Sven Felix Kellerhoff: 1941 karácsonyán még Goebbels is krízisről beszélt - Körkép.sk
Györgyi
    |    
HUF: 376.25
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
hirdetes_810x300

Sven Felix Kellerhoff: 1941 karácsonyán még Goebbels is krízisről beszélt

2021. febr. 24. 20:40

1941 karácsonyán még Goebbels is krízisről beszélt.

 

Hogy állt Németország fél évvel a Szovjetunió ellen megkezdett háborúban? 1941 végén maga Joseph Goebbels vont mérleget – a Harmadik Birodalom propagandaminisztere kijózanító eredményre jutott.

 

Sven Felix Kellerhoff, a történelem rovat főszerkesztője – welt.de

 

 hirdetes_810x300  

Karácsony a csend, a nyugalom és a béke időszaka. Valamint a bensőségé. 1941 ünnepén ebből semmi sem volt adott. Minden oldalról lesúlytó hírek sokasága érte a németeket: A keleti front Moszkvánál a szovjet ellentámadás nyomása alatt megingott, mialatt a német erőfeszítések a Krím [-félsziget, megj.] és Leningrád elfoglalására meghiúsultak. Afrikában Rommel Afrika-Hadteste gyors ütemben volt kénytelen az előretőrő brit csapatok elől visszahúzódni. És ráadásként a Királyi Brit Légierő bombázói a rossz idő ellenére is kikötővárosokat bombáztak az Északi-tenger partvidékén.

 

„A jelenlegi helyzet kétségen kívül egy krízis“, – mondta Joseph Goebbels propagandaminiszter titkárának 1941. december 21-én, majd így folytatta: „De már Clausewitz [Carl von, porosz katonai teoretikus a 19. századból, megj.] is megmondta, hogy egy csata krízis nélkül nem is lehet csata, csak egy ütközet. Majd csak a krízisben mutatkozik meg, hogy a csapatvezetés a helyzet magaslatán áll e.“

 

Meglepően csekély volt a következménye az Egyesült Államoknak küldött német hadüzenet mértékének a hátország hangulatára – legalábbis a Biztonsági Szolgálat [SD, megj.] szerint. A Birodalmi Biztonsági Főhivatal a belföldi hírszolgálat karácsony előtt kiadott egyik legutolsó „Jelentések a Birodalomból“ közleménye szerint „az emberek a háború további alakulására – az új ellenség megjelenése ellenére – továbbra is töretlen bizalommal és a győzelembe vetett hittel tekintenek.“

 

[…]

 

Azonban a lesújtó tudósításokat nem lehetett ilyen és hasonló frázisokkal egykönnyen elfojtani. A hírek az 1941. december 5-én megindult szovjet offenzíva óta főleg tábori postával érték el Németországot. Goebbels így bosszankodott: „A hazai hangulatot a frontról érkezett levelek fokozatosan megfertőzik.“ – És mindez a cenzúra ellenére. Az ellenintézkedések fokozása sem segített volna sokat ezen a jelenségen. Ugyanis a szabadságolt Wehrmacht-katonák természetesen épp úgy elmesélték [a fronton szerzett] negatív tapasztalataikat, mint sebesült társaik, akiket ellátás céljával küldtek vissza a hátországba. Ezt nem lehetett teljesen ellenőrzés alatt tartani.

 

Ilyen módon az otthoniaknak már tudomásuk volt róla, hogy 1941 végén a legelső vonalban küzdő csapatok mindenből hiányt szenvedtek, amire egy sikeres hadjárathoz szükség lett volna: úgy mint élelem, üzemanyag, fegyverek, lőszer és kipihent katonák. Elterjedt az „a nyomasztó érzés, hogy valami [nagy] mulasztás történt“.

 

1941. december 22-én a német haderő főparancsnoksága [OKW, megj.] egy belsős és viszonylag őszinte jelentésben a hadihelyzetet illetően azt közölte, hogy: „A csapatok rendkívüli módon kimerültek.“ Ezt a ténymegállapítást egy már majdhogy hihetetlen közleménnyel kívánták illusztrálni: egy magasabb rangú egészségügyi tiszt a Moszkva előtt húzódó frontról jelenti, hogy „az operáció alatt nem lehetséges az érzéstelenítés, ugyanis a katonák [állítólag] a fáradtság miatt egy a halál beálltához közeli alvásba merülnek“.

 

[…]

 

Tehát hogy állt a Harmadik Birodalom 1941 december végén? A nemzetszocialista Németország Franciaországtól szinte Moszkva határáig az egész európai szárazföldet uralta.  Mindazonáltal előreláthatóvá vált, hogy ezzel a rendelkezésre álló erők a végsőkig megfeszültek. A Vörös Hadsereg moszkvai és a britek észak-afrikai jól előkészített és sok hadianyaggal támogatott offenzívájának megállítására a kimerült Wehrmacht mindenesetre alig tudott valamit tenni [a szerző itt téved. A front mindkét esetben megszilárdult, ami komoly német ellencsapást hozott 1942 elején – a fordító megj.]

 

[…]

 

[Odahaza] Már a karácsonyi előkészületek is bosszúságot okoztak, hisz az üzletekben alig volt kapható játék vagy egyéb ajándék. […]

 

„A német nép karácsonyi ünnepe ez alkalommal nagyon takarékos és visszafogott lesz“ – ecsetelte Goebbels szentestén: „Emberek milliói teszik fel szorongva a kérdést, hogy mit hoz számunkra a következő év. Az ilyen melankólikus nézőpont nem tesz jót az ellenálló képességnek.“

 

Fordította: Orbán Gábor, MA

@Die Welt (2016) 2021

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

hugo
2021. febr. 24. 21:31

Most képzeljuk el a 1965-os árvizet !!! Ez az országnak nevezett tákolmány egyedul hogy be....na !!! Sajnos mi innánk meg a levét !

Szóljon hozzá!

Kövessen minket