Napjainkban, az iskolai beíratási kampány során jelent meg az interneten egy kép, melyen egy hajléktalan és a következő felirat látható: „ Hogy történhetett ez vele?? Pedig szlovák iskolába járt.“

 

Mint az ilyenkor szokás, a kép megosztójára egyből rázúdult a hozzászólások tömkelege, természetesen jobbára magyar részről. A betanított, hangzatos valótlanságok tárháza kimeríthetetlen, ha a magyar iskolák fontosságáról van szó. A témában nem jártasak kedvéért szemezgettünk ezekből a gyöngyszemekből.

 

Az unalomig ismételt, legerősebb állításként felhozott elsőszámú lózung

 

„csak a szlovák iskolában végzett nebuló fog érvényesülni az életben, sőt, ennek folyományként szinte biztos a teheráni szlovák nagykövetség főkonzuli posztja”

 hirdetes_810x300  

 

Ha ebből az érvelésből indulunk ki, érdemes lenne megvizsgálni egy adott, vegyesen lakott település munkanélkülijeinek számát nemzetiség szerint. Bátran állíthatom minden előzetes felmérés elvégzése nélkül az otthonülők száma mindkét oldalon azonos mutatókkal bír, nyelvtől függetlenül.

 

„A magyar iskolákban nem tanul meg a gyerek szlovákul”

 

Ezzel a mondattal még azonosulni is tudok, de vizsgáljuk meg közelebbről az okokat. A mindenkori szlovák állam célja, hogy ez az  állítás megállja a helyét. Az államnyelv oktatása nem idegen nyelvként történik, irodalmi idézetek, versrészletek magolásával telik és nem a konverzáció, szituációs gyakorlatokkal, amiknek a mindennapi életben sokkal nagyobb hasznát vehetnénk.

 

Kép: Trollfosztás fb-oldala

 

Az angol nyelv elsajátítása sem Shakespeare szonettekkel kezdődik, hanem egyszerű, érthető feladatokkal. Így már adott a hatalmasoknak a tézis igazolása, a magyar iskolák sehová nem vezetnek, az onnan kikerülő diákok hátrányba vannak kortársaikkal szemben. Ezzel a sztereotip ferdítéssel újabb lökést adnak a bizonytalan szülőknek, akik jóhiszeműségből tovább bukdácsoltatják gyermekeiket az asszimiláció útján.

 

„Az államnyelv ismerete mindenki számára kötelező”

 

Kedves olvasók! Nincs ilyen. Senkit nem kötelezhetnek egy adott ország nyelvének elsajátítására. Az persze tény, hogy az egyén boldogulása végett erősen ajánlott.

 

„Bezzeg, ha anno szlovák iskolába jártam volna most minden könnyebb  lenne, vagy az életem másképpen alakulhatott volna”

 

Ez a kedvencem. A sikertelen emberek soha nem a saját döntéseikben látják a hibát, hanem ujjal mutogatva a magyar iskolában keresik a  démont, kisiklott életük okát.

 

Szülőként nem indulok el ezen a hamis nyomon. Nem szeretném, hogy az én gyerekemnek könnyű legyen. Tanuljon meg küzdeni, harcolni a dolgokért. Becsülni azt, amit önerőből ért el, természetesen némi szülői jó tanáccsal, segédlettel. Fontos nem csak az államnyelv ismerete, hanem minden más nyelvvé, a több nyelven értekező embernek kinyílik a világ. De ez sohasem mehet az anyanyelv rovására.

 

Köztudott tény, a felvidéki magyarok nyelvezetében megjelenő ragadvány szavak száma elkeserítő. Arany, Ady és megannyi költőnk, írónk míves nyelvét ilyen módón degradálni szentségtörés. Az anyanyelvi oktatás mellőzése egész életünkre kihat. Kifejező készségünk, a csavaros magyar észjárás, képi világunk, képzelőerőnk  kibontakozása csorbát szenved a keveréknyelv silány táptalaján.

 

Ne adjuk fel identitásunk egyik fontos pillérét. Az asszimiláció lassú folyamata megállítható, visszafordítható. Összefogással a tudatos életre való neveléssel elérhető, hogy legyen még  magyar szó a Kárpát-medencében. Addig van jövőnk és remény nemzetünk megmaradására.

 

A jövő a gyermekeinkben van.

 

Dian Csaba

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!