Amikor tavaly októberben Rigó Konrád frissen kinevezett kulturális államtitkár a Körképnek nyilatkozva először kimondta, hogy céljuk a kulturális önrendelkezés, még nem lehetett tudni, mindezt mire alapozza. Az akkor készülő Kisebbségi Kulturális Alap végső formája ugyanis még csak alakult.

 

Azóta a törvény elfogadásra került, a Most-Híd illetékesei pedig továbbra is büszkén állítják, hogy elérték, amit akartak: létrejött a kulturális önrendelkezés.

 

Kulturális önigazgatás vagy mégsem?

 

A kérdés természetesen azonnal forró politikai témává vált. Legutóbb ezen a héten az MKP OT-elnöke, Őry Péter fogalmazta meg, hogy az elfogadott változat minden, csak nem kulturális önrendelkezés.

 hirdetes_810x300  

 

Rigó Konrád (Most-Híd), a kulturális minisztérium államtitkára

 

A Kisebbségi Kulturális Alap két különböző megítélése a szlovákiai magyarság szempontjából egyáltalán nem meglepő. A poén ugyanis ott van, hogy a Most-Híd magyar nyelvű nyilatkozataiban (érthetően) magyarabbnak szeretne látszódni, mint amilyen valójában, az MKP pedig szintén érthetően „féltékenyen” őrzi pozícióját ezen a térfélen.

 

Mindezt azért fontos leszögezni, hogy anélkül, hogy egyik vagy másik oldal meggyőződésével vitába szállnánk, jó, ha ilyen kontextusban is értelmezzük a két fél álláspontját.

 

Az MKP cáfol

 

Hogy miről is szól a szóban forgó, márciusban elfogadott jogszabály, korábban már leírtuk. Ami új, az az MKP Országos Tanácsa elnökének álláspontja, mely cáfolja a kulturális önrendelkezés valóságát.

 

[stw]

 

Őry Péter szerint a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) egyáltalán nem jelent kisebbség kulturális önkormányzatiságot vagy autonómiát.

 

„A KKA egy olyan állami intézmény, amely a Kulturális Minisztérium mellé van rendelve. Ha már kisebbségi kulturális önigazgatás, illik két dolgot tisztán látni. Egyrészt nincs széleskörű választott kisebbségi érdekképviselet. A szakmai tanácsokba a civil szféra ugyan ötből három tagot delegál, kettőt viszont a minisztérium nevez ki. A minisztériumnak és a miniszternek is jelentős hatásköre van, hiszen ő nevezi ki a KKA igazgatóját, mint ahogy a támogatási rendszer prioritásait is a miniszter szabja meg”

 

– fogalmazott Őry.

 

 

Őry: Ellentmond az önigazgatás elvének

 

Az MKP politikusa szerint az új jogrendszer egyértelműen ellentmond az önigazgatás elvének, hiszen nem az adott kisebbség szabja meg, hogy milyen kulturális tevékenysége és annak milyen iránya lesz fejleszthető.

 

„A felügyelőbizottság ugyanúgy a minisztérium jogosultságába tartozik. Kulturális önigazgatásról itt tehát szó sem lehet”

 

– tette hozzá.

 

Őry három konkrétumot is kiemelt a törvényből:

 

  1. Nyelvhasználat kérdése  – a kérelmek és a mellékletek beadásánál az adott kisebbség nem adhatja be saját nyelvén a kérelmeit és a dokumentumait. Azokat ugyanis kötelezően szlovákra kell lefordítani.

  2. Adminisztratív illeték – A helyi kultúrát nagyrészt önkéntességi alapon végző szervezetek beadott pályázatait 20 eurótól 1000 euróig terjedő illeték terheli.

  3. Aránytalan keretösszegek – Összehasonlítva a magyarországi és szlovákiai helyzetet, a Bethlen Gábor Alaptól 2016-ban a felvidéki magyar közösségnek Őry Péter adatai szerint 8 milliárd 964 millió forint (mintegy 30 millió euró) érkezett. Ennek közel 5 millió euró csak az áfatartalma. Mivel 2018-tól négy millió euró jut a szlovákiai magyar kultúrára a szlovák állami költségvetésből, így elmondható, hogy a magyar adófizetőktől érkező támogatásoknak a szlovák állami költségvetésbe elvezetett áfa tartalma is több, mint amit Szlovákia a magyar kisebbségi kultúrára szán.

 

További érdekes adalék, hogy az MKP adatai szerint Magyarország saját országán belül az ott élő, mintegy 30 ezer fős szlovákságnak 2017-re 3,3 millió eurós pénzügyi keretet irányzott elő. A magyarországi kisebbségek teljes támogatása a magyar államtól 2017-ben 28 millió eurót tesz ki. Ez is sokkal magasabb, mint amiről Szlovákiában e célból beszélhetünk.

 

 

Mindezek ismeretében az MKP OT elnöke szerint t félrevezető kulturális önigazgatásról beszélni, hiszen a törvény teljesen másról szól és még csak jelei sincsenek a kulturális önkormányzatiságnak az új rendszerben.

 

Egyes „megélhetési civilek” helyezkednek

 

És hogy a két politikai tábor mellett hol helyezkednek el egyes szlovákiai magyar döntéshozó, ún. (megélhetési) civilek? Nos, az ő pozíciójuk egyelőre a kivárás. Szokás szerint szépen, szőr mentén most is előre figyelmeztetnek az új rendszer lehetséges buktatóira (miközben az eddigi, cseppet sem jobb rendszernek  a pályázatokat elbíráló bizottsági tagokon keresztül saját maguk is hasonélvezői), hogy aztán kompenzálásként, immár az új KKA rendszerben egy-két „megfelelő” személy „helyzetbe hozásával“ ismét elcsendesedjenek.

 

Király Zsolt

Képek: MKP és MK SR sajtóosztály

 

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!