Berényi József: A demokrácia már megvan, de ez nem elég, akarni is kell a megmaradásunkat!

Részlet a hirek.sk portál Berényi Józseffel készült interjújából:

Mit jelent az Ön számára november 17-e, az 1989-es bársonyos forradalom, amelyeket az események fősodrában pozsonyi egyetemistaként élt át?

(..) Örökre kitörölhetetlen emlékként élnek bennem a pozsonyi Komenský Egyetem aulájában hajdanán tartott összejöveteleink. A november 17-e kapcsán hirtelen felgyülemlő spontán erő mindnyájunkat meglepetéssel és pozitív érzéssel töltött el. Az is emlékezetes marad, amikor a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) kezdeményezés vezetői először megjelentek az egyetemünkön, kimondtuk a rendszerváltás szükségszerűségét, és közösen elutasítottuk azt a nézetet, hogy a szocializmus megreformálható. Pontosan emlékszem a felszólalásokra és a páratlan hangulatra.

   

(..)

A kezdet kezdetén, esetleg némileg később mit kellett volna másként tenni annak érdekében, hogy a későbbiekben ne kerüljön sor a felvidéki magyarság elleni támadásokra, jogsértésekre?

Az elmúlt bő negyed évszázad alatt a szlovák politikusok az ún. magyar kérdések kezelése kapcsán mindig azt mondták, hogy még nem jött el a megfelelő idő, mindig akadt valamilyen gond. Először a rendszerváltás nehézségére hivatkoztak, majd a Szlovákia számára prioritást élvező Európai Unió-s és NATO-tagság elérése miatt tették mindig félre a magyar kérdéseket. Sosem találtak alkalmas időpontot, miközben az utolsó népszámlálás kapcsán kiderült: mi, felvidéki magyarok már 110 ezerrel kevesebben vagyunk, mint ahányan az előző népszámláláskor voltunk. Sajnos, a szlovák társadalomban továbbra is jelen van a magyarellenesség, néha látványosabb, máskor pedig látensebb módon.

Nem csoda, hiszen a hazai történelemoktatásban továbbra is az elnyomás elmélete érvényesül, amely szerint mi, magyarok voltunk az elnyomók. Ez a mindennapok gondolkodásmódját is befolyásolja. Sajnos, mindmáig nem sikerült a történelem olyan értékelését kidolgozni, amely kevésbé tenné lehetővé a magyarellenesség folyamatos napirenden tartását (..).

A munkahelyhiány, az anyagi és további gondok közepette manapság is sokan vannak, akik visszasírják az előző társadalmi rendszert. Érthetőnek vagy inkább aggasztónak tartja ezt a jelenséget?

Szlovákiában régiónként eltérő a gazdasági helyzet, így például a munkanélküliség a nyugati térséget már kevésbé sújtja, mint az ország keletebbi régióit, tehát nehéz általánosítani. Tudatosítani kell: a kivívott szabadság azzal is jár, hogy már odafenn kevésbé mondják meg nekünk azt, hogy mit is tegyünk, ahelyett magunknak kell kitalálnunk, hogy miként javíthatunk a saját életünkön, helyzetünkön. (..)

Az ellenzéki pártok idén is Pozsonyban tartanak nagygyűlést, és jelezték, ezen is a változást szorgalmazzák majd. (..) Megítélése szerint ehhez elsősorban mire van szükség, s remélhetjük-e, hogy előbb-utóbb a felvidéki magyarság számára is eljön a valódi demokrácia?

Úgy vélem, hogy a demokrácia már megvan, de ez nem elég, akarni is kell a megmaradásunkat! Ha a felvidéki magyarság nem ragaszkodik és nem tesz eleget a saját megmaradásáért, akkor senki sem lép helyette. Akarnunk kell például a törvény adta kétnyelvűség érvényesülését legalább azokon a vidékeken, ahol lehetőségünk nyílik befolyásolni a dolgok alakulását.

Ha ezzel élni tudnánk, akkor már előbbre lennénk. Elsősorban rajtunk múlik, hogy mi mindent tudunk kiharcolni magunknak Szlovákiában. Megjegyzem: a szlovák kormány stabilitását ebben a félévben jelentős mértékben elősegítette az ország uniós elnöksége. Az azonban december 31-ével véget ér, ezért január 1-től vélhetően részben új politikai időszámítás kezdődik. Azt azonban most nehéz lenne megjósolni, hogy a beharangozott viharos tavasz során lesznek-e majd előrehozott választások Szlovákiában. (..)

hirek.sk-Berényi József: 1989 óta nem jött el az alkalmas idő a magyar kérdések kezelésére?!