Az INESS gazdaságkutató intézet nemrég megjelent blogjában arra próbált magyarázatot találni, miért 10 százalék körüli még mindig a munkanélküliségi ráta, miközben az autógyárakhoz hasonló nagy munkáltatók munkaerőhiánnyal küszködnek – és román illetve szerb munkaerőt importálnak Szlovákiába.

 

A cikk írója, Róbert Chovanculiak szerint a kormányfő és a munkaügyi miniszter hatásvadász kijelentése, miszerint a munkanélküliség még mindig azért magas, mert az „emberek nem akarnak dolgozni” nem állja meg a helyét.

 

Szlovákiában ma mintegy 110 ezer ember több mint két éve munkanélküli. Az egy évnél hosszabb ideje állástalanok aránya az összes munkanélküliből több, mint 60 százalék – miközben az uniós átlag 47,8 százalék.

 

Ezek között az emberek között nyilván van olyan, aki valóban nem akar dolgozni, de van néhány tényező, amelyek azokat is gátolják, akik szívesen vállalnának munkát.

 

Munkanélküliség és a 16 magyarlakta járás – szemmel látható a különbség észak és dél, kelet és nyugat között., Körkép.sk

 

Vidék versus város

 

Az egyik nyilvánvaló oka a foglalkoztatásban látható furcsaságoknak, hogy a szabad munkaerő földrajzilag távol esik a munkalehetőségektől. Míg a Volkswagen Pozsonyban, a PSA Peugeot Nagyszombatban, a KIA Zsolnán, a leendő Jaguar Land Rover pedig Nyitrán üzemel, addig a legnagyobb munkanélküliséggel küszködő járások tőlük többszáz kilométerre találhatóak (Rimaszombati, Késmárki, Nagyrőcei és Rozsnyói járások).

 

A sok embert foglalkoztató munkáltatók zöme a nagyvárosokban és főleg Nyugat- illetve Északnyugat-Szlovákiában található, így kelet felé haladva egyre nehezebb munkahelyekhez jutni. De ez csak az egyik szempont.

 

Szlovákiában a 100 ezer lakosnál nagyobb városokban a népesség mindössze 12 százaléka él, miközben Csehországban ez az arány 22, Magyarországon 28, Németországban pedig 32 százalék. A szlovák társadalom kevésbé városiasodott, ami a fenti földrajzi problémák miatt újabb problémákat vet fel.

 

A varannói ipari park évek óta üresen állt. Közművesítés  ugyan van, de épület nincs a területen. Tavaly ősszel röppent fel a hír, hogy 200 munkahelyet teremtő lőszergyár épülne itt. Forrás: Cas.sk

 

Szlovákiában más országokhoz képestvarányaiban többen rendelkeznek saját házzal vagy lakással, amitől csak nehezen válnak meg az álláskeresők. Sokszor azért, mert nem tudják eladni – nem valószínű, hogy tömegesen tudnák értékesíteni lakóingatlanjaikat a komoly problémákkal küszködő járásokban –, így nem is költöznek el a nagy gyárak közelébe és nem tudnak munkát vállalni.

 

Készségek és képességek

 

A másik ok, ami a magas munkanélküliséget és a nagy munkáshiányt egyidejűleg okozhatja, az a munkaerőpiacon elvárt készségek és képességek hiánya (strukturális munkanélküliség). Ez esetben mindegy, hogy az adott állástalan hol lakik, mivel nincs megfelelő képesítése, nem kap munkát.

 

Az INESS szerint azonban az ilyen állástalanoknak szükségük van arra, hogy szakismeretet szerezzenek, ám ezt az állam a maga bürokratikus intézkedéseivel gátolja. A cikk írója szerint a minimálbér alatti foglalkoztatás tiltása megakadályozza, hogy keleten egyszerű munkahelyek jöjjenek létre, amelyek ugyan csak kis hozzáadott értéket képviselnek, de segíthetnek az embereknek az önfejlesztésben.

 

Ma egy alapiskolai végzettséggel rendelkező, munkatapasztalat nélküli embernek havonta 600 euró értéket kell kitermelnie – ennyibe kerül ugyanis a minimálbér a munkáltatónak.

 

Más szemében a szálkát…

 

A fenti körülmények azt jelzik, hogy Robert Fico kormányfő és Ján Richter munkaügyi miniszter általánosítása, miszerint a munkanélküliek nem akarnak dolgozni, nem teljesen állja meg a helyét. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az állam 155 millió eurót költ évente a munkaügyi hivatalok fenntartására, ennek zömét pedig olyan programokra költik el, melyek elvileg álláshoz segítik a munkanélkülieket.

 

A programok azonban nem működnek hatékonyan, bár előszeretettel mondják a miniszterek, hogy a munkanélküliség csökkent. De vajon akkor mi szükség van például a Jaguar Land Rovernek adott hatalmas állami támogatásra, ami minden egyes munkahelyre lebontva eléri a 40 ezer eurót?

 

Körkép.sk, INESS.sk

Nyitókép: SME.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!