Úgy hordozlak gondolatok
Rejtekében Tégedet,
Miképp édes emlékként a
Rég-karácsony képeket,
S ünneplőbe is miattad
Öltözött a lelkem át,
Hisz ha itt vagy, Mindig újra
Szépremény-jövőbe lát.
És a nyugodt Öröm felé,
Hozzád hajt a képzelet,
S fejemben is Te ragyogsz benn,
Mint a legszebb ígéret,
S mint valami féltett Kincstől,
Melyről csak a tolvaj tud,
Úgy fut mosoly arcomra, ha
Mosolyod eszembe jut.
S minden napon Te vagy mostan
Izgalmam és Ünnepem,
Itt vagy oly sok gondolatban,
S itt pihensz a szívemen,
S itt, amikor gyertya lobban,
Itt, amikor ébredek,
(Miképp lépjek oda hozzád?
Miképp mondjam el neked?)
Kerepesi Igor
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!
