rivális magyar jelölt kerülne a második körbe, támogatásáról nem egyedül dönt. Erről az MKP galántai, dunaszerdahelyi és kerületi szervei hivatottak dönteni. Mennyire irányítható egy sok taggal rendelkező párt, ahol a helyi, járási, megyei tagszervezettel kell mindent megvitatni?

Nehezen irányítható, de kialakult ennek egy kultúrája, és jelen pillanatban még működik.

19 éve aktívan politizál. A külügyminisztérium államtitkáraként, parlamenti képviselőként (több ciklusban újraválasztva) bizonyíthatott.  Ez idő alatt milyen formában járult hozzá a magyarság érdekeinek érvényesítéséhez? Milyen kézzelfogható eredményt tud felmutatni?

Amit büszkén vállalok, hogy külügyi államtitkárként jelentős szerepem volt abban, hogy megnyílt a két Szelmenc közti határátkelőhely. Az utóbbi időben nagy port kavart a kormány kisebbségi jelentése, ami nem valós állításokat tartalmaz. Meg lehet nézni azokat a kisebbségi jelentéseket, amelyek abban az időben készültek a külügyminisztériumban, amikor én voltam államtitkár. 2002-2006 között vállalható, reális leírása volt a helyzetnek.. És arra is büszke vagyok, hogy vajdasági magyar településekre is sikerült támogatást adni szlovákiai magyar testvértelepüléseken keresztül, akik pályázhattak. Így van a mai napig Óbecsén két galántai artézi kút például. El lehet menni, meg lehet nézni.

berenyi12

És képviselőként?

Ellenzéki képviselőként nyújtottam be azt a törvénymódosítást, ami alapján a népszámlálásnál nemzetiségi nyelven elkészített kérdőívek is voltak. Ehhez sikerült megszerezni néhány Smer-es és HZDS-es támogatót is. Főleg annak tükrében, ahogy most visszadobták a MOST-HÍD vasúti kétnyelvűségéről szóló minimalisztikus törvényét, értékelni kell azt, hogy egy olyan kormányban, amelyben benne volt az SNS is, lehetett szavazókat szerezni arra, hogy kétnyelvűek legyenek a népszámlálási ívek. Hasonlóképpen a földrajzi helységnevek ügyében szintén sikerült az ellenzékből támogatókat szerezni ahhoz, hogy a földrajzi helységnevek maradhassanak magyarul a tankönyvekben. Ezt is Szigeti Lászlóval együtt terjesztettük elő, és az akkori MKP-sokkal lobbiztuk meg ellenzéki szerepből. A ma aktív és hangos „véleményformálók” ezekre már gyakran nem is emlékeznek.

Aktuálpolitikai kérdések

Pártelnökről lévén szó nem mehetünk el szó nélkül az aktuális történések mellett. A közelmúlt eseményei alapján felidéznénk Szöllös János esetét a rozsnyói gimnáziummal, vagy az alig pár napja történt peredi eset, mikor maga Jurás Gábor, helyi MKP-s alpolgármester értesítette a közútkezelő társaságot, hogy szabálytalan tábla lett aktivisták által kihelyezve. Ez nem igazán az a „közös ügy“ melyről a megyei kampány szól. Mi a véleménye erről?

Két különböző ügyről van szó. Más hírportálnak már lenyilatkoztam, hogy Szöllös János ebben a kérdésben hibázott és nem az MKP programjának megfelelően dolgozott a megyén. A peredi eset egészen más. Jurás Gábort hosszú évtizedek óta ismerem, egy olyan személyről van szó, aki az elmúlt évtizedekben törvénnyel szemben és a nemzetállami akarattal szemben helyezett ki magyar helységnévtáblákat. Hosszú éveken keresztül vigyázták a táblát, és ha ellopták, megrongálták, akkor kicserélték, pótolták. Nagyon sokszor önköltségből. A táblarongálás Pereden egy időben a mindennapok része volt, ma is zajlik, csak ritkábban. Ezért is okozott gondot, hogy egy ilyen táblarongálást ő a folyamatok egészében nézte, és nem tudta, hogy ilyen helyzetben kinek köszönhető hogy ez megtörtént, és miért történt meg. Rutinszerűen reagált a dolgokra, ami ebben a helyzetben hibának bizonyult. De ez nem azért volt, mert nem vállalná fel a magyar kétnyelvűséget, hanem épp ellenkezőleg.

Óriási dolgot vittek véghez az MKP-sok Pereden, hogy egy népszavazást sikeresen menedzseltek. Ez tette lehetővé, hogy nemcsak hazai, hanem nemzetközi szintéren is komoly hivatkozási alap a kormány nemzetállami akaratának a népakarattal szembeni érvényesítése.

Az, hogy ez így alakult és egyáltalán volt apropója annak, hogy a magyar Pered táblát kitegyék, az ennek a népszavazásnak köszönhető. Ezért is tartom méltatlannak a Jurás Gáborral szembeni mostani hangulatkeltést, mert lehet, hogy volt egy rossz időben, rossz helyen mondott nyilatkozata, de az a hosszú évtizedes munkájának és az adott helyzetnek köszönhetően nem azt jelenti, hogy meg lehet kérdőjelezni az ő morális hozzáállását a magyar ügyekhez. Akár Pereden, akár szűkebb régiójában.

berenyi14

Alkalmas embereknek tartja a posztjukon Szöllös Jánost és Jurás Gábort?

Már mondtam, hogy nem ugyanarról a témáról van szó. Szöllös János esetében úgy gondolom, hogy nem az MKP programjának megfelelően járt el. Mint MKP-s jelölt erre a posztra nem tudom elképzelni az ő támogatását. Jurás Gábor esetében abban az esetben, ha nem egymás mellett mentek volna el az aktivitások, és ők értesítést kaptak volna arról, hogy itt most nem egy hagyományos peredi táblarongálásról van szó, hanem egy szervezett, az ügyet segítő elképzelésről, akkor ez egészen másképp alakult volna. Ő felette nem tudok pálcát törni, és nem is akarok.

Pártelnökként mit tesz annak érdekében, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő?

Abban egyetértek néhány elemzővel, hogy túlságosan decentralizált ma az MKP. Ennek is megvan az oka. Itt a 90-es években, ill. az egységesített időszakban az MKP akkori elnöke, Bugár Béla népszerűségi előnye miatt rátelepedett a pártra, és nagyon nehéz volt őt bármilyen irányba elmozdítani, elképzeléseiből kibillenteni. Emiatt van ma egy indokolatlan félelem az MKP-ban, hogy a pártelnök hatalmát korlátozni kell. Ma a párton belül olyan állapot uralkodik, ami az elnököt egyfajta koordinatív szerepbe kényszeríti, a felelőssége viszont nagyon nagy. Függetlenül attól, hogy ki ül ebben a székben, ez így nem működhet. Muszáj bizonyos szempontból centralizálni az MKP vezetését.

berenyi15

Miért nem divat a pártban a felelősségvállalás?

Ezt így nem mondanám. Általában az egész társadalomban lehetne a felelősségvállalás kérdésével bővebben foglalkozni. Nem vagyunk parlamenti párt. A tevékenységünk elsősorban megyei és helyi szinten zajlik. Két eset miatt, ami most az utóbbi időben napvilágot látott, nem általánosítanánk, hogy az MKP bármivel is rosszabb lenne ebben, mint az egész szlovákiai vagy szlovákiai magyar társadalom.

Az MKP és a fiatalok

A fiatalításról már sokszor, sok helyen kérdezték, amire mindig azt válaszolja – hogy Ön sem érzi magát öregnek. Az MKP viszont nemcsak Önből áll. Mit gondol arról az általános véleményről, hogy a párt kisebb sejtjeiben is – megyei, járási, helyi szinteken – totális szemléletváltásra lenne szükség?

Nincs szükség totális szemléletváltásra, hanem a tapasztalat és az új dinamika ötvözésére. A fiatalok bevonása azért ütközik nehézségekbe, mert a fiatalok, különösen a mai fiatalok, olyannyira sikerorientáltak, hogy az eredményt holnapután akarják látni, és nem négy-öt vagy tízéves perspektívában. Az én generációm az utolsó, amelyik ’89 előtt nőtt fel. Az akkori hatalom olyan erősnek mutatkozott, hogy a rendszerváltást úgy képzeltük el, hogy az valamikor életünk végére fog bekövetkezni. Eleve úgy szocializálódtunk, hogy egy nagyon hosszú perspektíva van előttünk, hogy a célt elérjük. Mára ez megváltozott. A holnapi nap folyamán akarnak nagyon sokan gyökeres változásokat elérni. Ez nem megy. A politika nem nagyüzem, ahol gépek kicserélésével, új technológia behozatalával azonnal újítani lehet. A politikát emberek alkotják a maguk lélektanával, hozzáállásával, tapasztalatával, korával, nemével és még sorolhatnám. Itt egyik napról a másikra nem lehet változásokat elérni, hanem lassú és kitartó munkával lehet akár a párton belül, akár a társadalmon belül javulást elérni.

Hogyan lehet a fiatalok felé nyitni?

Ennek az intézményes kerete a Via Nova ICs, és örülök neki, hogy egyre markánsabban jelen vannak a felvidéki magyar közéletformáló intézmények között.

A Via Nova Ifjúsági Csoportunk olyan támogatást kap ma tőlem, amelyet közösen alakítunk ki. Ha megkérdi őket, akkor biztos, hogy nem azt mondják, hogy elzárkózom az elképzeléseik elől. Épp ellenkezőleg, nagyon is bátorítom őket, hogy fogalmazzák meg önállóan önmagukat. Ez néha olyannyira sikerül, hogy még a párttal szemben is megesik, ami engem nem boldogit. De ha ez az ára, hogy legyen egy önálló arculata az ifjúsági csoportunknak, akkor ennyi áldozatot be kell vállalni.

berenyi6

Nagy Józsefhez képest mik az Ön előnyei?

Nem elsősorban vele szemben kívánom megfogalmazni önmagamat, hanem a választók felé akarom elmondani azt, hogy alázattal, tisztelettel igyekszem a munkámat végezni. Nem vagyok egy olyan impulzív alkat, aki adott pillanatban csipőből lő. Szeretem a dolgokat átgondolni, megbeszélni másokkal, és utána meghozni a döntéseimet. Szerintem ez hosszútávon kifizetődő, mint csipőből tüzelni. Nem szeretem a populizmust, nem szeretek irreleváns, megvalósíthatatlan ígéretekkel élni. Emellett viszont voltam külügyi államtitkár is. Képviseltem Szlovákiát külföldi intézményekben, ahol maguk a szlovák diplomaták mondták azt, hogy ez a képviselet méltó volt az itt élő emberekhez. Tehát tudok egyszerre dolgozni a szlovákok és a magyarok érdekében is, ha erre esélyt kapok.

Milyen eredménnyel lenne elégedett?

A második körbe való bejutás a cél a személyemet tekintve. Minden mást csak a konkrét eredmények ismeretében lehet megszabni, hiszen Nagyszombat megyében csak 21 százalék a magyarság aránya. A párt egészét tekintve pedig a befolyás megőrzése Pozsony, Nagyszombat, Besztercebánya és Kassa esetében, Besztercebányán pedig javítani az eddigi izolációs politikán. Ez tulajdonképpen már meg is történt azzal, hogy nincs nagy szlovák koalíció az MKP-val szemben.

Mit üzen a választóknak?

Arra kérem őket ezúton is, hogy jöjjenek el választani, mert a választások mindenképpen megtörténnek, és aki nem jön el, az ugye kimarad abból az esélyből, hogy beleszóljon abba, hogy ki fogja őt képviselni és a rá vonatkozó döntéseket is meghozni. A megyei hatáskörök nem átütőek, de azért jelentősek azokon a területeken, amiket elmondtunk. Ezek a választások elsősorban a megyéről szólnak, de picit arról is, – ezt mindenki tudja, aki a közélet iránt egy picit érdeklődik -, hogy amennyiben a megyei választások az MKP számára elfogadhatóan alakulnak, teszünk egy nagy lépést afelé, hogy a magyar párt visszakerüljön a parlamentbe. Nem választottunk egy semleges szint továbbra sem, megőriztük a piros-fehér-zöldet, és szeretnénk ilyen szerkezeti egységben, ilyen identitással visszakerülni a parlamentbe 2016-ban.

Berenyi1

Berényi Józseffel Tóth Lívía beszélgetett. A Körkép kérdéseit Lengyel Diana és Tóth Lívia állították össze.

Az interjút autorizáltuk.

Képek: Körkép.sk

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Ajánlott cikkek a megyei választások témakörhöz:

1. Nagy József: Túlteszek Berényin

2. Berényi-Nagy: Józsefek harca – a nagy összehasonlítás

3. Józsefek harca. Összecsap az MKP és a Most-Híd

4. Tomáš Galbavý: Összefogni jöttem, nem megosztani

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!