A múlt hétvégén a Smer egyik európai képviselője közzé tett egy videót, amelyben többek között arról beszélt, hogy intézkedéseiknek hála jelentősen csökkent a munkanélküliség és növekedésben Európa immáron az USA-t is megelőzte.
A politikusok rendkívüli ajándékot kaptak: ha recesszió jön, külső tényezők tehetnek róla, de ha növekedés van, az nekik köszönhető.
Igen, az USA bővülési üteme 2,2 százalékos, Európáé 2,3 százalékos. Ez valóban okot ad az öntömjénezésre?
Gyarapodunk és mégsem
A gazdasági növekedés szolgalelkű kifejezés. A kereskedelmi ciklus csúcsán a cégek nyeresége felszökik, ami magasba nyomja az részvénytőzsdét is. A munkaerőkereslet hatalmas, a munkerő kínálat ellenben alacsony, ezért erőteljesen nőnek a reálbérek. Ezzel párhuzamosan a jó kilátások beépülnek a fogyasztók várakozásaiba, akik eladósítják magukat. Mindez a végtelenségig tartana, ha nem jutnánk el a felhalmazott adosság problémájához.
A fizetőképesség csökkenése miatti félelem pénzügyi pánikot vált ki, a gazdaság pedig recesszióba süllyed. Néhány hónap alatt a száguldó gazdaságtól eljutunk a mélypontig. A központi bankok és a politikusok sokkba kerülnek: hogyan lehetséges, hogy recesszió van, ha minden olyan jól alakult?
A gazdasági növekedés tehát önmagában nem a legfontosabb dolog. Mindig össze kell vetni a körülményekkel. Már pedig a körülmények Európában enyhén szólva is kérdésesek.
Amikor az ösztönzők ösztökélnek
A központi bankok politikája a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság ösztönzésére alapul. Az Európai Központi Bank állítja, hogy pont ez a politika segített létrehozni milliónyi álláshelyet Európában. És valószínűleg, közelebb áll a valósághoz, mint a smeres EP-képviselő.
Az EKB már hosszabb ideje nullán (vagy akár negatív szinten) tartja a alapkamatot. A mennyiségi lazítás (cégek és államok kötvényeit, vagyis adósságát vásárolja – a szerk. meg)j, pedig tízmilliárdokat pumpál a bankrendszerbe havonta. 2015 januárjától az EKB minden hónapban a szlovákiai GDP összegében (cca. 80 milliárd euró – a szerk. megj) vásárol kötvényeket. Az EKB már olyan pénzforgalmat bonyolít, mint Szlovákia az elmúlt 30 évben együttvéve. Egy ekkora szám már segíthet az ez EU növekedésének, nem igaz?
Ki a jobb?
Ez szöges ellentétben áll az amerikai gazdasági növekedéssel, ami már nem annyira függ a mennyiségi lazítás eszközétől sem a nullás alapkamattól. Az USA kamatlábai 1 százalékkal magasabbak, mint nálunk, mégis hasonló ütemben bővül a gazdaságuk, mint Európáé.
Felmerül tehát a kérdés, mi történik majd az unió gazdaságával, ha az EKB abbahagyja a kötvényvásárlást, és főleg, mi lesz a periférikus országokkal? Továbbra is 2 százalékos hozam alatt veszik majd a spanyol és olasz kötvényeket? Csak akkor ismerjük Európa igazi gazdasági állapotát, ha eltűnnek ezek az ösztönzők. (Ami a vásárlónak hozam, az a kötvény t kibocsátó országnak kamatköltség, és ha az EKB leveszi a kezét róluk, akkor ennek értéke jóval magasabb lehet, amit nem biztos, hogy tudnak majd fizetni a déli országok – a szerk. megj.)
Az európai gazdaság lemarad a fejlesztési beruházásokban, a bürokrácia és a szabályozás visszafogja, még mindig nincs rendbe téve a bankszektora, és ami a legrosszabb, még mindig hiányzik belőle a működőképes valutaunió. Hát élvezzük az európai politikus öntömjénezését még néhány percig.
HNonline.sk, Ronald Ižip: Európa predbehla USA
Nyitókép: HNonline.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
