Kövér: Mi, Kárpát-medencei magyarok összetartozunk

A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Országházban – írja az MTI.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumnak (KMKF) plenáris ülésén felszólalva a tárcavezető kiemelte: a döntéshozatalkor, a stratégia kialakításakor a kormány négy alapvetést tart szem előtt.

A határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek, erőforrásként tekintenek rájuk, továbbá ha meg kell védeni őket, akkor a nemzetközi politikai eszköztárt is alkalmazni kell – sorolta Szijjártó Péter.

   

Kövér: Mi, Kárpát-medencei magyarok összetartozunk

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szerint a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok – azaz a szorosan értelmezett nemzetpolitika – szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott.

Kövér a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pénteki budapesti plenáris ülésén ezt több tényező szerencsés együttállásának tulajdonította, s kifejtette: a választópolgárok segítségével 2010-ben új fejezetet tudtak nyitni Magyarország legújabb kori történelmében. Amint 1990-ben politikai értelemben pontot tudtak tenni a nemzetellenes kommunizmus végére, úgy 2010-ben demokratikus módon le tudták zárni a posztkommunizmus két évtizedes, a nemzetpolitika szempontjából is súlyos ellentmondásokkal és bizonytalanságokkal terhelt korszakát.

Hozzátette: 2010 után a magyar állampolgárság és a vele járó választójog európai módon történő kiterjesztésével sikerült közjogilag és a nemzetközi politikai térben is megerősíteni azt az erkölcsi értelemben megkérdőjelezhetetlen tényt, hogy „mi, Kárpát-medencei magyarok összetartozunk”.

Kitért arra, hogy miután – a magyar emberek megfeszített munkájával és teljesítményével – a 2010-ben a pénzügyi összeomlás szélén tántorgó országot gazdaságilag „talpra állítottuk és megerősítettük”, 2014 és 2018 között a magyar gazdaságnak már volt ereje jól érzékelhető módon növekvő pénzügyi erőt állítani a nemzetpolitika mögé.

Hangsúlyozta, hogy 2014 és 2018 között megerősödött az alapvető politikai egyetértés a nemzetpolitikáról a felelős hazai és külhoni magyar politikai erők között, amelyhez egy, a korábbi időszakban tapasztalnál jóval erősebb társadalmi támogatottság társult.

A posztkommunizmus korszakát lelkileg és politikailag is lezárni képes magyarországi ellenzéki politikai erők – úgy tűnik – napjainkban hasonlóképpen erőforrást látnak a külhoni magyarságban, mint a kormánypártok – mondta.

AV4: Sorstársak

Hozzátette: ebben az időszakban jelentkezett és bontakozott ki egy új együttműködés Kelet-Közép-Európa országai között is, amelynek újszerűsége a résztvevő államok azon közös felismerésében gyökerezik, hogy „mi, ezen térség népei nem vagyunk senkinek – sem nyugati, sem keleti barátainknak – a cselédei”.

Mint mondta, ezekben az országokban kezd tudatosodni, hogy közösen többre jutnak, mint külön-külön.

Ennek a regionális partnerségnek a visegrádi országok képezik a magját, de jó esély van arra, hogy a V4-eken kívüli „sorstársakkal” is egyeztetni tudják lépéseiket, és egy erősödő kelet-közép-európai regionális együttműködéssel nemcsak a saját érdekeket tudják jobban érvényesíteni, hanem az Európai Unió szükséges megújulását is segíteni tudják.

Szijjártó Pozsonyban: Magyarország 17,5 millió eurót nyújt 1521 felvidéki vállalkozás támogatására

Nincs okunk ünnepelni az 1918-as esztendő centenáriumát

Kitért arra is, hogy 2018-ban száz esztendős évfordulója van a kelet-közép-európai nemzeti államok megszületésének, s vannak, akik ünnepelnek, és vannak, akik emlékeznek.

„Mi, magyarok, ez utóbbi csoportba tartozunk. Pontosabban: valójában mi vagyunk ebben a térségben az egyedüliek, akik számára Kelet-Közép-Európa száz évvel ezelőtti területi átrendezése nem történelmi álmaink beteljesedését, hanem történelmi államunk feldarabolását, s vele nemzetünk máig feldolgozhatatlan és elfogadhatatlan, igazságtalan és embertelen szétszaggatását jelenti”

– fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Rámutatott: nekünk nincs okunk ünnepelni az 1918-as esztendő centenáriumát, de arra sincs okunk, hogy ne adjuk meg a tiszteletet azoknak, akik nemzeti államuk létrejöttét ünnepelik. Különösképpen akkor, ha ők is tiszteletben tartják a magyarok jogát ahhoz, hogy a maguk érzelmeit méltósággal kifejezhessék, s a maguk igazságának méltósággal hangot adhassanak.

MTI

Nyitókép: MTI/Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b-j) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülésén a Parlamentben 2018. február 9-én. MTI Fotó: Kovács Tamás