A 18. és a 19. században a vegyészek sportot űztek a különösebb erőfeszítés nélkül elkülöníthető kémiai elemek gyűjtéséből, amiket aztán könnyedén beilleszthettek a periódusos táblázatba. 1898-ban sir William Ramsay és Morris Travers röpke hat hét alatt a nemesgázok ritka családjának 3 tagját is sikeresen izolálta. A kripton, a neon és a xenon azóta is hasznos részei a fény-, a lézer és fényképezőtechnikának.
Ma egy új elemet felfedezni rendkívül nehéz feladat. A sok tagból álló kutatócsoportok több milliárd dolláros gépekel kísérleteznek évekig, mire felfedeznek valamit, ami a másodperc tört részéig létezik, majd egyszerűen lebomlik.
Idén januárban négy új elem került be a periódusos táblázatba, vagyis a kémiai tankönyvek jelentős része a világon elavultnak számít.
Nemzetközi összefogás a végső elem felfedezése érdekében
Összesen tehát 118 elemet ismertünk meg vagy állítottunk elő az általunk ismert világ építőköveiből. A legnehezebb, a természetben is előforduló elem a 92-es sorszámú urán, minden, ami utána jön, azt szintetizálni kell – létrehozásukhoz szupernehéz elemek fúzióját kell előidézni. A feladat szakértői az Oroszországban működő Egyesült Atommagkutató Intézet (JINR) amerikai és orosz munkatársai, akik több hónapnyi munkával próbálnak egy részecskegyorsító segítségével előállítani újabb elemeket.
Az egyelőre név nélküli 117-es elemet például 20-as rendszámú kalcium és a 97-es rendszámú berkélium „összeolvasztásával” alkották meg. Mivel az új anyag rendkívül instabil és rövid életű, ezért az új részecskét a gyorsítóban töltött rövid élete folyamán elektromos dekóderek segítségével vizsgálják – erre csupán néhány másodperc áll rendelkezésre.
A tudósoknak jelenleg fogalmuk sincs, hogy az újonnan felfedezett elemeket milyen célra lehetne használni. Ettől függetlenül azonban bizakodóak, mert úgy gondolják, ha egyszer megtalálják a végső elemet, az utolsót a periódusos rendszerben, megtalálják azt a pontot, ahol az anyag megszűnik létezni, és ez kulcsfontosságú lesz a világegyetem megértése céljából.
A kutatások arra utalnak, hogy összesen 172 elem létezhet, amiből jelenleg 118-at sikerült előállítani vagy bizonyítani. „A jelenleg használt részecskegyorsító kapacitása a 118-as rendszámú elem esetében egy atom havonta. Egy új részecskegyorsítóval ezt javítani lehetne heti egy atomra. Azt tervezzük tehát, hogy tovább kutatunk, de vannak arra utaló jelek, hogy a 118.-on túl már nincsenek felfedezésre váró elemek” – mondta a JINR igazgatóhelyettese, Dr. Andrey Popenko.
CNN.com
Nyitókép: physicsworld.com
Megosztás:
Címkék: 118 elem atomkutatás ciklotron fizika Főoldal JINR kémiai elemek periódusos táblázat részecskegyorsító tudományos áttörés világ építőkövei
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
