Körkép.sk hírlevél: Mi lesz a kicsi falvaink fejlesztésével, ha már a polgármesterek fizetésére sem jut elég pénz?

Nyitókép: Debrőd Fb-oldala

Vannak olyan 500 fő alatti falvak a Felvidéken, magyar polgármesterekkel, ahol a falu vezetői már hónapok óta nem tudták felvenni a fizetésüket. Ennek oka, hogy nincs pénz a polgik fizetésére. Az a pénz ugyanis, amelyet az állam visszajuttat az önkormányzatoknak, a rezsiköltségre sem elég.

A legnagyobb probléma e téren a kisközségek körében van. Ők ugyanis gyakran semmilyen komoly adóbefizetővel nem rendelkeznek.

   

A Szövetség Nőtagozata által kiadott nyilatkozat arra hívja fel a figyelmet, hogy májusban az állam által a településekre részarányosan visszajuttatott adó csak az egynegyedét tette ki annak, ami általában jár. Júniusban pedig csak a felét. Sok esetben ez az összeg nem elegendő a község működéséhez szükséges rezsiköltségek kifizetésére sem.

Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere szerint már nincs pénz a kormány által beígért rezsiköltség-kompenzációra sem. A problémára azért a nőtagozat hívta fel a figyelmet, mert jellemzően az 500 fő alatti települések élén áll nő.

A dolog azért is problémás, mert a helyi lakosság jó esetben semmit nem tud arról, hogy az állam nem teljesíti a feladatát, vagy csak részben. A helyi lakos működő települést vár el (joggal), és nem érdeklik a részletek.

„Ha borul a rendszer, akkor hogy akarják megcsinálni a választásokat?“

– teszi fel a kérdést Debrőd polgármestere. Gergely Papp Adrianna szerint kérdéses, hogy hol fognak majd ingyen dolgozni.

A téma – egyelőre – azért nem visszhangzik országos szinten, mert többségében a nagyobb települések, városok a fő hangadók. Ott pedig még nem olyan rossz a helyzet, jellemzően ugyanis vannak nagyobb adóbefizetéseik. Ők nem érzik annak veszélyét, hogy esetleg majd lekapcsolják a közvilágítást.

Fájdalmas dolgok ezek, melyek vége sokak szerint a a vidék ellehetetlenítése, a kis falvak, kis települések összevonása lesz. Könnyen lehet, hogy a mostani pénzvisszatartás mögött is kimondatlanul ilyen szempontok mentén gyakorolnak nyomást és húzatják össze nadrágszíjat.

„Csakhogy kérdezem én, ha összevonják a kis településeket, akkor mi lesz? Nem fog kelleni fejleszteni?”

– teszi fel a kérdést Gergely Papp Adrianna.

Elmondása szerint e téren is aggályos, hogy a vidék szépségét bemutatni hivatott turizmust olyan jogszabály kezeli, mely a vendégéjszakák alapján számolja ki az állami támogatást. Csakhogy ami Liptóban, vagy a Szlovák Paradicsomban megoldható, amivel az ottani települések jól járnak, mert akár több napra is programot tudnak kínálni a turistáknak és lekötni őket szállásilag is (így van vendégéjszaka és van bevétel), azt a kis települések, ahol jó esetben fél napra áll meg a turista, nem megoldható.

Az érintettek szerint míg Magyarországon az állam infúzióval tolja bele a pénzt a vidék fejlesztésébe, így épülhet és szépülhet Tokaj vidéke, vagy akár a Balaton, addig Szlovákiában más a filozófia.

Itt az állam elvárja, hogy a település először tegye bele a saját pénzt, fejlesszen, építsen, kínáljon szolgáltatásokat, majd húzzanak fel helyben hoteleket, panziókat, és utána majd esetleg pénz is érkezik. Így lényegében a helyiektől várja el a probléma finanszírozását. Magyarországon ezt az állal vállalja magára.

A Szövetség Nőtagozatának segélykiáltása tehát a jellemzően vidéken élő magyarság valós problémájára hívja fel a figyelmet, melyet kezelni kell. Az önkormányzatok a teljes összeomlás szélén állnak, különösen a kis települések. Mint mondják, ha ez a tendencia nem változik, és továbbra sem jut pénz rezsiköltségre, fizetésekre, a polgármesterek arra kényszerülnek, hogy bezárják az ajtót. Amit vélhetően senki nem akar. Főleg nem az adott kistelepüléseken élők nem.

A fenti cikk a Körkép.sk hírlevél részeként jelent meg. Iratkozz fel Te is hírlevelünkre, hogy elsőként értesülhess ingyen a legfontosabb hírekről és azok összefüggéseiről. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.

Körkép.sk