Mi, Duna-melléki emberek, a síkvidék szülöttei, ha egy kis hegyi levegőre vágyunk, és nem adatik meg, hogy távolabbi tájakra utazzunk, általában az Alacsony- vagy a Magas-Tátrát tűzzük ki úticélul, esetleg a Fátrát, vagy keleten a Szlovák Paradicsomot. De kinek jutna eszébe például, hogy a Szepesi Magúra lankáin barangoljon?
Bevallom, engem is a magasabb hegyvidéki tájak vonzanak, de a térképet nézegetve rádöbbentem, hogy a Szepes-i táj szinte beleolvad a Bélai havasokba, mely tulajdonképpen a Tátra gerincének keleti vonulata, tehát a két tájegység együtt is megtekinthető.
Így született meg gondolataimban az útiterv, hogy kicsit belessek a Tátra mögé, láthassam, milyen képpel gyönyörködtet onnan a táj.
Szálláshelyül Késmárk (Kežmarok) városát választottam, mely nagyszerű kiindulópontnak mutatkozott tervezett úticéljaimhoz, ugyanis a város kiváló autóbusz- és vasúti összeköttetésekkel rendelkezik.
Szállásomat egy diákotthonban biztosítottam be, ahonnan 10 perc sétával elértem a pályaudvarokat. Említést érdemel, hogy a mosdóval ellátott kollégiumi szoba ára egy éjszakára 7.- euró volt, mely elenyészően alacsony a tátrai árakhoz viszonyítottan. Igaz, hogy a zuhanyozó és az illemhely a folyosó végében kapott helyet, de ez sem okozott gondot, mert nagyon kevesen voltunk elszállásolva az épületben.
Az érkezésemet követő első napot természetesen Késmárknak szenteltem, mely a Szepesség egyik legszebb fekvésű városa, hiszen észak-nyugat felől a Magas-Tátra fenséges csúcsai övezik.
A település legjelentősebb építménye a Késmárki Vár, amely több tulajdonost váltva a 16. században a Thökölyek birtokába került, akik az eredetileg gótikus várat gyönyörű reneszánsz kastéllyá alakították.
Így e Poprád folyó melléki városka magyar vonatkozásban is jelentős történelmi hely, hiszen ennek várában született Thököly Imre magyar főnemes, kuruc hadvezér, felső-magyarországi fejedelem, aki később Erdély fejedelme is lett. A kuruc mozgalom elfojtása után száműzetésben élte le életét, hamvait bő kétszáz év elteltével hozták haza a kis-ázsiai Izmitből szülővárosába.
A gyönyörűen felújított vár ma is sokféle szórakozási lehetőséget kínál, a hangulatos várudvarban nyári estéken színházi előadások, szabadtéri filmvetítések pezsdítik az életet.
A város épített öröksége nagyon változatos, sokféle stílussal találkozhatunk, egyik legjelentősebb építménye az Evangélikus Fatemplom 1717-ből, mely mára már az UNESCO világörökségének a része. A fatemplom, melyet Ótemplomnak is neveznek, egyetlen vasszög felhasználása nélkül készült, stílusa népi barokk jellegű, belső tere fafaragványokkal díszített.
Az 1500 férőhelyes építményt 1990-től fokozatosan felújították, és azóta rendszeresen tartanak benne istentiszteleteket.
A fatemplom szomszédságában a 19. század végén új evangélikus templom épült, melyet a fatemplomhoz viszonyítottan ma is Új – nak neveznek. Ragyogó narancs- és citromsárga színeivel, zöld kupolájával, újbizánci stílusú falaival a város legpazarabb építménye. Bármelyik részét tekinthetem az épület elejének, mert egyik végén égbe nyúló torony, a másikon csodálatos kupola ékesíti. Ebben a templomban lelt végső nyugalomra Thököly Imre kuruc hadvezér, amikor halála után 200 esztendővel végre hazaszállították hamvait.
E pompás istenháza közelében épült a híres evangélikus líceum, melynek belteréből érkezésem pillanatában gyönyörű kóruspróba hangjai szűrődtek ki, tehát most is aktív élet folyik falai között. A líceumhoz kapcsolódik a Hunfalvy testvérek tevékenysége, akik előbb az intézmény diákjai, majd tanárai voltak. Hunfalvy Pál jogász, etnológus, történetíró és nyelvész, a magyar összehasonlító nyelvtudomány egyik élenjárója, öccse Hunfalvy János, pedig a magyar tudományos földrajz megalapítója.
Az épület falán ma is domborműves emléktábla hirdeti Hunfalvy Pál munkásságát, aki egy idő után a líceum nagynevű igazgatója lett. A domborműn még úgy-ahogy kivehető az eredeti magyar szövegezés. Alatta egy szlovák és német nyelvezetű márványtábla jelzi a két testvér itteni tevékenységét. Apró elégedettséggel tapasztalom, hogy keresztneveiket is meghagyták a magyaros formában.
Szintén a városközpontban, a fatemplommal szemben helyezkedik el napjaink remekműve, az Istenanya Születésének 2008-ban felszentelt görög-katolikus temploma, mely szintén szemet gyönyörködtető épület. Említést érdemel még a település főterén emelkedő gótikus stílusú tornyos Városháza, ahonnan hangulatos sétáló utca vezet el a várig.
E sok szépséggel gyönyörködtető szepesi városkában összesen négy napot töltöttem el, innen terveztem további útjaimat Javorina, Zsár, és Vöröskolostor helységekbe.
Buday Mária
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.