Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel

 

A Markíza televíziónak készített legfrissebb Focus-felmérés szerint Zuzana Čaputová államfőt több mint 10 százalékponttal kevesebben tartják megbízhatónak, mint novemberben, bár még így is a legjobb arányt érte el a közszereplők között. Ám az is elég beszédes, hogy a korábbi felmérésektől eltérően már az ő esetében is a bizalmatlanok aránya a nagyobb.

 

Čaputovát a megkérdezettek 42 százaléka tartott megbízhatónak (56 százalék szerint nem megbízható). Őt Peter Pellegrini parlamenti képviselő követi 39 százalékkal (59 százalék a nemek aránya), majd Eduard Heger (28 százalék) kormányfő jön a sorban, megelőzve Richard Sulík gazdasági minisztert (27 százalék). Robert Fico 26 százalékon áll.

 

A felmérés szerint Forró Krisztiánt, a Szövetség-Alianca elnökét nyolc százaléknyian tartják megbízhatónak, ami a magyarok népességen belüli számarányát illetően nem rossz eredmény, főleg, hogy az ő esetében a legalacsonyabb a bizalmatlanok aránya (46 százalék) az összes vizsgált politikus közül. 

 

 hirdetes_810x300  
Forrás: TVnoviny.sk

 

November óta azonban az összes politikus megbízhatósági aránya csökkent vagy stagnált. Forró 2 százalékpontot veszített. A Republika elnöke, Milan Uhrík és a Smer elnöke, Robert Fico megbízhatósági indexe 3-3 százalékpontot esett, Pellegrinié 2 százalékpontot. A legdurvább esést Zuzana Čaputová szenvedte el, 10 százalékpontos eséssel.

 

Forrás: TVnoviny.sk

 

Čaputovát – aki jelenleg az atlanti háborús retorika elsőszámú képviselője – elsősorban a Progresívne Slovensko választói tartják megbízhatónak (87 százalék), valamint az SaS (85 százalék) és az OĽANO (79 százalék) választói.

 

A kormányfő megbízhatósági indexe már nagyobb szórást mutat. Saját pártjának az OĽANO-nak a választói 92 százalékban bíznak benne, az SaS esetében az arány már csak 60 százalék, a progresszívoknál pedig 59 százalék.

 

A dolog hátterében egyértelműen az orosz-ukrán háború áll és a vele kapcsolatos ellentmondásokkal teli politikai retorika is nagyban felelős. A felmérés február végén és március elején készült, így nem tartalmazza annak hatását, hogy Heger kormányfő nem merte bevállalni a kijevi utat (míg a lengyel, szlovén és cseh miniszterelnökök igen), és nem mutatja az S-300-as légvédelmi rendszerrel kapcsolatos viták hatását sem.

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.