A Pravda.sk szerint a magyar házelnök nem akarja Szlovákiát az EU-ban látni.
Amint arról a Körkép.sk a felvidéki magyar sajtó közül elsőként beszámolt, tegnap a cseh külügyminiszter berendelte a magyar nagykövetet, miután Kövér László magyar házelnök a Právo cseh napilapnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy sem Szlovákiát sem Csehországot nem szabadott volna felvenni az EU-tagok közé, míg jogrendjükben olyan törvény van, amely a kollektív bűnösség elvén alapul.
Nem sokkal később a pozsonyi magyar nagykövetet is bekérették.
A szlovák külügyminisztérium „minősíthetetlennek és felelőtlennek“ értékelte Kövér László nyilatkozatát, és értetlenségét fejezte ki, amiért a két ország kapcsolatát ilyen kártékony kijelentésekkel fertőzik meg. A cseh Týden.cz és a szlovák Pravda is szánt helyet Kövér László nyilatkozatának a hírek között.
A Beneš-dekrétumok témája sosem került lezárásra Magyarország, Csehország és Szlovákia között, időről időre előkerül a politikai kommunikáció szintjén. A jelenlegi helyzet abból a szempontból tér el a korábbiaktól, hogy egy olyan nemzetközi hangulatban került elő újra a téma, amelyben a migránsválság okán a V4-ek szerepe felértékelődött, és ahol sikerült a Visegrádi országoknak közösen fellépniük.
Ezt jelentik a Beneš-dekrétumok Csehországnak és Szlovákiának
Csehországban a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése egyenértékű a Cseh Köztársaság létének megkérdőjelezésével, hiszen Beneš elnök nem csak a magyarok kollektív bűnössé-nyilvánításával írta be magát a történelembe, hanem a második világháború utáni Csehszlovákia elismeréséért és megszilárdításáért is sokat tett. Szlovákia esetében az a kérdés merül fel, hogy milyen értékek mentén lehet az önálló Szlovákia létrejöttét ünnepelni, és egyúttal a közös csehszlovák jogrend emberi jogok tekintetében vitatott jogelemeit megtartani.
A nagykövetek azonnali bekéretése mindkét érintett ország részéről felveti a V4-es együttműködés korlátait. A cseh és szlovák külügyminisztérium ugyanis választhatott volna egy kevésbé „hangos” megoldást is a magyarázat kérésre. A bekéretés jelzésértékű precedens volt, amely rávilágított, hogy a közös érdekek (még) nem képesek a konszenzus felé terelni az érintett országok vitás ügyeit. Marad a kérdés, hogy a fokozott együttműködés fennmarad-e a migránsválság megoldása, vagy normalizálása után is.
Týden.cz, pravda.sk, Körkép.sk
Nyitókép: mandiner.blog.hu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
