Kenyeres Oszkár, a Duna TV-n futó Hazajárók turisztikai magazin egyik szereplője immár 10 éve, hogy a nyári szabadságait Európa változatos tájait bebarangolva tölti el.
Földrajz-történelem szakos tanárként a hegyek szeretete már kamaszkorában belé ivódott. Utitársként felesége és két lánya osztozik vele a kalandokban. Jártak már a skandináv országokban, Skóciában, Erdélyben. Idén a számunkra kissé ismeretlen Grúzia és Örményország természeti szépségei kerültek sorra.
A kizárólag csak bakancsos túrák és vadkempingezések nehézségeibe, ám izgalmas és változatos mindenapjaiba kalauzol el minket két héten keresztül.
Egyedi tartalom magával ragadó képek csak a Körkép olvasóinak.
Vágjunk bele!
Epilógus gyanánt
Bármilyen szép helyen is járjunk a nagyvilágban, a legszebb mindig a hazatérés, a pillanat, mikor feltűnnek a hazai hegyek kontúrjai, a mi esetünkben a Vác feletti Naszály hegy mészkőszirtje és a börzsönyi kaldera. (Bár, hozzá kell tenni, a „hazaértünk” érzés már megvolt Újvidék térségében, ahol az első magyar szót meghallottuk.)
Mégis időnként el kell indulni, felfedezni új világokat, megismerni idegen kultúrákat, talán éppen azért, hogy újra és újra felismerjük: sok szép van szerte a világban, de a legszebb a saját. Pont 10000 kilométert tettünk meg 23 nap alatt, miközben olyan helyszíneket fedeztünk fel, mint a Kaukázus hegyláncai, Grúzia és Örményország korai keresztény templomokkal bőségesen megáldott földje, Anatólia látványos vulkánokban és ókori emlékekben gazdag magasföldje.
Hazafelé még azért jutott idő Isztambulra, meglátogattuk Rodostóban a Rákóczi-emlékházat, zárásként pedig a görög tengerparton időztünk 2 napot. Ha mindezt utazási iroda szervezésében járjuk be, vagy 5-6 útra kellett volna befizetni, és nagyságrendekkel többe került volna, mint így, saját autóval, saját szervezésben.
Aki napkeletre vágyik, csak biztatni tudjuk, hogy bátran keljen útra, hisz a természeti látnivalók, a gazdag kultúrtörténeti örökség mellett nyitott szívű emberekre talál Jerevántól Tbilisziig. Általános tapasztalat: minél keletebbre mész, annál többet látsz a régi, tradicionális világból, minél keletebbre mész, annál kevesebbszer találkozol a nyugati civilizáció atomizáló, lélektelen, kiüresedett világával.
Hétköznapi, kiragadott példáknál maradva: ha bemész egy templomba, nem kell belépőt váltanod, a wifi nem kódolt, a pénz még nem ölt meg mindent. Nyilván a turizmus, mint a béke iparága kitermeli majd Grúziában és Örményországban is azt a réteget, amely magáévá teszi a nyugati szemléletet, de napjainkban ez még odébb van. Ezért is érdemes még most elindulni a Kaukázus országaiba!
Kenyeres Oszkár
Nyitókép és felhasznált képek: a szerző felvételei
A sorozat korábbi részei:
Vakáció a Kaukázusban (V) – Barangolás a Kaukázus karsztvidékén
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
