Barangolások Divényben – a vár és ami alatta van

Nyitókék forrása: Puntigán József

A rózsaszállási (Ružina) víztározó mellett a Losonci járás egyik legizgalmasabb turisztikai helyszíne a számos látványosságot magában rejtő Divény község, ahol az utóbbi években jelentős fejlesztések zajlottak le. Megújult a település központja, az érdekes helytörténeti kiállítást bemutató kastélya, a katolikus temploma, mellette a parókia épülete, van látogatható magánképtára.

A leglátványosabb helyszíne a település fölé magasodó várhegy rajta az egykori vár romjaival, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a közeli és távolabbi tájra is. A vár területén 2011 óta folynak régészeti ásatások és felújítások, Utóbbiak főleg a várfalak megerősítésére összpontosítottak, melyek a századunk elején már olyan rossz állapotban voltak, hogy veszélyeztették a várat látogató turisták testi épségét is.

   

Divény várát a Losonczy család ősei építették a 13. század végén. Az első írásos említése 1329-ből való, de a helyi kutatók szerint  van korábbi, eddig hivatalosan még nem teljesen azonosított említése is.

Annak ellenére hogy a várat 1559-ben megerősítették, 1575-ben nem tudott ellenállani a török hódításnak, amely elfoglalta. Ezen időszakból származik egy irodalmi kincse, Madsari türki című, Divény várában írt vers, melyet a bécsi udvari könyvtárban egy 1588-89-es években keletkezett török kódexben fedezték fel. A szerelmi dalt egy feltehetőleg a muszlim hitet és Divinyi Mehmed nevet felvett magyar írta a török megszállás idején:

Divinyi Mehmed:
Madsari türki

Fekete szemű, szeműdükű,
Szeretlek én, tes megszeress,
Narancs csecsű, kesken derekű,
Szeretlek én, tes megszeress.

Éjjel-napval eszembe vagy,
Kérlek téged, engem ne hagy,
Ó mely fénes orcájú vagy,
Szeretlek én, tes megszeress.

Melykor nem lát téged szemem,
Elvész ottan mind ürümem,
És elhervad mind tetemem,
Szeretlek én, tes megszeress.

Azok dicsíretes legyen,
Vagy lyán vagy menyecske legyen,
Kit szeretsz, szeretűd legyen,
Szeretlek én, tes megszeress.

Se élhetem, se halhatom,
Se ülhetem, se járhatom,
Se ehetem, se ihatom,
Szeretlek én, tes megszeress.

Kegyelmedtül én jót várok,
Mint ebecskéd, után járok,
Vagy élek avagy meghalok,
Szeretlek én, tes megszeress.

Egy divínyi ezt megírta,
Meddig az eszivel bírta,
Az szerelmet hogy forgatta,
Szeretlek én, tes megszeress.

A füleki vár visszafoglalása után Divény is felszabadult a török megszállás alól és a Balassa család tulajdonába került. Balassa Imrére, a kihágásaira nehéz szívvel emlékezik a történelmi emlékezet, amit Fényes Elek is megörökített a Magyarország geográfiai szótára című munkájában.

„A város nyugoti oldalán, külön álló, magas, kősziklás hegyek láthatók, mellyeknek elsőjén van a Balassa nemzetség várromja. E vár a setét hajdani korból vevén eredetét, sok viszontagságon ment keresztül: villám által elégetett, de ismét felépült; látta falai közt a törököt; elfoglalták a pártütők; mig végre a nyughatlan Balassa Imrének borzasztó tényei a várat I. Leopold kezeire juttaták, ki azt német őrséggel rakta meg. Balassa Imre, elvétetvén tőle a várparancsnokság, épittetett, állitólag 6 hónap alatt, a vár északi oldalán egy kastélyt. Innen folytatta ő rablását, fosztogatását, pártoskodását;

sőt egy izben a német parancsnokkal kibékülvén, azt kastélyában megvendégelte, de katonáit szinte leitatván, ugyan itt megölette, s a várat elfoglalta. Azonban a vár I. Leopold vezérei által ujólag visszavétetvén, ezt Stralzon német vezér széthányatta. Romjaiból kivehető, miként két udvara és egy fellegvára volt, a felső udvarban egy mély kut nyomai látszanak. Egy másik vármelletti magános kősziklás hegyen áll a kalvária. E kalvária hegyről leirhatlan szép kilátás nyilik meg. – A város nevezetes épületei közé tartozik az emlitett Balassa Imre kastélya, melly 1694-ben épült, erős falakkal és 4 bástyával körülvéve. Hajdan a falakon felül tornáczok léteztek, a falak lövöldöző lyukakkal ellátvák, leeresztő erős kapuja, és a város felől sánczai valának. Ez épület jelenleg is jó karban tartatik, s lakásul szolgál az uradalmi számtartónak.

Megemlitendő továbbá a kath. paroch. templom, toronynyal, órával, és 4 igen régi haranggal, s bekeritő kőfallal; Szent-Anna kápolnája egy tágas kert közepén, hova népes bucsujárások történnek. Van itt végre 2 vizimalom, ser- és pálinkaház, csinos urad. épületek. A város feje a gr. Zichy család senioralis birtokának, s mostani birtokosa gróf Zichy Ferencz. – Divény tart 3 országos vásárt.„

A várat 1605-ben Bocsky, 1666-ban Wesselényi Ferenc nádor serege foglalta el. A közben börtönbe vetett Balassa Imrét 1667 júniusában engedték ki rabságából, Nem térhetett vissza a várba, de engedélyezték számára egy várkastély felépítését, mellyel 1670-ben készült el. Balassa folytatta a korábban megkezdett rablásait, csellel a várat is visszafoglalta. A történetnek a császári seregek vetettek véget, amely 1679-ben megostromolta, elfoglalta és felrobbantotta. Azóta rom.

A felszíni értékek mellett kincseket rejt a vár alatti karszthegy is. Eddig három barlangot azonosítottak benne, melyek közül kettőt František Radinger, barlangász, a rimaszombati Területi barlangász csoport tagja fedezett fel. Nem mellékesen 2010-től nyugdíjaztatásáig a divényi kultúrotthon vezetője volt. A kezdeményezésére kezdték meg a várrom már említett felújítását, az ezekhez kapcsolódó ásatásokat.

A földalatti világ szerelmeseként sejtette, hogy a Tugári karszthoz tartozó várhegy  barlangokat rejthet magában. A vár területének megtisztítása több hasadékot is feltárt, melyeket az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkásokkal, a barlangász csoport tagjainak és önkéntesek bevonásával megvizsgáltak. Az alsóvár területén tűnt fel neki egy árok, mélyedés, amely több évtized alatt sem töltődött fel földdel. Barlangász tapasztalata alapján rájött arra, hogy ez csak azért lehetséges, mert a földet a felszíni víz a felszín alá sodorja magával.

Beszélgetésünk során elmondta, hogy a keskeny hasadékot 2012-ben kezdték tisztítani. Kb. 7 méteres járat alján vált láthatóvá egy nyílás, amely egy 9×9 m nagyságú karsztos, cseppkövekkel díszített terembe vezetett. Ezt az édesapjáról Radinger teremnek nevezte el.

A teremnek nem volt folytatása, de onnan visszatérve az említett 7 m-es nyílás alján észrevett egy kb. 7 cm-es rést, mely mögött egy másik járatott sejtett. Igaza volt! Mint elmondta addig ástak, amíg be nem jutottak egy kb. 7 méteres szakadékba, melyet legyőzve egy közel 100 m hosszú cseppkövekkel díszített barlangba jutottak. Az egyik cseppkőcsoport a Divény vár makettjére emlékeztet, s erről is nevezték el. A barlangban sok töredezett cseppkövet találtak, melyek feltehetően a vár felrobbantásakor töredeztek le. Maga a folyamat azonban élő, a cseppkövek azóta is növekednek.  A barlang a járás legnagyobb,  de a nagyközönség által nem látogatható cseppkőbarlangja.

František Radinger és csoportja azóta is folyamatosan dolgozik a barlang járatainak feltárásán, melyek megismert hossza jelenleg már eléri a 150 métert. A jelenleg is folyó feltárási munkák nagy odafigyelést, szakértelmet és óvatosságot igényelnek. A tágasabb részekhez vezető járatok szűkek, egyéni megközelítésük a szó tényszerű értelmében véve életveszélyes.  A csoport újdonsült tagjaként bejárva a barlangot, e sorok írójaként ezt a tényt csak megerősíteni tudom.

Felvételek: Puntigán József, Jaroslav Fízeľ, Radomír Hrivňák

Puntigán József