A bonyhád-dombóvári térség képviselőjeként mit tart a legfontosabb feladatának, illetve államtitkárként van-e olyan cél, amelynek elérését igazán nagy sikernek könyvelné el?
(…) Ami az államtitkári tevékenységemet illeti: szintén egy nagyon sikeres négyéves ciklust tudhatunk magunk mögött. Ha a sok eredmény közül csak egyet, a kettős állampolgárság bevezetését és a szavazati jog határon túli magyarokra való kiterjesztését említjük, úgy gondolom, már ez akkorra eredmény, amelyet nem túlzás történelminek nevezni.
Újraegyesítettük a magyar nemzetet, amelynek köszönhetően ma minden magyar, éljen Székelyudvarhelyen vagy Torontóban, a magyar nemzet egyenlő tagja. Ami a jövőbeli irányokat illeti: mind az anyaországban, mind határon túl az egyik legfontosabb célunk a magyar családok megerősítése.
Ösztönözni szeretnénk a gyermekvállalást és visszafordítani a negatív demográfiai folyamatokat. Célunk, hogy a külhoni magyar területeken is több gyermek szülessen, akik magyar bölcsődébe, magyar óvodába, majd magyar iskolába járnak, felnőve pedig a magyar nemzetet gyarapítják. E cél érdekében hirdettük meg év elején a 2018 a külhoni magyar családok éve nevű tematikus programunkat, ami kapcsolódik a magyarországi családok évéhez.
A másik legfontosabb célunk továbbra is a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulásának elősegítése, a vállalkozók támogatása, a magyarság gazdasági megerősítése, hisz csak a gazdaságilag erős közösségek képesek hosszútávon megmaradni.
A román szenátus elutasította a székelyföldi autonómiastatútumot. Mi a véleménye erről?
Az autonómia kérdése rendkívül szenzitív ügy. A szomszédos országok vezetése általában már a szó hallatán felkapja a fejét, nem pozitív értelemben. Ez rendkívül sajnálatos, hisz azt jelzi, hogy a kérdéssel kapcsolatos előítéleteket a mai napig nem sikerült legyőzni és nem sikerült megérteni, hogy az autonómia nem jelent elszakadást, nem az utódállamok ellen irányul, csak a kisebbség megmaradását szolgálja.
A kérdéssel kapcsolatban rendszeresen hangsúlyozzuk, hogy a területi autonómia egyáltalán nem példanélküli az európai országokban, sőt, Európa számos pontján találunk jól működő autonómiamodelleket, így Dél-Tirolban vagy a finnországi Åland-szigeteken.
Magyarország Kormányának sosem volt célja, hogy Budapestről mondja meg, mi jó a külhoni magyaroknak, az autonómia milyen formája lenne alkalmas számukra, viszont ha egy közösségnek sikerül kidolgoznia egy olyan autonómia-koncepciót, amelyet társadalmi konszenzus övez, mi azt támogatni fogjuk.
Az óvoda fejlesztési programról egy év eleji konferencián azt mondta, a „nagy bumm” 2018-2019-ben várható. Valamint azt is, hogy a szintén az egész Kárpát-medencére kiterjesztve szeretnék fejleszteni a védőnői hálózatot. Milyen szolgáltatásokhoz szeretnék hozzájuttatni a határon túl élő magyarságot?
(…) A 2016/2017-es tanévre vonatkozóan csaknem 234 ezer diák számára nyújtottunk oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz támogatást. A kapcsolatok létrejöttek, támogatjuk a szülőket, épülnek és sorra kerülnek átadásra az új vagy felújított épületek. Munkánk gyümölcse tehát
– az a cél, hogy több gyermek kezdjen el a külhonban magyar óvodába járni, és szülőföldjén szerezzen magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézményben diplomát – beérni látszik.
2018 a külhoni magyar családok éve programjának keretében megkezdtük a Kárpát-medencei védőnőhálózat kiépítésének lehetőségét feltérképezni, tavasszal valamennyi külhoni régióban a Magyar Védőnők Egyesületével közösen képzéseket szerveztünk gyermekegészségügyi prevenciós szakemberek számára.
Szintén nagyon fontos, hogy az idei év. január 1-jétől az EMMI koordinációjában a külhoni magyarokra is kiterjesztettük az anyasági támogatást és a babakötvényt, azoknak az anyukáknak, családoknak pedig, akik ezt megigénylik, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kezdőcsomagot biztosít. Erre valószínűleg 2018 őszén kerül sor. Mindez csak néhány példa azok közül a programok és tervek közül, amelyek az idei évben még előttünk állnak, s amelyek reményeink szerint tovább erősítik a külhoni magyarságot és az egyetemes magyar nemzetet.
Teol.hu, Potápi Árpád János marad a nemzetpolitikánál
Nyitókép: MTI/Budapest, 2018. június 4. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára beszédet mond a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Nemzet és közösség címû konferenciáján, amelyet nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak az Akvárium Klubban 2018. június 4-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Megosztás:
Címkék: interjú Potápi Árpád János Szemle teol.hu
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Aufoy Kleiner
2018. jún. 08. 05:50Az atcsatolt teruletek magyarsagaert, igenis, az autonomiak, a muvelodes anyanyelven az lenne a legfontosabb. Mindenutt cseleznek, hogy menntit is adjanak ebbol,meg abbol a magyaroknak. A magyar kormanynak nemzetkozi forumokon, meg az orszagokkal kotendo kapcsolatoknal is azokat az elveket kell kovetni, amik kimondjak, hogy az emberek emberek, nem lehet oket azert diszkriminalni mert magyarok s mert, hogy most mas kozegbe kerultek, ennek a mas kozossegnek nincs joga csak fel embereknek vagy meg annak se venni.
A kommenteket lezártuk.