Napunk sugara, a csillag ismétlődő ciklusa során nem állandó, állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A csillagászok az Astrophysical Journalban hamarosan megjelenő tanulmányukban számolnak be felfedezésükről.
Csillagászok már évszázadokkal ezelőtt feljegyezték különböző napjelenségek furcsa megszaporodását, felerősödését. Végül a XIX. század közepén egy német csillagász Samuel Schwabe jutott arra a következtetésre, 17 évnyi megfigyelés után, hogy Napunk aktivitása nem állandó, ciklikusan változik. Ma már tudjuk, hogy egy-egy ilyen ciklus nagyjából 11 évig tart, mely során változik a Nap aktivitása, sugárzásának mértéke, a napfolttevékenység, napkitörések és flerek gyakorisága és mérete. Ezeket a jelenségeket naptevékenységnek nevezzük, melyeket akár az interneten keresztül is követni tudunk (például itt.)
Egy-egy erősebb napciklus fizikai nyomokat hagy Földünkön, akár fosszilis, akár élő fák évgyűrűiben például szépen nyomon követhető váltakozásuk.
Furcsa dolog egy olyan égitest esetében sugárról vagy átmérőről beszélni, amelynek nincs szilárd felszíne, a kérdés mégis régóta foglalkoztatja a csillagászokat. A tudományos konszenzus alapján a Nap sugara körülbelül 700 000 kilométer. Egy 2010-es tanulmány, abból kiindulva, hogy a Nap sugara meghatározható a középpontjától mért fényesség változásával, azt találta, hogy a csillag sugara nem változik érdemben egy-egy napciklus során.
A megjelenésre váró tanulmány szerzői azonban máshonnan közelítették meg a problémát. Ők a Nap ún. szeizmikus sugarát mérték, melyet a Nap különböző rétegeiben áramló szeizmikus hullámok határoznak meg, a sugár hosszának bármely változása pedig hatással kell, hogy legyen a szeizmikus hullámok frekvenciájára. Ezekről a frekvenciaváltozásokról majd’ 25 évnyi adat áll rendelkezésünkre, köszönhetően két napfigyelő műholdnak.
Az adatok elemzése során kiderült, hogy a Nap szeizmikus sugara, aktivitása csúcsán, 1-2 kilométerrel csökken. Bár ez 700 000 kilométeres sugarához képest elenyésző, a megfigyelés hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megértsük a Nap belsejében lejátszódó bonyolult folyamatokat.
Pomichal Krisztián
Nyitókép: pixabay.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.