Rengeteget foglalkozik a világsajtó Törökországgal és a holnapi török referendummal. A különleges figyelem nem véletlen, hiszen Törökország állja útját jelenleg még a Szíria felől érkező migránsoknak, NATO-tag, aki egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki Oroszországgal. Egy olyan ország, amely alapvetően tudja befolyásolni a közel-keleti események alakulását – hadseregét és politikai erejét figyelembe véve.
A vasárnapi referendum tétje az lesz, hogy diktatórikus politikai rendszere lesz, vagy sem. Recep Tayyip Erdogan török államfő már most is kemény eszközökkel lép fel az ellenzékkel és a sajtóval szemben, eddig azonban csak arról esett szó, hogy a népszavazás az elnöki jogkörök kiszélesítéséről szól. Alább a török népszavazás legfontosabb témáiról adunk áttekintést:
Ha a népszavazáson az igenek győznek, akkor már nem csak az állam, de a kormány élén is az elnök (Erdogan) áll majd, a miniszterelnöki funkció nemes egyszerűséggel megszűnik.
Az elnök törvényerejű rendeleteket adhat ki, amelyek a törvénytárban való megjelenésükkel hatályba is léphetnek. Ennek veszélyeiről a felvidéki magyarság sokat tudna mesélni (Beneš-dekrétumok).
Az elnök és a parlament ugyanazon a napon kerülne megválasztásra, öt éves választási időszakokra.
A referendum eredményétől függően a parlamenti képviselők számát 550-ről 600-ra emelhetik.
A kiszélesített jogkörökkel bíró török elnököt kétszer öt évre lehetne választani. A mostani kormány azonban ebben a tételben hagyott egy kiskaput, miszerint ha a parlament az elnök második ciklusa során új választásokat ír ki, akkor az elnök újra jelöltetheti magát. Ez esetben az elnöki ciklus újra nulláról indul.
Az elnököt (ha sikeres a népszavazás) ugyanúgy vizsgálhatja a rendőrség, mint bármelyik politikust – de csak ha a parlament két harmados többséggel ezt engedélyezi.
Nyitókép: Teraz.sk
Megosztás:
Címkék: diktatúra Erdogan népszavazás referendum Törökország
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
