Koalíciós potenciál terén az OĽANO és a Smer is gyengélkedik – a Szövetség viszont nem áll rosszul

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

A Pravda baloldali lap tett közzé terjedelmes cikket arról, hogy mely pártoknak mekkora koalíciós potenciálja van/lehet. A képlet persze annál jóval bonyolultabb, hogy ki kivel zárta ki a választások utáni együttműködést. Részben azért, mert az álláspontokat a szlovák politikában gyakorta váltogatják, részben pedig azért, mert ma már az is számít, melyik partner mennyire kompatibilis a kulcskérdésekben.

A listát a Sme rodina vezeti, és joggal. Boris Kollár pártelnök folyamatosan azt hangoztatja, hogy bárkivel hajlandó együttműködni, aki képes támogatni az „emberek érdekében hozott döntéseket”. Sokat profitált abból, hogy a kormányválságok idején viszonylag józan retorikát folytatott szemben az SaS-szel és a másik főszereplő OĽANO-val. De mint azt fentebb említettük, nem elég nyitottnak lenni, hanem ideológiai-külpolitikai „alkalmasságot” is kell mutatni.

Így a Sme rodina időnként magyarellenes, ukránpárti, oroszellenes, nemzeti húrokat is próbál pengetni. Mivel tagja volt a kormánynak, amely Ukrajna támogatása mellett foglalt állást, amely fegyverekkel, lőszerrel, pénzzel és vadászgépekkel támogatta Kijevet, így sok értelme nincs a békepárti oldalra állnia. Ugyanakkor a többi párthoz képest csak módjával erőlteti a háborús narratívát, de mégis olyan párt maradt, amely külpolitikai kérdésekben kompatibilis maradt az atlantistákkal, a HLAS-szal – ennek ellenére paradox módon a Smerrel is.

   

A Sme rodina egyre inkább balra húzó párt, korábbi kijelentéseit tekintve talán a HLAS áll hozzá legközelebb, például mindkét párt egy ideje hangoztatja a szlovák stratégiai energetikai vállalatok feletti ellenőrzés visszaszerzését.

Pellegrini ebben is csak második

A HLAS csak a második a sorban, tekintettel arra, hogy bár ő a liberálisok legnagyobb reménysége, három párt, a Za ľudí, az OĽANO és a Demokrati kizárta a Peter Pellegrinivel közös koalíciós kormányzást. Ebből a felsorolásból csak az OĽANO releváns – a Za ľudí vélhetően hamarosan felkerül a Demokrati vagy az OĽANO listjájára, miközben a Demokratinak egyre csökken a bejutási esélye.

Öt párt kifejezetten óvatosan közelít a HLAS-hoz, alapvetően a liberális és balliberális pártokról van szó: SaS, KDH, Jablko, PS és a Magyar Fórum. Ők azok a pártok, amelyeknek a választói nem örülnének túlságosan a HLAS-szal kötött szövetségnek, HLAS nélkül viszont ezek a pártok nem kerülnének kormánypozícióba. Így felemás nyilatkozatokkal tartanak egyensúlyt addig, amíg csak lehet.

Ebben persze az is benne van, hogy a liberálisok igyekeznek távol tartani a HLAS-t a Smertől. A dolog nem könnyű, mert a HLAS abban a pillanatban, hogy megengedően beszélt az atlantista külpolitikáról, súlyos árat fizetett érte a felméréseken. Ha tovább csökken támogatottsága, akkor kénytelen lesz a Smerrel közösködni. Beszédes, hogy Peter Pellegrini pártelnök nem zárta ki sem a Smert, sem a Republikát a potenciális partnerek közül – részben taktikai megfontolásokból, hogy egy Smer-HLAS-Republika koalíció lehetőségével koalíciós kényszerben tartsa a liberálisokat.

A progresszívok egyelőre harmadikok

A Progresívne Slovensko a harmadik helyet szerezte meg. Csak az ideológiai ellenoldal, a Republika zárta ki velük a kormányzást (egyelőre), de vélhetően a Smer és az ĽSNS sem lépne velük koalícióra. A PS ellenben kizárja az együttműködést a Smerrel, a Republikával, és az ĽSNS-szel, tett utalásokat arra is, hogy az OĽANO-val sem kormányozna.

A Szövetség a negyedik helyen

A Szövetség negyedik helyen végzett, a KDH-val és a Magyar Fórummal osztozva. A Szövetség határozatban zárta ki az együttműködést a Smerrel, a Republikával és az ĽSNS-szel. Ami marad, az a HLAS, a Sme rodina és a liberálisok. Más kérdés, hogy egy konzervatív és békepárti többségű pártot mennyire látnak szívesen a szlovák fősodorban, nyílt elutasításra egyelőre nem került sor. Sőt, Peter Pellegrini többször felemlegette, hogy hajlandó lenne a magyar pártokkal is együttműködni – jelentsen ez ennyire távol a választásoktól bármit.

A megrögzött kormánybuktató

Az SaS csak az ötödik. Nem véletlenül, Richard Sulík pártelnök nehezen tudja lemosni magáról a kormánybuktató bélyeget azután, hogy a Radičová- és Matovič-kormány után a Heger-kormányt is elgáncsolta. Ez pedig nemcsak a pártpreferenciáin látszik (jelenleg 5 százalék körüli az SaS támogatottsága), hanem a koalíciós potenciáljukon is. Lényegében senki sem zárja ki az együttműködést velük, de vannak komoly akadályok, elsősorban Sulík megbízhatatlansága és szélkakas politikája miatt.

Az SaS nem hajlandó kormányozni (eddig bevallásuk szerint) a Smerrel, az ĽSNS-szel és az SaS-szel. Korábban tettek olyan kijelentéseket, miszerint csak olyan kormánykoalícióban hajlandók részt venni, amely első intézkedései között az LMBTQ-jogok kiszélesítését vállalja fel. Ilyen módon természetes szövetségese a PS-nek, külpolitikai szempontból kompatibilisek a KDH-val, és régóta beszélnek róla, hogy Sulík HLAS-PS-SaS koalícióban gondolkodik (bár ez utóbbi akkor volt aktuális, mikor az SaS-nek még 10 százalék felett volt a támogatottsága). Az LMBTQ-jogok miatt a Szövetséggel való együttműködés nehezen elképzelhető, de nem zárható ki.

De mint írtuk, az SaS renoméja megkopott, és egyáltalán nem tartozik már a kiszámítható és stabil politikai pártok közé – és már az sem biztos, hogy ott lesz a parlamentben a választások után.

Hegeréknek jelenleg csak matematikai esélyeik vannak

Még Sulíkéknál is gyengébb a koalíciós potenciálja a Demokratinak. Igaz, ez elsősorban saját döntéseik következménye. A Demokrati azon kevés pártok egyike, amely kizárja a HLAS-szal való együttműködést a Smer és a szélsőségesek mellett. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez csak Eduard Heger pártelnök-kormányfő és Jaroslav Naď védelmi miniszter véleménye, Rastislav Káčer több alkalommal is jelezte, hogy ha a HLAS besorol az atlantista főirányba, akkor együttműködhetnek.

Ez különösebb nyomást nem jelent Pellegrinire, a Demokrati jelenleg 3-4 százalék között teljesít, ami azért is nevetséges, mert Heger a párt megalapításánál arról beszélt, hogy újra kormányfő akar lenni. A Demokrati jelenleg sejthető csúfos bukása egyet jelent azzal, hogy a választók elutsaítják az elmúlt másfél év atlantista politikáját.

A Pravda hetedik helyre sorolta a Za ľudít, a Modrít és a Jablkot. Nem biztos, hogy érdemes ezeket a pártokat külön elemezni jelenleg. A Za ľudí 2 százalék felé süllyed, a Jablko és a Dzurinda-féle Modrí hivatalosan meg sem alakultak, és nagyon valószínű, hogy megalakulásuk után valamelyik atlantista-liberális blokkhoz csatlakoznak (például az ODS-hez, vagy a Demokratihoz).

Az SNS a szakadék széléről tért vissza

Az utolsó előtti helyre tették az SNS-t. A Smerrel közös kormányzás miatt parlamentből kieső szlovák nemzetieket az orosz-ukrán háború politikai hatásai támasztották fel. Andrej Danko nemrég tető alá hozott egy megállapodást a közös indulásról a Živottal (Tomáš Tarabáékkal), a Národná koalícióval és az EP-ben magyarok mellett is gyakran érvelő Miroslav Radačovský pártjával, a Slovenský Patriottal. Az SNS hétfőn hivatalosan is cáfolta hogy Romana Tabákkal egyeztetne a közös indulásról.

A liberális pártok – ha direktben nem is zárták ki az egyelőre csak 4 százalékon álló SNS-t – valószínűleg nem kormányoznának a nyíltan orosz, és most már békepárti szlovák nemzetiekkel, akik ráadásul Magyarországot jelölték meg követendő példaként. Emiatt az SNS potenciális partnereinek listáján a Smer, a HLAS és a Republika marad.

A legkevésbé koalícióképes párt a Smer, és ezzel Robert Fico pártelnök is tisztában van. A közelmúltban minden kormányfőségre vonatkozó elméleti kérdésre azzal válaszol, hogy ő tudatában van annak, hogy választási győzelem esetén is 50 százalék esélye van az ellenzéki sorsra. És ebben igaza van.

A Smer tudja, hogy győztesen is veszíthet

A Smerrel a legtöbb párt kizárja a közös kormányzást. A Smer potenciális partnerei között így jelen állás szerint csak a Republika és a Sme rodina szerepel, illetve a HLAS, de Peter Pellegriniék viselkedése egyelőre más irányba mutat. Ott lehet még az SNS, ha sikerül megugrania az 5  százalékot. Más pártok azonban nem jöhetnek szóba. Ennek két fő oka van.

Az egyik a Smer korrupcióval és botrányokkal teli 12 évnyi kormányzása, amelynek következményeit a szlovák jogállam és gazdaság még ma is nyögi. A másik, hogy Smer hirtelen átvedlett békepártivá, az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányok leállításával és a fegyverszünet szorgalmazásával kampányol – méghozzá igen sikeresen. Ma már 20 százalékra mérik úgy, hogy a HLAS-t egyre jobban maga mögé utasítja.

Itt jön képbe a második ok: egy smeres kormány iszonyú mediális és külföldi nyomásnak lenne kitéve. Nem kizárt, hogy Fico találna módot arra, hogy pártja újra fordítson egyet a köpönyegen, és közelebb pozicionálja magát a mainstreamhez, de ez a leendő koalíciós tárgyalások – illetve a Smer politikusai elleni nyomozások és bírósági eljárások kimenetelének – függvénye.

Az OĽANO-t megtépázta a liberálisokkal folytatott harc

Még a Smernél is gyengébbnek tűnik jelenleg az OĽANO koalíciós potenciálja. Az elmúlt három évben a liberális pártok és a liberális mainstream sajtó mindent megtett, hogy a 25 százalékkal választások nyerő Igor Matovičot a földbe döngölje. A túlerő pedig átmenetileg győzni tudott. A dolog pikantériája azonban, hogy a liberálisok elszámolták magukat: az OĽANO közellenséggé tétele nem a PS-nek vagy az SaS-nek hozott pontokat, hanem visszahozta játékba a Smert.

Az OĽANO-val ma már a legtöbb párt nem akar kormányozni. Az éveken át sulykolt Matovič-ellenes jelszavak ezt ellehetetlenítik. Persze, ettől még az OĽANO szerepelhet a vártnál jobban a választáson, és kerülhet megkerülhetetlen szerepbe. Nem vallanák be a liberálisok, de valószínűleg inkább tűrnének meg egy mainstreammel kompatibilis OĽANO-t a koalícióban, mint egy Smer-Hlas-Republika koalíciót a kormányban.

Matovič nem hajlandó együttműködni sem a Smerrel, sem a HLAS-szal, sem az ĽSNS-szel, sem a Republikával. Ellenben vele sem működne együtt az SaS, a PS, a HLAS, a KDH, vagy a Jablko.

És végül a szélsőségesek

Két pártot érdemes még megemlíteni. A Republika a legutóbbi felmérés szerint 8 százalék körül mozog, ami csak növeli a liberálisok félelmeit. A volt ĽSNS-esekből összeálló formáció azonban csak a Smer, esetleg a HLAS partnerségére számíthat. Ha az SNS bejut a parlamentbe, valószínűleg szintén együttműködnek a Republikával. Más variációjuk azonbna nincs.

Az ĽSNS helyzetét latolgatni egyelőre nem nagyon érdemes. A párt a mérhetetlen kategória felé tart. Csak a Smer és az SNS mutatkozik együttműködőnek, bár ők sem verik ezt nagy dobra.

Körkép.sk