Nyitókép: prnjavorski.net

 

A Kercsi-szorosban történt ukrán-orosz incidens újabb okot adott a feleknek az erőfitogtatásra, egymásra mutogatásra, s ahogy lenni szokott, beindultak az üzengetések minden oldalról. Putyin az ukránokat hibáztatja, Porosenko az oroszokat, az Európai Unió, a NATO és az ENSZ aggódik.

 

Az ukrán-orosz konfliktus nem most fog megoldódni, ugyanis a megoldása mai ismereteink szerint lehetetlen. A helyzet úgy fest, hogy geopolitikai szempontból Ukrajna kulcsfontosságú területen fekszik, tulajdonképpen ütközőzóna szerepét tölti be a nyugati világ (NATO, EU) és Oroszország között.

 

Krím elcsatolásával, a kelet-ukrajnai konfliktus elcsendesedésével a hidegháborúból jól ismert mozdulatlanság állapota köszöntött a térségre. Ha bármelyik fél engedne, azzal saját nemzeti érdekeit, biztonságát veszélyeztetné, akár egy valamikor jobban kiszélesedő katonai feszültség esetén.

 

 hirdetes_810x300  

A konfliktus kiszélesedését azonban nem a vasárnapi eset fogja elhozni. Aki valamelyest foglalkozott életében történelemmel, otthonosan mozog a politika világában, aki kiismeri magát a hatalomtechnikai eszközök alkalmazása terén az láthatja, miért húzogatják egymás bajszát a felek.

 

Oroszországban idén tartottak elnökválasztást, amit Vladimir Putyin fölényesen, a szavazatok 74%-ával nyert meg. Ez a kimagasló eredmény – a nem teljesen tiszta választások mellett – elsősorban a krími siker számlájára írható. Ám a politika világában is igaz a mondás, hogy minden csoda három napig tart.

 

Elég volt az orosz elnöknek belengetnie egy népszerűtlen reformot, konkrétan a nyugdíjkorhatár emelését, hogy a krími lendületet megtörve csökkentse saját népszerűségét. S mivel lehet egy politikus népszerűségét az egekbe emelni pillanatok alatt? Egy olyan konfliktussal, ami a hazafias érzésekre hat, s az elnök a haza megmentője szerepében tetszeleghet.

 

Petro Porosenko, ukrán elnöknek azonban még sürgősebb a helyzet, hiszen hónapokon belül újra ringbe kell szállnia az elnöki székért. A hatalmas korrupció, a mérhetetlen szegénység, a Krím-félsziget elvesztése, az oligarchák féktelen fosztogatása jócskán megnyirbálta Ukrajna első emberének közkedveltségét. Népszerűségén nem segített a kárpátaljai magyarok vegzálása sem, így hát lépni kellett valami komolyat.

 

A kercsi incidens lehetőséget biztosított arra, hogy az elnök megmutathassa, ki a jó hazafi: november 26-án elrendelte a hadiállapotot. Erre már felkapta az ember a fejét, gondolván, eljött a harmadik világháború… De Porosenko gyorsan hozzátette, hogy a hadiállapot nem egyenlő a hadüzenettel.

 

A kercsi konfliktus véleményem szerint egy zsákutca, ahonnan nem vezet tovább út, marad a mozdulatlanság, hiszen senkinek sem érdeke tovább élezni a viszályt – egy esetleges világháborúig. Putyin nem fog átlépni egy bizonyos határt, amit Ukrajnából kívánt, azt már korábban megkapta.

 

Nyugati szövetségeseik több ízben támogatásukról biztosították Porosenko elnököt, az USA modern fegyverekkel látja el az ukrán hadsereget, ám egy esetleges ukrán-orosz háború esetén ez vajmi kevés.

 

A NATO 5.cikkelye sem biztosít védelmet Ukrajna számára, hiszen nem tagja a katonai szövetségnek, de azt nem tudhatjuk, hol végződik a nyugati blokk tűréshatára. Mindkét fél tisztában van azzal, hogy egy rossz lépésnek beláthatatlan következményei lehetnek.

 

Kapusník Csaba

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!