November 3-a az emberek tömkelegének ugyanolyan napnak számít, mint a többi: rohanás, munka, ügyes-bajos dolgok intézése stb. Valószínűleg senki nem morfondírozik azon, hogy 187 évvel ezelőtt mi történhetett az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen. Pedig a magyar történelem szempontjából nagyon is jelentős eseménynek adott otthont ez a bizonyos 1825-ös országgyűlés!

A Magyar Tudományos Akadémia – régebbi nevén Magyar Tudós Társaság- létrehozásának ötlete pontosan 1825 november 3-án látott napvilágot a pozsonyi országgyűlésen. Széchenyi István a tudományok fontossága melletti elkötelezettségét bizonyítva egy olyan tettet hajtott végre, amiről jelenlegi politikusainak, minisztereink és közéleti személyiségeink is példát vehetnének : felajánlotta a birtokaiból származó egy éves jövedelmét.

Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok, és ha fennáll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elõ magyar honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá!” (Széchenyi nyilatkozata az 1825-ös országgyűlésen)

Az összeg, amely abban az időben rendkívül tekintélyesnek számított, 60 ezer forintot tett ki. A Magyar Tudós Társaság létesítését kimondó törvény két évvel később, azaz 1827-ben szentesíttetett. Az Akadémia megszervezésének munkálatai pedig öt évet vettek igénybe.

a Magyar Tudományos Akadémia épülete

Berzeviczy Albert – az Akadémiát eddig a leghosszabb ideig, 31 évig irányító elnök – 1925. november 3-án, az MTA alapításának százados ünnepén, megnyitó beszédében a következőket mondta:

…mi szokva vagyunk – éspedig helyesen – ezt a korábbi időpontot (1825. november 3-át) tekinteni az Akadémia születésnapjának, annál is inkább, mert így még szorosabban csatoljuk Akadémiánk történetét Széchenyi dicső nevéhez.

A Magyar Tudósok Világtalálkozóján 1996-ban döntés született arról, hogy minden évben november 3-án ünnepeljük a magyar tudományt. Először egy évvel később, 1997-ben rendeztek ebből az alkalomból országszerte programokat a tudomány jegyében, és ekkor adják át a Simonyi Károly-, a Zrínyi Miklós-, a Wigner Jenő- és a Fáy András-díjat is.

Gróf Széchenyi István felajánlása nem volt hiábavaló, hiszen 1825 óta – a majdnem 200 év alatt – Magyarország rengeteg tudóst, feltalálót adott a világnak.

Gróf Széchenyi István

Gróf Széchenyi István politikus, közlekedési miniszter, közgazdász, író, s nem utolsó sorban a ,,legnagyobb magyar.“A magyarországi politikai élet egyik legmarkánsabb, legkiemelkedőbb alakja volt, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása egyaránt fűződik.

A Hitel, Világ és a Stádium című munkáiban reformprogramját fejtette ki. Emellett számos tett bizonyította elkötelezettségét: a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a Lánchíd megépítése, a Duna és a Tisza szabályozása a gőzhajózás érdekében, a lóversenyzés, a modern malomipar és a vasútépítés előmozdítása. 1860. április 8-án „karosszékében ülve, átlőtt koponyával találtatott”.

A magyar tudomány ünnepének megnyitója idén november 5-én lesz az MTA székházának dísztermében.Az ünnep idei programjai az egyes tudományterületek felfedező (alap) kutatásainak célját, körülményeit, fontosságát és eredményeit hangsúlyozzák, az érdeklődőknek lehetőségük lesz bepillantani a kutatóhelyek láthatatlan falai mögött zajló munkába, a laboratóriumokba, a felfedező kutatások műhelyeibe. Ugyanakkor tisztelegnek a 100 éve született Szentágothai János, az iskolateremtő agykutató élete és tudományos munkája előtt

Takács Henrietta

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

 

Forrás:

A Magyar Tudományos Akadémia honlapja

Royal Magazin

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!