Király Zsolt: Felvidéken, Szlovákiában és az EU-ban is elfogyott a választók türelme – EP-választási értékelés

Nyitókép: SITA

Két hónap sem telt el áprilisi cikkünk óta, melyben előrevetítettük, milyen földrengésszerű változások várhatók a szlovák belpolitikában az EP-választások után. A június 8-i voksolás eredményei sok tekintetben visszaigazolták feltételezéseinket.

Jelen elemzésünkben azokat a megállapításokat és következtetések gyűjtöttük össze, melyek a Magyarországon és Szlovákiában született eredményekből levonhatók.

Szlovákia

1. A PS és a béke győzött, a Smer és a háború veszített

Igen, bármilyen furcsa a fenti megfogalmazás, a számok ezt mutatják. Pártszinten győzött a liberális, progresszív oldal, ideológia szintjén viszont a békepárti tábor. A Robert Fico vezette Smerről ugyan kevesebb szó esik, de hiába növelte két mandátummal EP-képviselőinek számát, a parlamenti- és államfőválasztás után nem tudott triplázni. A PS, mely 2019-hez képest szintén kettővel tudta növelni EP-képviselőinek számát, a Smer fölé tudott nőni. Mindez figyelmeztetés is egyben Fico számára, hiszen Ódorék a merénylet után megváltozott közhangulat közepette tudták hozni az eredményt. Úgy, hogy a kampányban a saját szimpatizánsuk közé tartozó merénylő miatt védekezésre szorultak.

Gyimesi: Béke vs. Háború 8:7

A Smer és a Hlas sem tudta tehát politikailag hasznosítani a Fico elleni gyilkossági kísérletet. Mindezt úgy, hogy a hajrában a Smer már nyíltan „a békéért és Robert Ficóért” szlogennel igyekezett mozgósítani. A PS mégis hatékonyabbnak bizonyult, ami tetszik vagy sem, elismerésre méltó. Ugyanakkor ez nem feltétlenül rossz hír a nemzeti, konzervatív, szuverenista oldal számára, hiszen pont az erős liberális-progresszív baloldal tarthatja egyben a szuverenista blokkot. A Smernél azért érdemes majd figyelni az egyébként progresszív, baloldali Monika Beňová szavazásait, hogy mennyire fog egyáltalán a szuverenista elvárásoknak megfelelően „viselkedni.”

Öt pontban az EP-választásról: A radikálisok nyertek, a magyar párt csak magának köszönheti, és most már Magyarországon múlik minden

Tömbösödés Szlovákiában

Ahogy azt már áprilisban előre jeleztük, Szlovákia láthatóan a tömbösödés útjára lép. Az egyik oldalon marad egyeduralkodóként a koalíciós partnereit felfaló (és így saját jövőjét nehezítő) PS,  mely az SaS-t, a Demokratit és az egykori OĽaNO-t is kivégezte (de a Magyar Szövetségnek is feladta az utolsó kenetet). A másik oldalon a Smer vált egyeduralkodóvá, mely ha a politikai matematika úgy kívánja, a jövőben újra keblére ölelheti saját gyermekét, a Hlast (a progresszív szárnyat képviselő Druckerék meg majd ezúttal is átállnak).

Érdemes néhány szót szólni Hamran István (Demokrati) egykori országos rendőrfőkapitány teljesítményéről. Első nekifutásra 28 958 ezer karikájával Ódor és Berényi mögött a harmadik legtöbb karikát szerezte a felvidéki magyarok körében.

Saját városában, Komáromban azonban a Magyar Szövetség helyi elnöke, Iván Tamás is megelőzte.

Hamran dicséretére legyen mondva, hogy pontosan látja, mi a gond a Magyar Szövetség egyes embereivel, amit Orosz Örs szemébe is mondott az egyik választási vitában. Például, ahogy fogalmazott az egyik videójában, hogy Orosz sunyi, aljas módon általában nem elölről, hanem hátulról támad.

Vagy hogy:

Én rendőrfőnökként megszereztem az állampolgárok bizalmát. Önök az itt élő magyar kisebbség bizalmát elveszítették. Mert Önöknél mindig a személyes érdek volt az első, utána a pártérdek, utána sokáig semmi, és utána a közérdek. Láttam azt a kampányvideót, ahol mászik ki a kútból. Na, most ha ott maradtak volna az alján, azzal nincs baj. Nekem az a problénám, hogy belerángatták az egész közösséget, engem is beleértve, és mindannyian ott ülünk a kút fenekén. Majdnem 15 éve.

– jegyezzük meg jól ezeket a gondolatokat, mert igazak.

Gyimesi György az EP-választásokról a Körképnek: A választásokat nem a koncertekkel nyerjük (Interjú)

A szélsőjobb vezető erejévé a Republika vált, mely az egykori ĽSNS, illetve az SNS és Tarabáék választói számára is vonzóvá válhat. Gondolhatunk Uhríkról vagy Mazurekról bármit, parlamenten kívüli pártként talán ők kommunikáltak legegyértelműbben a kampányban, és az alternatív média lehetőségeit is maximálisan kihasználták. Adja magát a kérdés, hogy miért nem képes ugyanerre a Magyar Szövetség a 6. esztendeje évi 1,5 millió eurós támogatás ellenére is csak szerény olvasótáborral és minimális befolyással rendelkező Ma7-tel.

2. Magyar Szövetség

Nehéz bármit is mondani a Magyar Szövetségről, mely 2024-re pár kivételtől eltekintve a fesztiválszervezők pártjává lényegtelenedett. Ma már leginkább a viccbeli cigány vak lovát testesítik meg, mely újra és újra nekifut a falnak. Gazdája látva mindezt úgy próbálja eladni az állatot, hogy nem vak, csak vakmerő. Csakhogy ebből a lóból már a választók is egyre kevésbé kérnek.

Máshol megy, nálunk meg nem

A magyar párt miközben próbált megfelelni a gyűjtőpártos ernyőszervezetnek, egyszerűen kikopott az országos politizálásból. Amire képes a VMSZ Vajdaságban, amire képes az RMDSZ Erdélyben, amit tud a KDH Szlovákiában, arra alkalmatlan a Magyar Szövetség. Így hiába nyújtott tisztességes teljesítményt és szerepelt méltó módon a szlovák médiában is a párt EP-listavezetője, Berényi József, az csak az újabb bukásra volt elegendő.

Ugyanehhez a teljesítményhez kell mérni a gyűjtópártban fesztiválozó próbálkozásokat. Ez jóindulattal sem nevezhető politikai tevékenységnek, de művelői egy következő nemzedéknek nevezik magukat, vállalt tapasztalatlanságuk alól pedig felmentést nyújt a tény, hogy meg kellene várni, míg belejönnek.

Forró Krisztián pártelnök ugyan újabb országjárásba fogott, és a finisben nem derogált neki a szórólap-osztogatás, maradtak elszalasztott lehetőségek. Alig néhány héttel korábban ért véget saját államfőjelölti kampánya. A két kampányt össze lehetett volna kötni, hiszen Forró népszerűsítésére látható erőforrást fektetettek. Mindez kihasználatlan maradt. Nem tudni, hogy mi látszott a kampányból Budapestről, de most a Magyar-ügyeknek nyilván nagyobb figyelmet szentelnek odaát, mint a felvidéki magyar ügyeknek.

Öt pontban az EP-választásról: A radikálisok nyertek, a magyar párt csak magának köszönheti, és most már Magyarországon múlik minden

Berényi hozta az elvártat, Orosz megbukott

Ha az egyéni karikák számát nézzük, a legnagyobb csalódást Világi Oszkár liberális, progresszív embere, Orosz Örs okozta. Aki gigakampányával, ingyensörével, szórólapok százezreivel, érdemi politikai üzenetek helyetti, nem politikushoz illő értékmentésével alig 2 228 karikával szerzett többet, mint pár hónapja, a parlamenti választásokon. Néhány beszédes szám arról, hogy ki is bukott a legnagyobbat:

Orosz Örs tehát a megaboardok, magyar állami támogatás, ingyensör, oligarcha háttér ellenére is alig 2 228 karikával szerzett több karikát, mint a legutóbbi parlamenti választáson. Berényi ezzel szemben közel megduplázta eredményét. Nem kérdés tehát, hogy ki bukott és ki győzött (már ha lehet ezt győzelemnek nevezni) a jelöltek közül. Főleg úgy, hogy Orosz vállaltan Berényi lekarikázására készült.

Orosz Örsnek a PS-ben a helye, nem a Magyar Szövetség élén

Ahogy az lenni szokott, rögtön el is indult az utódlás kérdése (bár nem kizárt, hogy még Forró sem mondta ki ezzel kapcsolatban az utolsó szót). Az biztos, hogy Világi szeretne magának egy saját pártot, így megpróbálja majd Bugár utódjaként Oroszt a Magyar Szövetség elnöki székébe ülteni. Orosz Örsnek azonban influencerként a PS-ben van a helye, nem a MSZ élén.

Magyarország

A választások éjszakáján, látva a végeredményeket úgy fogalmaztunk, hogy árad a Tisza, tartja magát a Duna, és száradnak ki a régi medrek.

A választásokat ugyan a Fidesz nyerte 11 EP-mandátummal, de leginkább a 7 EP-képviselői helyet szerzett Magyar Péter örülhet. A semmiből érkezve, alig másfél hónap alatt ugyanis feljött 700 ezer szavazatra a Fideszre. Orbán Viktorék 2 millió, a Tisza párt 1,3 millió szavazatot könyvelhet el, komoly kihívóvá lépve előre 2026-ra. Elismerést érdemel a Mi Hazánk megszerzett EP-mandátuma, akik hasonló cipőben járnak, mint Szlovákiában a Republika.

A Fidesz a megyei és önkormányzati választásokat gond nélkül hozta, talán még erősödött is. Győr elvesztése ugyanakkor fájó pont. Főleg úgy, hogy nem voltak képesek Borkai Zsolttal kiegyezni, így a nevető harmadik, Pintér Bence (LMP-Zöldek, Momentum-TSZV)  lett az új polgármester.

A Tisza párt nélkül Budapesten sem történhet mostantól semmi. Az pedig, hogy Vitézy Dávid ha hajszállal is, de várhatóan végül alulmarad Karásony Gergellyel szemben, szintén annak köszönhető, hogy Vitézy a Fideszt, és nem a Tisza pártot választotta, utóbbival pedig feltételezhetően nem engedték, hogy alkut kössön.

Király Zsolt